BRüSSZELI HíREK Oldaltérkép |  Archívum |
Mi az MGYOSZ         Történet         Alapszabály         Etikai-kódex         Ki kicsoda?         Tagjaink         Közgyűlések         Tagfelvétel         MGYOSZ hírek         Közlemények         Gazdasági hírek         MGYOSZ-ról írták         Magyar Gyáripar         PR - Hirdetés         Hasznos linkek         Brüsszeli Iroda      Brüsszeli hírek      EU-alapismeretek         Projektjeink         Pályázatok         EU linkek     Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ, 1055. Bp. V., Kossuth Lajos tér 6-8. tel: 06/1/474-2041, 06/1/474-2044. ) hivatalos honlapja Felelős kiadó: Wimmer István, az MGYOSZ főtitkára. Szerkesztő bizottság: Dr. Futó Péter elnök, Wimmer István főtitkár, Kelemen Géza alelnök. szerkesztő: Lovas Gábor (30/652-7273, lovas@mgyosz.hu). Szerkesztőség: MGYOSZ, 1055. Bp. V., Kossuth Lajos tér 6-8., VI. emelet 621-622., e-mail: lovas@mgyosz.hu, fax: 06/1/474-2065, tel: 06/1/474-2040, 06/1/269-2227.			2010. augusztus 26 2010 es tavaszi Eurobarométer: Az uniós polgárok támogatják a szigorúbb európai gazdasági irányítást Az európaiak 75% a úgy gondolja, hogy az EU tagállamai között erősebbnek kell lennie a gazdasági és pénzügyi szakpolitikák koordinálásának ahhoz, hogy hatékonyabban vehessük fel a harcot a gazdasági válsággal szemben. Ez derül ki a 2010 es tavaszi Eurobarométer felmérésből, az Európai Unió által évente kétszer elvégzett közvéleménykutatásból. A felmérést májusban végezték, az európai adósságválság tetőpontján, és eredményeit ma hozzák nyilvánosságra. Az európaiak 72% a támogatja, hogy az EU szigorúbb felügyeletet gyakoroljon a legfontosabb nemzetközi pénzügyi csoportok tevékenysége felett. Ez a 2009 es őszi Eurobarométerhez viszonyítva négy százalékpontos növekedést jelent. A válság idején az európaiakat legfőképpen a következők aggasztják: a jelenlegi gazdasági helyzet (40%; változatlan 2009 őszéhez viszonyítva), a munkanélküliség (48%; 3% 2009 őszéhez viszonyítva) és a növekvő árak (20%; +1%). A válság befolyásolta az Európai Unió megítélését is: az európaiak 40% a társítja az EU t az euróval (+3%), 45% a az Európai Unión belüli utazás, tanulás és munka szabadságával ( 1%), és 24% a a békével ( 4%). BÕVEBBEN 2010. augusztus 23. Az Európai Bizottság a határokon átnyúló bűnözés felszámolására kér fel 14 tagállamot Az olasz hatóságok 60 millió euró összegű maffiavagyont foglaltak le a múlt hónapban. Az Egyesült Királyságban pedig 92,3 millió GBP összeget koboztak el egy dubai székhelyű nemzetközi bűnözői hálózattól. Mindez azonban csak töredéke a bűnszervezetek teljes vagyonának, ami jelenleg könnyedén átmenthető más országokba. Ennek orvoslására a 2006 óta érvényben lévő uniós jogszabályok (a Tanács 2006/783/IB kerethatározata) lehetővé teszik a tagállamok számára a bűncselekményből származó vagyon külföldön történő elkobzását. Az Európai Bizottság ma közzétett jelentése szerint azonban az uniós tagállamok fele még nem hajtotta végre e jogszabályokat, ami azzal jár, hogy egy Franciaországban büntetőeljárás alatt álló bűnszervezet vagyona – legyen az ingatlan, pénzmosásból származó pénz vagy lopott gépjármű – biztonságban van például Szlovákiában vagy Bulgáriában. Az uniós jogszabályok értelmében egy tagállam igazságügyi hatóságai felkérhetnének egy másik tagállambeli hatósá got az elkobzást elrendelő határozat végrehajtására. A mai jelentés viszont rávilágít arra, hogy a nem megfelelő mértékű végrehajtás és a bürokrácia – ami gyakran a másik ország igazságügyi rendszerébe vetett bizalom hiányának a kifejeződése – még mindig akadályozza az illegálisan szerzett vagyonok lefoglalását. BÕVEBBEN 2010. július 21. Az Európai Bizottság és az IMF a magyarországi bankszektor szereplőivel tárgyal Az Európai Bankkoordinációs Kezdeményezés rendes ülésén 2010. július 22-én az Európai Bizottság és az IMF tájékoztatta a magyar bankszektor képviselőit a közelmúltbeli magyarországi felülvizsgálati tárgyalásról. BÕVEBBEN 2010. 1 július Az EU Marie Curie Alapja támogatja a cukor alapú rákellenes gyógyszer kutatását Egy olasz tudós az Európai Unió Marie Curie Kutatási Alapjának támogatásával egy új kezelés kifejlesztésén dolgozik, amely áttörést jelenthet az agydaganat elleni küzdelemben. BÕVEBBEN 2010. június 30. Digitális Menetrend: A Bizottság konzultációt kezdeményez a hálózatsemlegességről Az Európai Bizottság a mai napon konzultációt indított a hálózatsemlegességgel kapcsolatban felmerült fontos kérdésekről. A konzultáció során például olyan kérdések kerülnek majd szóba, hogy az internetszolgáltatóknak lehetővé kell-e tenni, hogy bizonyos forgalomszabályozó módszerek segítségével egyes forgalomtípusokat preferáljanak másokkal szemben; hogy az ilyen forgalomszabályozó módszerek okozhatnak-e problémákat, és előnytelen hatásai lehetnek-e az egyes felhasználókra nézve; hogy vajon a különböző internetszolgáltatók közötti verseny és az új távközlési keretszabályozás átláthatósági követelményei elegendőek-e ahhoz, hogy elkerüljük a fogyasztók szabad választásából adódó potenciális problémákat; és hogy vajon a tisztességes internetpiaci feltételek fenntartásához az EU-nak kellene-e további lépéseket tenni, vagy az iparágnak kell meghagyni az irányító szerepet? Neelie Kroes, az Európai Bizottság Digitális Menetrendért felelős alelnöke 2010 áprilisában jelentette be a k onzultáció megindítását a hálózatsemlegességről szóló vita előmozdítása érdekében (lásd SPEECH/10/153). A konzultáció a hálózatsemlegességgel foglalkozó bizottsági jelentés alapjául fog szolgálni, amely előreláthatóan ez év végén lát napvilágot. 2010. szeptember 30-ig minden érdekelt fél véleményt nyilváníthat, legyen az tartalom- vagy hálózatszolgáltató, fogyasztó, üzleti vállalkozás vagy kutató. Az internet nyitottsága és semlegessége az európai Digitális Menetrendben (IP/10/581) meghatározott célkitűzések nagy részének feltétele. BÕVEBBEN 2010. június 30. Július 1-jétől hatályos az új uniós címkézési szabályozás és az EU új ökológiai logója 2010. július 1-jén lépnek hatályba a bioélelmiszerek címkézésére vonatkozó új uniós szabályok, így például az EU új ökológiai logójának feltüntetésére vonatkozó követelmény. Az „eurolevélnek” is nevezett logót ezentúl kötelező megjeleníteni minden olyan előre csomagolt bioélelmiszeren, amelyet az EU valamely tagállamában állítottak elő és megfelel a szükséges előírásoknak. Az uniós címke mellett változatlanul szerepelhetnek egyéb magán-, regionális vagy nemzeti logók. Az uniós logó használata továbbra sem kötelező a nem csomagolt, valamint az importált biotermékek esetében. Az új címkézési szabályozás értelmében az ökocímkén kívül kötelező feltüntetni a termék összetevőinek származási helyét, és az ellenőrzésért felelős szerv kódszámát is. A gazdasági szereplőknek két éves átmeneti időszak áll rendelkezésükre ahhoz, hogy maradéktalanul eleget tegyenek az új címkézési szabályoknak. További változás, hogy az uniós szabályozás első alkalommal foglalja magában az ökol ógiai akvakultúra területét is. BÕVEBBEN 2010. június 28. 2010. évi jelentés az európai segélyekről: hogyan segíti az uniós fellépés a legszegényebb országok fejlődését? Az Európai Bizottság ma elfogadta 2010-es éves jelentését az Európai Unió fejlesztési és külső segítségnyújtási szakpolitikájának 2009-es végrehajtásáról. A Bizottság által irányított programok és projektek mintegy 140 fejlődő országhoz jutottak el. Egyedi eszközöket hoztak létre, hogy segítsék a világ legszegényebbjeit a gazdasági, élelmezési és környezeti hármas válság kezelésében, és sikerült eredményeket felmutatni: az uniós élelmezésfinanszírozási eszköz révén például több mint 50 millió ember számára nyújtanak segítséget az éhezés felszámolása érdekében; 15 afrikai, karibi és csendes-óceáni ország költségvetését támogatták a gazdasági válság okozta nyomás enyhítésében; valamint az Európai Unió évi 2,4 milliárd EUR-s gyorsfinanszírozás nyújtásáról állapodott meg a 2010–2012 közötti időszakra, hogy segítse a fejlődő országokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. 12 milliárd EUR-t kitevő kötelezettségvállalásaival a Bizottság a második legnagyobb fejlesztés isegély-nyújtó a világon, és a támogatások hatékonyabbá tétele érdekében vezető szerepet játszik az uniós erőfeszítések összehangolásában. BÕVEBBEN 2010.06.15. A CE-jelöléssel kitárul az európai piac! Gyakran látjuk ugyan a CE-jelölést az általunk vásárolt termékeken, de vajon mit is jelent valójában? „A CE-jelöléssel kitárul az európai piac!” szlogennel tájékoztató kampányt folytat a CE-jelölésről az Európai Bizottság. A jelölés arra hívja fel a fogyasztó figyelmét, hogy a termék megfelel valamennyi vonatkozó uniós előírásnak, így Unió-szerte forgalomba hozható és értékesíthető. A gyártó a CE-jelölés feltüntetésével saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy a termék megfelel valamennyi vonatkozó jogi követelménynek, mindenekelőtt az egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi előírásoknak. A megfelelőségi jelöléssel való visszaélés olyan súlyos jogi és gazdasági következményekkel jár, hogy azok a legtöbb jogszerű vállalkozást elrettentik a szabályok megsértésétől. A kampány elsősorban a gazdasági szereplőket veszi célba, bennük igyekszik tudatosítani a CE-jelölés jelentőségét. BÕVEBBEN 2010.06.09. A Bizottság célja a szakképzés ösztönzése Az Európai Bizottság a mai napon ismertette új elképzeléseit a szakképzés jövőjéről. A felső középfokú oktatásban részt vevő diákok átlagosan 50%-a választja a szakképzést. Mindemellett modernizálni kell ezt a képzési ágazatot, vonzóbb, és magas színvonalat kínáló lehetőséggé kell alakítani, hogy a szükséges ismeretek átadásával segítse a fiatalok megfelelő elhelyezkedését, a felnőtteknek pedig lehetőséget kínáljon arra, hogy tudásukat naprakésszé tehessék pályafutásuk egésze alatt. A Bizottság célja ezért az, hogy egyre többeket ösztönözzön szakképzésben való részvételre, javítsa a képzéskínálat minőségét, valamint megkönnyítse a munkahelyek, illetve (munkavállaló) országok közti mozgást. Az uniós miniszterek a tervet várhatóan ez év második felében fogják megvitatni, illetve elfogadni. BÕVEBBEN 2010.06.03. Digitális Menetrend: Az európai magas szintű munkacsoport konzultációt kezdeményez az idősek önállóbb életvitelét szolgáló IKT-megoldásokról A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó közös program (Ambient Assisted Living joint programme – AAL JP) végrehajtásában az Európai Bizottság számára segítséget nyújtó magas szintű munkacsoport konzultációt kezdeményez, amelynek keretében arra biztatják a lakosságot, a vállalkozásokat és a kutatókat, hogy ismertessék elképzeléseiket azzal kapcsolatban, miként szolgálhatnák legjobban az Európában élő idős emberek önállóbb életvitelét az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k), illetve tágabb értelemben hogyan lehetne általuk segíteni a társadalom leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő tagjait. A munkacsoport elnöki tisztét Meglena Kuneva korábbi európai biztos tölti be. A nyilvános konzultáció az első lépés a Digitális Menetrend keretében kitűzött azon cél megvalósításában, hogy 2015-ben a jelenleginél kétszer több idős ember folytathasson önálló életvitelt (lásd: IP/10/581). A konzultáció 2010. július 1-ig tart. BÕVEBBEN 2010.06.02. Éghajlatváltozás: Hedegaard biztos üdvözli, hogy az Európai Unióban immár az ötödik egymást követő évben csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ma közzétette legújabb kibocsátásleltárát, amelyből kiderül, hogy az EU-ban kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyisége 2008-ban, a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti első kötelezettségvállalási időszak első évében ismét jelentősen mérséklődött. Connie Hedegaard európai éghajlat-politikai biztos üdvözölte a hírt. Ezzel immár az ötödik egymást követő évben könyvelhetünk el csökkenést. A 2008. évi (ez a legutóbbi év, amelyről teljes körű adataink vannak) kibocsátásleltár szerint az Európai Unió tizenöt korábbi tagállamában (EU-15) 0,6%-os gazdasági növekedés mellett a kibocsátás 1,9%-kal csökkent 2007-hez képest. Ezzel az EU-15 kibocsátása 6,9%-kal van a bázisév (a legtöbb esetben az 1990. év) szintje alatt. Az EU-15 így közelebb került ahhoz, hogy a 2008-tól 2012-ig tartó kötelezettségvállalási időszakban – a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt céljának megfelelve – kibocsátását a bázisévihez képest átlagosan 8%-kal csökkentse. Mind a huszonhét EU-tagállamot (EU-27) figyelembe véve 2%-os visszaesés volt tapasztalható, ami azt jelenti, hogy a kibocsátás 11,3%-kal volt kisebb az 1990. évinél. BÕVEBBEN 2010.06.01. Távközlés: a nemzeti távközlési szabályozásról szóló bizottsági jelentés szerint nőtt a verseny, de nincs még egységes piac Az Európai Bizottság által ma közzétett jelentés szerint az uniós távközlési piacok versenyképesebbé váltak a Bizottság által a 7. cikk szerinti eljárásként is ismert konzultációs és felülvizsgálati eljárás keretében nyújtott útmutatásnak köszönhetően: arról az eljárásról van szó, amellyel a nemzeti távközlési szabályozó hatóságok előzetesen értesítik a Bizottságot a nemzeti távközlési piacok részleges szabályozására vonatkozó terveikről. Ez az állampolgárok és a cégek számára a szolgáltatások választékának bővülését és az árak csökkenését eredményezte. A jelentés szerint azonban az Európai Unió egységes távközlési piaca egyelőre mégis távol áll a megvalósulástól, ezért a Bizottság által kidolgozott európai digitális menetrend (IP/10/581) a meglévő távközlési szabályok gyors és egyöntetű érvényesítésére szólít fel, és arról számol be, hogy a Bizottság megfelelő lépéseket kíván javasolni a távközlési szolgáltatások egységes piacának hiányából adódó költségek visszaszorítására. Probléma például, hogy a versenyt – például az optikai szálas hálózatokhoz való hozzáférés szabályozását – érintő kérdésekben többféle nemzeti szabályozási közelítésmód érvényesül. A mai jelentés arra is figyelmeztet, hogy a szabályozás bizonytalansága olyan beruházásigényes infrastrukturális projektek kiépülését hátráltathatja, mint az új generációs hozzáférési hálózatok (NGA-hálózatok), amely az európai digitális menetrend egyik zászlóshajója. BÕVEBBEN 2010.05.27. Dohányzásmentes Világnap 2010: a Bizottság megerősíti a dohányzás elleni küzdelem iránti elkötelezettségét A 2010 es Dohányzásmentes Világnap (2010. május 31.) előtt az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza egy Eurobarométer felmérés eredményeit, amelyek szerint az uniós polgárok jelentős többsége támogatja az szigorúbb dohányzásellenes intézkedéseket. Például négyből három európai támogatja a dohánytermékek csomagolásán elhelyezett illusztrációkat alkalmazó figyelmeztetetéseket és a füstmentes éttermeket. A felmérés azonban arra is fényt derít, hogy három európaiból közel egy dohányzik annak ellenére, hogy a dohányzás a dohányosok felénél halált okoz. Tervei szerint a Bizottság a közeljövőben nyílt konzultációt indít a 2001 es dohánytermékekre vonatkozó irányelv felülvizsgálatára, és Európa-szerte fokozza dohányzásellenes törekvéseit. BÕVEBBEN 2010.05.26. Éghajlatváltozás: a Bizottság érdemi párbeszédet javasol arról, hogy az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátásának – bizonyos feltételek teljesülése esetén – 30%-kal való csökkentése milyen hatásokkal járna Az Európai Bizottság a mai napon közzétette az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátásának csökkentésére irányuló célkitűzés keretében előirányzott szint növelésének költségeivel, előnyeivel és megvalósítási lehetőségeivel foglalkozó elemzést. Bizonyos feltételek teljesülése esetén ugyanis a kibocsátás csökkentésének mértéke az 1990-es szinthez képest 2020-ra a jelenlegi 20%-ról 30%-ra emelkedne. E feltételek azonban mind ez idáig még nem teljesültek. Ez a közlemény az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalások újraindításával foglalkozó bizottsági közleményen, valamint a Tanács azon felkérésén alapul, hogy a Bizottság végezzen hatásvizsgálatot a kibocsátáscsökkentés mértékének feltételhez között, 30%-ra történő növeléséről. A közlemény a kibocsátáskereskedelmi rendszerről szóló irányelv értelmében foglalkozik a kibocsátásáthelyezés kockázatának elkerülése érdekében az energiaigényes iparágak támogatására irányuló intézkedésekkel is. A közlemény rámutat arra, hogy az uniós kibocsátásban a gazdasági válság miatt bekövetkezett csökkenés, valamint a szén-dioxid-kibocsátási árak esése következtében módosultak a két évvel ezelőtt, az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) felülvizsgálatakor meghatározott becslések. Az új adatok ismeretében ezért a közlemény azt is vizsgálja, hogy a kisebb vagy nagyobb mértékben ambiciózus fellépések miképpen ösztönözhetik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokon keresztül az uniós gazdaság modernizációját, valamint új munkahelyek teremtését. Az elemzés továbbá kiterjed arra is, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátáscsökkentésének 20%-ot meghaladó, 30%-ot elérő mértéke mekkora erőfeszítést igényel az egyes főbb ágazatok részéről, megvizsgálja ezen erőfeszítések hatásait és a megvalósításukra szolgáló lehetséges szakpolitikai megoldásokat. Az egyes lehetőségek értékelése messzemenően figyelembe veszi a jelenlegi körülményeket, nevezetesen az államháztartások sűkösségét és a gazdasági recessziót. BÕVEBBEN 2010.05.21. Az Európai Bizottság jogi szakértői csoportot állított fel a szerződési joggal kapcsolatos nehézségek megoldására A határokon átnyúló kereskedelem élénkítése és a fogyasztói jogok érvényesülésének erősítése érdekében az Európai Bizottság új szakértői csoportot állított fel, amelynek feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki az Európai Unión belüli szerződési jog javításására. A szerződési jogi szakértőkből, jogászokból és a fogyasztók képviselőiből álló tizennyolc tagú csoport első találkozóját a mai napon tartották Brüsszelben. A Bizottság a nyár folyamán nyilvános konzultációt indít a szerződési jog koherenciájának javítását célzó leghatékonyabb megoldásról. Az egyik lehetséges megoldás egy opcionális európai szerződési jog (azaz az ún. 28. rendszer) lenne. Például egy francia beszállítóval üzleti kapcsolatban álló ír kiskereskedő, aki a francia jogban járatlan, az európai jogot választhatná a szerződés alapjául. Az interneten vásárló lengyel fogyasztó pedig a honlapon található „kék billentyű” megnyomásával egy olyan európai szerződési jogi eszközt választhat, amely magas fokú védelmet biztosít a fogyasztók számára. BÕVEBBEN 2010.05.21. A Biodiverzitás Világnapja: Ezrek kerülnek közelebb természethez az EU kampány során A holnapi Biodiverzitás Világnapja előtt továbbra is tanulmányok bizonyítják, hogy a világszintű erőfeszítések ellenére is ijesztő mértékben csökken a bolygónkon található élet gazdag sokfélesége, a biodiverzitás (). Az újszerű EU kampány által felvetett probléma mellett emberek ezrei kötelezték el magukat az Európai Unión belül és azon túl. A kampány, amelynek internetes oldalát már több, mint fél millióan látogatták meg, csaknem 56000 támogatót szerzett a Facebook közösségi portálon is. A Bizottság a Biodiverzitás Világnapját a következő hat célországban megrendezésre kerülő rendezvénysorozattal támogatja Spanyolország, Hollandia, Bulgária, Románia, Lengyelország és Olaszország. BÕVEBBEN 2010.05.19. Digitális Menetrend: A Bizottság akcióterve az európai jólét fellendítésére Az Európai Bizottság ma bemutatott, ambíciózus Európai Digitális Menetrendje az EU gazdaságának fellendülését hivatott előmozdítani és a digitális korszak vívmányait terjesztené el a társadalom minden szintjén. Az európai termelékenység növekedésének fele az elmúlt 15 évben az információs és kommunikációs technológiáknak volt köszönhető (lásd: IP/10/571), és ez a trend valószínüleg erősödni fog. A menetrend hét kiemelt tevékenységi területet vázol fel: egységes digitális piac létrehozása, az interoperabilitás javítása, az internetbe vetett bizalom és az online biztonság előmozdítása, sokkal gyorsabb internet-hozzáférés, a kutatási és fejlesztési beruházások növelése, a digitális ismeretek elterjesztése és az inklúzió ösztönzése, valamint információs és kommunikációs technológiák alkalmazása olyan társadalmi kihívások megoldására, mint a klímaváltozás vagy a népesség elöregedése. Az eddig tapasztalt előnyös jelenségek többek között az elektronikus fizetés és számlázás leegysze rűsödése, a távorvoslás gyors elterjedése és az energiatakarékos világítás. A fenti hét területen a Digitális Menetrend mintegy 100 nyomonkövetési intézkedést helyez kilátásba, melyből 31 törvényhozási aktus. A Digitális Menetrend az ésszerű, fenntartható és inkluzív fejlődés érdekében létrehozott Európa 2020 stratégia hét kiemelt célkitűzése közül az első (lásd IP/10/225). BÕVEBBEN 2010.05.17. Digitális politika: a Bizottság által közzétett jelentés szerint a digitális gazdaságba irányuló beruházások jelentik Európa jövőbeni jólétének kulcsát Az Európai Bizottság által a mai napon kiadott, Európa digitális versenyképességéről szóló jelentés szerint az európai digitális gazdaság egyre erősebb, minden gazdasági ágazatban terjed, és életünk minden területére hatással van. Az elmúlt 15 év során az európai termelékenység terén elért növekedés felerészben az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT-k) köszönhető. Tíz európai polgár közül hatan rendszeresen használják az internetet. Ha Európa teljes mértékben ki szeretné aknázni a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket, magasabb fokozatba kell kapcsolnia, gyorsabb szélessávú hozzáférést kell biztosítania, törekednie kell egy olyan internet kialakítására, amelyben bíznak az emberek, fejlesztenie kell az uniós polgárok készségeit, és az eddigieknél is jobban kell serkentenie az innovációt az IKT terén. Az Európai Bizottság az Európa 2020 stratégia zászlóshajó-kezdeményezését alkotó Európai digitális menetrendben konkrét intézkedéseket fog javasolni ezekre a ter ületekre vonatkozóan. BÕVEBBEN 2010.05.12. A Bizottság 2010. évi konvergenciajelentése értékelte az euroövezeten kívüli EU-tagállamok felkészültségét az euró bevezetésére, és javasolja Észtország felvételét az euroövezetbe 2011-ben Az Európai Bizottság a mai napon adta ki 2010. évi konvergenciajelentését. A jelentés az euroövezeti tagság alól mentességet kapott országok konvergenciájában elért előrehaladást értékeli. Az értékelés figyelembe veszi a globális pénzügyi válságot, amely hatással volt a nominális konvergenciával kapcsolatos kilátásokra. Az úgynevezett „mentességet” kapott kilenc tagállam egyenetlenül haladt előre a közös valuta bevezetése felé, és közülük nyolcan még nem teljesítik az euró bevezetésére vonatkozó feltételek mindegyikét. Az észt kormány és az észt lakosság határozott és eredményes erőfeszítéseinek eredményeképpen Észtország azonban egyértelműen teljesíti a kritériumokat és kiemelkedik a sorból. Ezért a Bizottság megállapította, hogy Észtország teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat és ennek megfelelően javaslatot tett a Tanácsnak. Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (ECOFIN) a Parlament állásfoglalását követően és miután az EU állam- és k ormányfői júniusi csúcstalálkozójukon megvitatják a kérdést, júliusban hozza meg a végleges döntést az euró észtországi bevezetéséről. BÕVEBBEN 2010.05.12. A Bizottság 2010. évi konvergenciajelentése értékelte az euroövezeten kívüli EU-tagállamok felkészültségét az euró bevezetésére, és javasolja Észtország felvételét az euroövezetbe 2011-ben Az Európai Bizottság a mai napon adta ki 2010. évi konvergenciajelentését. A jelentés az euroövezeti tagság alól mentességet kapott országok konvergenciájában elért előrehaladást értékeli. Az értékelés figyelembe veszi a globális pénzügyi válságot, amely hatással volt a nominális konvergenciával kapcsolatos kilátásokra. Az úgynevezett „mentességet” kapott kilenc tagállam egyenetlenül haladt előre a közös valuta bevezetése felé, és közülük nyolcan még nem teljesítik az euró bevezetésére vonatkozó feltételek mindegyikét. Az észt kormány és az észt lakosság határozott és eredményes erőfeszítéseinek eredményeképpen Észtország azonban egyértelműen teljesíti a kritériumokat és kiemelkedik a sorból. Ezért a Bizottság megállapította, hogy Észtország teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat és ennek megfelelően javaslatot tett a Tanácsnak. Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa (ECOFIN) a Parlament állásfoglalását követően és miután az EU állam- és kormányfői júniusi csúcstalálkozójukon megvitatják a kérdést, júliusban hozza meg a végleges döntést az euró észtországi bevezetéséről. BÕVEBBEN 2010.05.06. Az Európai Számvevőszék új tagjai Az Európai Unió Tanácsa, a nemzeti hatóságok javaslatai alapján és az Európai Parlament véleményének kikérését követően, kinevezte az Európai Számvevőszék új tagjait. BÕVEBBEN 2010.05.06. Rádióspektrum: harmonizált EU-szabályok a nagy sebességű, vezeték nélküli internetszolgáltatások előmozdítására és a káros zavaró hatások kiküszöbölésére Az Európai Bizottság határozatot fogadott el, amely a tagállamok számára harmonizált műszaki szabályokat állapít meg a 800 MHz-es sávban található rádiófrekvenciák kiosztásáról. Ezek a szabályok a káros zavaró hatások kiküszöbölésével hozzájárulnak a nagy sebességű, vezeték nélküli internetszolgáltatások elterjedéséhez. Az analógról a digitális televíziózásra való átállásból adódó ún. „digitális hozadék” részeként több tagállamban felszabadul a 800 MHz-es frekvenciasáv. Ha a tagállamok a meglévő (műsorszórási célú) frekvenciakiosztás megváltoztatása mellett döntenek, haladéktalanul alkalmazniuk kell a határozatban megállapított harmonizált műszaki szabályokat annak érdekében, hogy ezeket a frekvenciákat vezeték nélküli szélessávú alkalmazások céjára használják fel. A mai határozat ugyan nem írja elő tagállamok számára, hogy a 790–862 MHz-es frekvenciasávot az elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára kell rendelkezésre bocsátani, a Bizottság azonban a s oron következő rádióspektrum-politikai program keretében egy ilyen irányú javaslat előterjesztését tervezi, amely figyelembe fogja venni a témában nemrégiben folytatott konzultációt, valamint a Bizottság és az Európai Parlament szervezésében március 22–23-án megtartott, a rádióspektrummal foglalkozó csúcstalálkozó eredményeit (lásd IP/10/232). BÕVEBBEN 2010.05.05. Pénzpiacok: A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy hajtsa végre a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvet (MiFID irányelv) Az Európai Bizottság a pénzügyi piacok biztonságosabbá és versenyképesebbé tétele érdekében ma arra kérte Magyarországot, hogy teljesítse a MiFID irányelv végrehajtására vonatkozó kötelezettségét. Az irányelvnek az a célja, hogy a befektetési vállalkozások és a kereskedési helyek szabályozása által biztosítsa a verseny és a befektetők védelmének magas szintjét. Amennyiben az irányelvet nem megfelelően hajtják végre, a befektetők nem fognak ugyanolyan szintű védelemben részesülni Magyarországon, mint az EU más területein. Ezzel együtt a határokon átnyúló szolgáltatást kínáló magyar befektetési vállalkozások is hátrányos helyzetben vannak, mivel a magyar jogszabályok nem követelik meg tőlük, hogy megfeleljenek az európai szabványoknak. A Bizottság indokolással ellátott vélemény formájában intéz felszólítást Magyarországhoz. Amennyiben a nemzeti hatóságok két hónapon belül nem adnak kielégítő választ, a Bizottság az ügyet a Bíróság elé utalhatja. BÕVEBBEN 2010.05.04. Vulkánkitörés: az Európai Fogyasztói Központok az utasok jogainak érvényesítéséért A valamennyi uniós tagállamban, valamint Izlandon és Norvégiában is működő Európai Fogyasztói Központok Hálózata (ECC-Net) az Európai Bizottság támogatásával a mai napon egy gyakorlati tanácsokat tartalmazó támogatási csomagot mutatott be azzal a céllal, hogy segítse a vulkánkitörés miatt megzavart légi közlekedés utasait az EU-törvények által biztosított fogyasztói jogaik gyakorlásában. A csomag tartalmaz egy szabvány panaszlevelet, a repülőterek elérhetőségi adatait, valamint további hasznos tanácsokat. Az ECC-Net évente mintegy 60 000 ügyet kezel: a fogyasztók az Unión belüli határokon átnyúló vásárlások vagy utazások során felmerülő problémákkal kapcsolatban kérhetnek tanácsot vagy segítséget a hálózattól. 2009 folyamán az ECC által kezelt panaszok több mint ötöde (22,5%) a légi közlekedést érintette. A vulkánkitörés okozta válság első hete folyamán az Európai Fogyasztói Központokhoz benyújtott panaszok száma hétszeresére nőtt. Az ECC-Ne t a válság kezdetétől fogva teljes készültségben áll, a fogyasztóvédelmi központok szoros együttműködésben dolgoznak, hogy az uniós polgárok számára összehangolt támogatást nyújtsanak. BÕVEBBEN 2010.05.04. Vészhelyzeti hívás: Újabb tagállamok vezetik be a gépjárművekben alkalmazandó elektronikus segélyhívórendszert Az Európai Bizottság üdvözli, hogy további öt tagállam kívánja bevezetni a gépjárművekbe építhető elektronikus segélyhívórendszert (eCall). Az életmentő berendezés súlyos baleset esetén automatikusan hívja a 112-es közös európai segélyhívószámot. Ezzel - teljeskörű használata esetén - Európában évente mintegy 2500 emberéletet menthető meg. Az elektronikus segélyhívórendszer alkalmazásáról szóló egyetértési nyilatkozat május 4-én Brüsszelben sorra kerülő ünnepélyes aláírási aktusán Belgium, Dánia, Luxemburg, Málta és Románia csatlakozik a már korábban aláíró tizenöt európai országhoz. BÕVEBBEN 2010.04.30. A sajtószabadság világnapja: A Bizottság meghirdeti a 2010-es Lorenzo Natali-díjat a fejlesztéssel kapcsolatos újságírás területén A sajtószabadság május 3-ai világnapja alkalmából az Európai Bizottság hivatalosan is meghirdeti a 2010-es Lorenzo Natali-díjat. Ez a nemzetközi díj, amelyet a Bizottság a Riporterek Határok Nélkül szervezettel és a Lapok és Lapkiadók Világszövetségével közösen ítél oda, a fejlesztés, a demokrácia, és az emberi jogok témájában született legkiemelkedőbb újságírói munkákat részesíti elismerésben. BÕVEBBEN 2010.04.29. Radioaktív hulladékok: az európai polgárok jelentős többsége uniós szabályozásukat szorgalmazza Az Európai Bizottság ma nyilvánosságra hozott Eurobarométer felmérése szerint az európaiak elsöprő többsége üdvösnek tartaná a radioaktív hulladékkezelés európai szintű szabályozását. A radioaktív hulladékok biztonsági kockázatai felett érzett aggodalomban egyaránt osztoznak azok az országok, amelyekben működnek nukleáris létesítmények, és azok, amelyekben nem használnak nukleáris energiát. BÕVEBBEN 2010.04.29. A Bizottság ösztönzi a kutatást és az innovációt: egyszerűsödik az uniós támogatások igénylése és ügyintézése Az Európai Bizottság közzétette az uniós finanszírozású kutatási projektekben való részvétellel kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére irányuló tervét. A terv átfogó célja, hogy az uniós kutatási projektekben való részvétel átláthatóvá, valamint vonzóvá váljon az európai és azon kívüli legkiemelkedőbb kutatók és innovatív vállalkozások számára. Az uniós kutatásban rejlő lehetőségek legteljesebb kibontakoztatása alapvető fontosságú az Európai Unió Európa 2020 stratégiája szempontjából, mivel a gazdasági fellendülést stabil lábakra kell helyezni, a válságban megszűnt munkahelyek pótlására pedig meg kell teremteni a növekedés és a munkahelyteremtés alapjául szolgáló új lehetőségeket. Az eljárások egyszerűsítésére irányuló javaslatai mellett a Bizottság a jelenlegi, hetedik kutatási keretprogramot érintő szempontok összességének megvizsgálásával bízott meg egy független szakértőkből álló csoportot. BÕVEBBEN 2010.04.27. Az Európai Unió 2011. évi költségvetési tervezete: a válság utáni jövő A Bizottság által 2010. április 27-én elfogadott 2011. évi költségvetési tervezet kiemelt területei a gazdasági fellendülés elősegítése, valamint az európai ifjúságba és a jövő infrastruktúrájába való befektetés. Az összesen 142,6 milliárd EUR-ból mintegy 64,4 milliárd EUR-t (2010-hez képest 3,4 %-kal többet) fordítanak a gazdasági fellendüléssel kapcsolatos fellépésekre. Emellett a költségvetés mintegy 40 %-át, hozzávetőleg 57,9 milliárd EUR-t tesznek ki az EU 2020 stratégia zászlóshajó-kezdeményezéseit (növekedés) támogató források. BÕVEBBEN 2010.04.25. Barroso Elnök gratulációja Orbán Viktor úr részére választási győzelme alkalmából José Manuel Barroso, az Európai Bizottság Elnöke ma este telefonon személyesen gratulált Orbán Viktornak, hangsúlyozva, hogy meggyőző választási sikerét világos európai programra és az európai értékek melletti erős elkötelezettségre alapozva érte el. Barroso elnök írott üzenetének teljes szövegét az alábbiakban közöljük: BÕVEBBEN 2010.04.21. Sikeresen elkezdődött az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) versenyvizsga-eljárása az uniós tisztviselők kiválasztására Több mint 51 000 fő jelentkezett az uniós tisztviselők kiválasztását célzó első olyan versenyvizsgára, amely a múlt hónapban az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által elindított új rendszer szerint zajlik. Az előválogató tesztek április 6-án kezdődtek, és május 21-éig tartanak. Ezek a tesztek az EU egész területén, valamint – mivel New Yorkban 389, Kínában 137, Ausztráliában pedig 55 jelentkezőt regisztráltak – nem uniós országokban található vizsgaközpontokban zajlanak. Most először fordul elő, hogy az Európai Unión kívül is létrehoznak vizsgaközpontokat, felismerve a tényt, hogy számos uniós polgár Európán kívül tanul vagy dolgozik. Azon pályázókat, akik az előválogató teszteken megfelelő eredményt értek el, szeptember és november között értékelőközpontokba hívják be, a sikeres pályázók tartaléklistája pedig már karácsony előtt elkészül. Az előválogató teszteken részt vevő pályázók 53,5%-a nő, 46,5%-a férfi, átlagos életkoruk 32,6 év. Legtöbben az eu rópai közigazgatás területét választották (56,4 százalék), míg jogra a pályázók 14,2, közgazdaságra 12,4, informatikai és kommunikációs technológiára (IKT) 11,4, auditra pedig 5,7 százaléka jelentkezett. BÕVEBBEN 2010.04.20. Trösztellenes politika: A Bizottság módosított versenyszabályokat fogad el az áruk és szolgáltatások forgalmazására vonatkozóan Az Európai Bizottság olyan rendeletet fogadott el, amely csoportmentességet biztosít a gyártók és a forgalmazók között a termékek és szolgáltatások értékesítéséről létrejött megállapodásoknak. A rendelet és az azt kísérő iránymutatás figyelembe veszik az Internet elmúlt tíz év alatt végbement fejlődését: az online értékesítés és a határokon átnyúló kereskedelem fontos csatornájává vált, amit a Bizottság a továbbiakban is ösztönözni kíván, mivel az növeli a termékválasztékot és az árversenyt. Az alapelv továbbra is az, hogy a cégek szabadon dönthetnek termékeik forgalmazási módjáról, feltéve, hogy az általuk kötött megállapodások nem tartalmaznak árrögzítést vagy egyéb alapvető korlátozásokat, valamint sem a gyártó, sem a forgalmazó nem rendelkezik 30%-ot meghaladó piaci részesedéssel. A szerződéses forgalmazók szabadon értékesíthetnek az interneten, mennyiségi, a vásárlók földrajzi helyére, valamint az árakra vonatkozó korlátozások nélkül. BÕVEBBEN 2010.04.15. Fogyasztóvédelem – A 2009-es RAPEX-jelentés szerint hatékony az uniós együttműködés a veszélyes termékek területén A nem élelmiszer jellegű veszélyes termékre létrehozott uniós gyorsriasztó rendszerben (RAPEX) bejelentett veszélyes fogyasztási termékek száma a Bizottság ma megjelent éves RAPEX-jelentése szerint 2009-ben 7%-kal nőtt 2008-hoz képest. 2008-ban 1866 bejelentés volt; a tavalyi évben ez 1993-ra nőtt, ami azt mutatja, hogy a RAPEX-rendszer kapacitása 2009-ben tovább bővült, a tagállamok intenzívebb piacfelügyeleti tevékenységének köszönhetően. Az európai vállalatok is komolyabban veszik a fogyasztási termékek biztonságosságáért viselt felelősségüket, és készségesebben vonják vissza nem biztonságos termékeiket a piacról. A kifejezetten a vállalatoknak szánt gyorsriasztó rendszert („Business Application”) is elkezdték szisztematikusabban használni. 2009-ben a legtöbb bejelentés játékokról, ruházati cikkekről és gépjárművekről érkezett. Ugyancsak ma hozták nyilvánosságra annak az uniós piacfelügyeleti akciónak az eredményeit, amelyben 13 ország részvételével játékok biz tonságosságát ellenőrizték: mintegy 20%-uk nem felelt meg a vonatkozó biztonságossági előírásoknak. BÕVEBBEN 2010.04.13. A Régiók Bizottsága új fejezetet nyit az uniós „makrorégiókról” szóló vitában Az EU „makroregionális” stratégiái olyan régió-, illetve országcsoportok közös kiemelt projektjeit határozzák meg, mint a balti-tengeri régió vagy a Duna-térség. A Régiók Bizottsága (RB) által ma Brüsszelben szervezett magas szintű konferencia keretében először nyílt alkalom arra, hogy összekapcsolják az ezekről a különálló földrajzi területekről szóló vitákat, és az új fogalmat átfogóan tárgyalják. Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős uniós biztos több mint 300 politikust és szakértőt hívott meg, hogy megvitassák a már meglévő és az új makroregionális stratégiák korlátait és a bennük rejlő lehetőségeket. BÕVEBBEN 2010.04.09. Eurobarométer: Az európaiak nem eléggé tájékozottak a biodiverzitás csökkenésével kapcsolatban. Az Európai Bizottság figyelemfelkeltő kampányt indít Az Európai Bizottság nemrég megjelentetett Eurobarométer-felmérése szerint sok európai nincs tisztában azzal, mit jelent a biológiai sokféleség, és nincsenek információi a biodiverzitás csökkenéséről sem. A Bizottság ezzel párhuzamosan kampányt indított azzal a céllal, hogy tájékoztassa a közvéleményt a biológiai sokféleség csökkenéséről az EU-ban. BÕVEBBEN 2010.03.31. Európai polgári kezdeményezés: a polgárok új lehetőséget kapnak az uniós politika befolyásolására Az európai polgári kezdeményezésről szóló, az Európai Bizottság által ma előterjesztett részletes javaslat első alkalommal teszi lehetővé az uniós polgárok számára, hogy közvetlenül kezdeményezzék uniós jogszabályok megalkotását. Az európai polgári kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés újításaként módot ad arra, hogy legalább egymillió polgár, akik egyben a tagállamok legalább egyharmadának állampolgárai, kezdeményezze, hogy az Európai Bizottság a jogkörébe tartozó területeken jogalkotási javaslatokat terjesszen elő. A javaslat rögzíti az országonként szükséges aláírások számát, valamint előirányozza, hogy a Bizottság három tagállamban 300 000 aláírás összegyűjtését követően vizsgálja meg a kezdeményezés elfogadhatóságát. A javaslat az aláírások összegyűjtésére egyéves időkorlátot ír elő, továbbá négy hónapot biztosít a Bizottságnak a kezdeményezés vizsgálatára és a további eljárás megállapítására. A Bizottság reményét fejezi ki, hogy a Tanács és a Parlament az év vége előtt v égleges megállapodásra jut az európai polgári kezdeményezés ügyében, lehetővé téve ezzel, hogy az első kezdeményezéseket már 2011-ben előterjeszthessék. BÕVEBBEN 2010.03.31. A Bizottság elfogadta a 2010-re szóló stratégiai prioritásokat Az Európai Bizottság ma fogadta el 2010. évi munkaprogramját. A munkaprogramból kitűnik, hogy a Bizottság eltökélt szándéka, hogy kivezesse Európát a gazdasági válságból, és az uniós polgárok számára közvetlen haszonnal járó szakpolitikai döntéseket hozzon. A Bizottság 34 stratégiai prioritás ez évben történő megvalósítását határozta el. További 280 megfontolásra váró fontos javaslatot is rögzített 2010-re és azon túlra. A Bizottság munkaprogramja felvázolja az elkövetkező évek fő politikai kötelezettségvállalásait. BÕVEBBEN 2010. március 29. A fogyasztói piacok eredménytáblája: akadályok a jobb üzletek útjában; a fogyasztói körülmények romlása Az Európai Bizottság ma hozta nyilvánosságra a fogyasztói piacok tavaszi eredménytábláját, amelyből kiderül, hogy az EU fogyasztói a határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok útjában álló akadályok miatt továbbra sem élvezhetik a belső piac nyújtotta előnyöket. A határokon átnyúló illetve a hazai elektronikus kereskedelem közötti szakadék továbbra is növekszik. Számos tagállamban romlanak a fogyasztói körülmények: csökken a fogyasztóvédelmi hatóságokba és a nem kormányzati szervezetekbe vetett fogyasztói bizalom, valamint a vitarendezés hatékonysága. Néhány országnak azonban a nehéz gazdasági helyzet ellenére is sikerült javítani eredményein. A fogyasztói vásárlóerő országról országra jelentősen változik: az Európai Unió hat tagállamában ez az uniós átlag felét sem éri el, a módosabb uniós országokban ugyanakkor a magasabb árszint ellenére az élet anyagilag kevésbé megterhelő a fogyasztók számára. A Bizottság a jelenlegi korlátok megszüntetésén dolgozik, és számba veszi a me ghozandó intézkedéseket, többek között a kiskereskedőkre vonatkozó szabályok egyszerűsítését. BÕVEBBEN 2010. március 25. A Bizottság meghirdeti a második Európai Uniós Egészségügyi Újságírói Díjat Az Európai Bizottság második alkalommal hirdeti meg a nyomtatott és az elektronikus sajtóban publikáló újságírók számára kiírt versenyben elnyerhető Európai Uniós Egészségügyi Újságírói Díjat. A 2008 szeptemberében elindított „Európa a betegekért” elnevezésű kampány keretében létrehozott díj célja az egészségügyi ellátás és a betegjogok fontosságának tudatosítására törekvő színvonalas újságírás ösztönzése és elismerése. Az első Egészségügyi Újságírói Díj elnyerésére több mint 460 újságírói cikk érkezett Európa minden részéről. Az első díj nyomdokaiba lépve az idei pályázat hasonló sikerre törekszik. BÕVEBBEN 2010. március 24. Az Európai Bizottság új tárgyalásokra készül az Egyesült Államokkal a banki adatoknak a terrorizmus elleni küzdelem céljából történő átadásáról A Bizottság a mai napon elfogadta azon felhatalmazás tervezetét, amelynek tárgya a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program (TFTP) keretében az Egyesült Államok kormányával a banki adatok átadásáról folytatandó tárgyalások megindítása. A Bizottság szándéka, hogy ez év nyarán aláírásra kerüljön egy olyan megállapodás, amely kiküszöböli a még meglévő biztonsági hiányosságokat. BÕVEBBEN 2010.03.24. Európai Bizottság: első lépés a munkaidőről szóló szabályok felülvizsgálatára Az Európai Bizottság ma kikérte a munkavállalók és munkáltatók képviselőinek véleményét a munkaidőről szóló európai uniós szabályok felülvizsgálatának lehetőségeiről. Az első konzultációs szakasz arra kíván választ találni, hogy az európai szociális partnerek szükségesnek ítélnek-e uniós szintű intézkedést a munkaidőről szóló irányelv (2003/88/EK) ügyében, és ha igen, milyen tartalommal. Ez az első lépés az irányelv átfogó felülvizsgálatának folyamatában, miután a jelenlegi jogszabály felülvizsgálatára törekvő korábbi kezdeményezések 2009 áprilisában holtpontra jutottak. BÕVEBBEN 2010.március. 23. A Bizottság konzultációt kezdeményez az európai részvénytársasági forma beválásáról Az európai részvénytársasági forma (SE) lehetőséget ad arra, hogy az egynél több tagállamban működő társaságok határokon átnyúló tevékenységeiket egyetlen, európai társasági formát öltő cégbe szervezzék át. E társasági forma révén stabil jogi környezetben működhetnek, csökkenthetik a több országban való tevékenység belső költségeit, így versenyképesebbé válhatnak a belső piacon. Az SE egyes tagállamokban igen népszerű, másokban viszont még nem igazán terjedt el. Az Európai Bizottság konzultációt kezdeményez annak megállapítása céljából, hogy szükség van-e módosításokra az SE forma jobb működése érdekében. Az SE forma felülvizsgálatával a Bizottság azt kívánja elérni, hogy e társasági forma az Európai Unió egészében elterjedjen. BÕVEBBEN 2010.03.22. Az Európa Kulturális Fővárosai kezdeményezés 25. évfordulóját ünnepli az EU Március 23-24-én az Európai Bizottság Brüsszelben tartott konferenciával és kiállítással ünnepli meg az Európa Kulturális Fővárosai kezdeményezés 25. évfordulóját. A rendezvényen az egykori, a jelenlegi és a leendő kulturális fővárosok, valamint más rendezvényszervezők több, mint 400 képviselője vesz majd részt. José Manuel Barroso elnök és Andrula Vasziliu biztos az Európai Parlament kulturális bizottságának elnöke, Doris Pack közreműködésével nyitja meg majd a rendezvényt. A konferencia középpontjában a tapasztalatcsere, a helyes gyakorlatok megosztása áll, valamint a kezdeményezés 1985 ös beindítása óta elért eredményeinek értékelése. BÕVEBBEN 2010.03.17. A Bizottság fellép az EU alapjogvédelmi rendszerének megerősítése érdekében Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette azokat az irányelveket, amelyeket az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez való csatlakozási tárgyalásai során követ majd az EU. Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmének legfontosabb európai eszközét jelentő egyezményhez való csatlakozás jogi alapját a Lisszaboni Szerződés teremtette meg. Az egyezményhez való csatlakozással tovább erősödik az EU alapjogvédelmi rendszere. BÕVEBBEN 2010.március. 10. A cigaretták kiskereskedelmi minimálárát eloíró Az Egészség védelmének céljai a jövedéki adó megemelésével érhetok el- a franciaországi, ausztriai és írországi szabályozások ellentétesek az uniós joggal A Bizottság – Franciaország, Ausztria és Írország ellen benyújtott – három, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresettel fordult a Bírósághoz, mivel úgy véli, hogy e tagállamoknak az egyes dohánygyártmányok – Franciaország esetében a cigaretták és más dohánytermékek, Ausztria esetében a cigaretták és a cigaretta sodrására szánt finomra vágott dohány, Írország esetében pedig a cigaretták – minimálárát eloíró szabályozásai ellentétesek a 95/59 irányelvvel1, amely e termékek fogyasztását érinto jövedéki adókra vonatkozóan állapít meg szabályokat. Az irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy a cigarettákat jövedéki adóval terheljék, amely a legmagasabb kiskereskedelmi ár alapján számított százalékos (ad valorem) összetevobol, valamint tételes összetevobol áll, amelynek összegét a legkeresettebb árkategóriájú cigaretták alapján állapítják meg, de amely nem lehet alacsonyabb, mint az összes adóteher 5%-a, sem magasabb, mint az összes adóteher 55%-a. A százalékos jövedéki adó mértékének és a tételes jövedéki adó összegének minden cigaretta esetén egyformának kell lennie. Az irányelv azt is eloírja, hogy a dohánygyártmányok gyártói és importálói szabadon határozhatják meg a legmagasabb kiskereskedelmi árat minden termék esetében. BÕVEBBEN 2010. március 2. Távközlés: konzultáció az egyetemes szolgáltatás jövőjéről a digitális korszakban A mai napon a Bizottság nyilvános konzultációt indít, melynek célja annak a legalkalmasabb módszernek a megkeresése, amellyel az alapvető távközlési szolgáltatásokat az EU valamennyi polgára számára elérhetővé lehet tenni. A 2002-ben készült, az egyetemes szolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó jelenlegi uniós távközlési szabályozás hozzáférést biztosít az európai polgárok számára a nyilvános telefonhálózatokhoz, valamint egyes szolgáltatásokhoz (például az alapszintű internet-hozzáférés) A konzultáció célja annak megállapítása, hogy az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi szabályok és meghatározások a digitális korszakban való alkalmazhatóságuk szempontjából frissítésre szorulnak-e, illetve hogy azokat ki kell-e terjeszteni a szélessávú kapcsolatra is. A Bizottság a fogyasztók, az ágazati szereplők és a politikai szakértők visszajelzései alapján dönti majd el, hogy szükség van-e az egyetemes távközlési szolgáltatási kötelezettségekre vona tkozó újabb jogalkotási javaslat 2010 végéig történő előterjesztésére. A konzultáció 2010. május 7-ig tart. BÕVEBBEN 2010. március 1. Az Európai Bizottság nyilvános vitát kezdeményez Európa erdeinek az éghajlatváltozás hatásaival szembeni védelméről Az Európai Bizottság ma elfogadta az erdővédelemmel és az erdei erőforrásokra és azok állapotára vonatkozó információk cseréjével kapcsolatos európai uniós megközelítés lehetséges irányait ismertető zöld könyvet. A Bizottság a nyilvánosság, a tagállamok, az uniós intézmények és más érdekeltek részéről a zöld könyvre adandó válaszoktól iránymutatást vár a tekintetben, hogy szükség van-e további uniós szintű fellépésre. BÕVEBBEN   2010. augusztus 24 Határokon átnyúló bűnözés: a Bizottság közzéteszi véleményét a bizonyítékok megosztásra vonatkozó tagállami javaslatokról Ha a nyomozók egy másik uniós országban kívánnak bizonyítékot beszerezni, 50 éves szabályhalmaz alapján kell eljárniuk. Az eltérő bizonyítékok beszerzéséhez különféle formanyomtatványokat és eljárásokat kell használniuk. A külföldi hatóságok figyelmen kívül hagyhatják a megkeresést, vagy pedig saját maguk tűzhetnek ki határidőt annak teljesítésére. Az Európai Bizottság ma elfogadta hét uniós tagállam (Ausztria, Belgium, Bulgária, Észtország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia) európai nyomozási határozatról szóló javaslatára vonatkozó véleményét. Az európai nyomozási határozat olyan rendszer, amely megkönnyíti az igazságügyi hatóságok munkáját a bizonyítékok beszerzése során a több országra kiterjedő büntetőeljárásokban (vagy nyomozásokban). A javaslat lehetővé tenné, hogy a hatóságok nyomozások lefolytatására, valamint bizonyítékok megosztására és gyűjtésére kérjék partnerszervezeteiket. Ha például svéd nyomozók Spanyolországban bujkáló bűnözök után kutatnak, felkérhetik spanyol kollégáikat, hogy végezzenek házkutatást. A Bizottság ma közzétett véleménye elismeri, hogy a nyomozati intézkedések jelenlegi széttagolt rendszerének egységes jogi kerettel való felváltása hozzáadott értékkel bír. Megállapítja továbbá, hogy olyan világos és részletes szabályokra van szükség, amelyek teljes mértékben összhangban állnak az EU Alapjogi Chartájával. Az említett intézkedések kiterjednének a bizonyítékgyűjtésre vonatkozó minimumszabályokra, amelyek alapján nem vonható kétségbe a bizonyíték bíróság előtti elfogadhatósága, továbbá az érzékeny információkkal kapcsolatos magas szintű adatvédelmi normákra. BÕVEBBEN 2010. augusztus 4. Új uniós jogszabály az önálló vállalkozók számára nyújtható anyasági és nyugdíjas ellátásról Az Európai Unió ma hatályba lépő új jogszabálya értelmében az önálló vállalkozók és élettársaik hatékonyabb szociális védelemben részesülnek, melynek - első alkalommal - a szülési szabadsághoz való jog is része. Az önálló vállalkozókról és a segítő házastársaikról szóló irányelv (2010/41/EU irányelv) hatályon kívül helyez és kivált egy korábbi jogszabályt (86/613/EGK irányelv), erősíti a munkaerőpiacon több millió nő szociális védelemre vonatkozó jogait, támogatva ezzel a nők vállalkozó kedvét. A vállalkozóknak jelenleg ugyanis csak harmada nő. BÕVEBBEN 2010. július 23. A Bizottság 250 millió eurót biztosít közel 200 új LIFE+ projekt támogatásához Az Európai Unió környezetvédelmi célú pénzügyi eszközének, a LIFE+ programnak (2007-2013) a keretében közzétett harmadik pályázati felhívás eredményeként az Európai Bizottság 210 új projekt támogatását hagyta jóvá. Az Európai Unió összes tagállamából érkeztek be projektjavaslatok, amelyek a természetvédelemmel, a környezetvédelmi politikával, valamint a tájékoztatással és kommunikációval kapcsolatos intézkedésekre irányulnak. Összesen 515 millió eurós befektetést jelentenek, amelyből az Európai Unió 249,8 millió eurót finanszíroz. BÕVEBBEN 2010. június 30. Turizmus: maradjon Európa a világ első számú idegenforgalmi célpontja Az Európai Bizottság ma megjelentetett közleményében azt a célkitűzést fogalmazta meg, hogy Európa őrizze meg a világban a legfontosabb idegenforgalmi úti célként elfoglalt helyét. 2008-ban 370 millió nemzetközi látogatóval Európa a globális számadat 40%-át meghaladó idegenforgalmat bonyolított: ezt a pozíciót meg kellene őrizni. A gyorsan változó világgazdaság azonban a turisztikai ágazatban is érezteti hatását, jelentős változásokat okozva az utazási szokások terén és azokon a piacokon, ahonnan turisták érkezésére számítanak. A Bizottság dokumentuma felhívja a figyelmet bizonyos problémákra, mint például a szezonális ingadozások és az népesség elöregedése emellett pedig olyan szakpolitikai stratégiát körvonalaz, amely az európai gazdaság e fontos ágazatának támogatását célozza, és versenyképességét, fenntartható és minőségen alapuló fejlődését elősegítő, valamint Európa kiemelkedő turisztikai célpontként való ismertségét javító kezdeményezéseket javasol. BÕVEBBEN 2010. június 30. Július 1-jétől hatályos az új uniós címkézési szabályozás és az EU új ökológiai logója 2010. július 1-jén lépnek hatályba a bioélelmiszerek címkézésére vonatkozó új uniós szabályok, így például az EU új ökológiai logójának feltüntetésére vonatkozó követelmény. Az „eurolevélnek” is nevezett logót ezentúl kötelező megjeleníteni minden olyan előre csomagolt bioélelmiszeren, amelyet az EU valamely tagállamában állítottak elő és megfelel a szükséges előírásoknak. Az uniós címke mellett változatlanul szerepelhetnek egyéb magán-, regionális vagy nemzeti logók. Az uniós logó használata továbbra sem kötelező a nem csomagolt, valamint az importált biotermékek esetében. Az új címkézési szabályozás értelmében az ökocímkén kívül kötelező feltüntetni a termék összetevőinek származási helyét, és az ellenőrzésért felelős szerv kódszámát is. A gazdasági szereplőknek két éves átmeneti időszak áll rendelkezésükre ahhoz, hogy maradéktalanul eleget tegyenek az új címkézési szabályoknak. További változás, hogy az uniós szabályozás első alkalommal foglalja magában az ökol ógiai akvakultúra területét is. BÕVEBBEN 2010. június 30. A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv átültetése kapcsán a Bizottság konzultációt kezdeményez az érintett szereplőkkel 2009. december végén járt le az irányelvnek való megfelelés határideje. Ez év januárja óta az Unió tagállamai és a Bizottság egyhangúlag megállapodtak arról, hogy a nemzeti jogrendszereknek a szolgáltatókra alkalmazandó egyes elemeit közös értékelésnek vetik alá. Ezt az újszerű eljárást, a „kölcsönös értékelési folyamatot” az irányelv már előrevetítette. Az Európai Bizottság e folyamat részeként most felkéri az érdekelt feleket, hogy fejtsék ki véleményüket a tagállamok által a kölcsönös értékelés során megvizsgálandó nemzeti jogszabályi elemekről. A konzultációban 2010. szeptember 13-ig lehet részt venni. BÕVEBBEN 2010.06.24. Bécsi Marco Polo konferencia A bécsi Marco Polo konferencia 2010. október 5. és 6. között kerül megrendezésre. Ez szolgál éves találkozóként mind az üzleti, mind az intézményi stakeholderek számára a fenntartható szállítmányozás területén. Ezen alkalommal, az esemény a belvízi utakra is fokuszál majd. BÕVEBBEN 2010.06.15. 1 milliárd EUR összegű uniós élelmiszerfinanszírozási eszköz: már 222 projekt és 50 millió kedvezményezett a szegény országokbeli éhség elleni küzdelemben Az Európai Unió egy milliárd eurós élelmiszerfinanszírozási eszközének elfogadása óta eltelt másfél év alatt több mint 500 millió euró került kifizetésre és a források 97 %-át már le is kötötték. Az eszköz ezzel gyors és hatékony választ adott az élelmiszerellátás bizonytalanságának kezelését illetően. A Bizottság a mai napon tájékoztató füzetet tesz közzé az élelmiszerfinanszírozási eszköz felhasználásáról, amelyben rávilágít arra, hogy az eszköznek köszönhetően világszerte mintegy 50 millióan részesülnek támogatásban, és az eredmények sem váratnak tovább magukra. Mivel az Európai Bizottság számos kiemelkedő javaslattal ugyanakkor korlátozott költségvetéssel áll szemben, más adományozókat is felkér az újonnan indított projektbörze (Food Facility Auction Floor) keretében megvalósítandó projektek finanszírozására. BÕVEBBEN 2010.06.10. Állami támogatások: A Bizottság konzultációt folytat az érdekelt felekkel az állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra való alkalmazásáról Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi csomagjának alkalmazásáról. A csomag útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások állami finanszírozása milyen feltételek mellett egyeztethető össze az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal. A csomag elfogadására 2005 júliusában, az Európai Közösségek Bíróságának az Altmark-ügyben hozott iránymutató ítéletét követően került sor. BÕVEBBEN 2010.06.07. Konferencia az európai közlekedési hálózatok jövőjéről Az Európai Bizottság a transzeurópai közlekedési hálózatokról (TEN-T) szóló, 2010. június 8–9-én Zaragozában tartandó konferencián fogja bemutatni, hogyan kívánja a közlekedési hálózatokra vonatkozó szakpolitikáját a 21. századi kihívásokhoz igazítani. A spanyol elnökséggel közösen szervezett 2010-es TEN-T napokon a Bizottság, az Európai Parlament tagjai, miniszterek és a tagállamok egyéb magas szintű képviselői vesznek részt. BÕVEBBEN 2010.06.07. A hagyományos sztereotípiák jelentik továbbra is a legnagyobb kihívást a nemek közötti egyenlőség számára az oktatás terén Az Európai Bizottság a mai napon mutatta be azt az új tanulmányt, mely azt vizsgálja, hogy miként küzdenek az európai országok a nemek közötti egyenlőség hiánya ellen az oktatás területén. A tanulmány rámutat, hogy továbbra is különbségek mutatkoznak a nemek között a tanulmányok megválasztását és az elért eredményeket illetően egyaránt. BÕVEBBEN 2010.06.02. Környezetvédelem: Széles körben sürgetik a környezetre kifejtett hatásokat tükröző adórendszerek bevezetését Az Európai Bizottság – az ENSZ Környezetvédelmi Programjával közösen – a mai napon közétette azt az új, nagyszabású jelentést, amely annak szükségességére hívja fel a figyelmet, hogy a főbb gazdaságoknak a szűkös erőforrások felhasználása terén gyökeres változásokat kell megvalósítaniuk. A jelentés sorrendet állít fel az egyes termékek, anyagok, illetve gazdasági tevékenységek és életmódbeli szokások között az általuk a környezetre és az erőforrásokra gyakorolt hatás alapján, és ily módon tudományosan megalapozott prioritásokat határoz meg a világszinten zajló környezetvédelmi erőfeszítések tekintetében. A jelentés főbb megállapításai közül ki kell emelni, hogy a világon jelenleg termelt gabona több mint felét állati takarmányként hasznosítjuk, valamint hogy a jövedelem megduplázódása általában 60–80% közötti mértékben növeli a környezeti terhelést. A fenntartható erőforrás-gazdálkodással foglalkozó nemzetközi munkacsoport által készített 149 oldalas jelentés arra is rámutat, hogy a jogalkotók és politikai döntéshozók azzal tehetnek a legtöbbet Földünkért, ha adókon, illetve egyéb ösztönzőkön keresztül megpróbálják elősegíteni a környezetbarátabb mezőgazdasági gyakorlatok térhódítását és a fosszilis üzemanyagok használatának csökkenését. BÕVEBBEN 2010.06.01. Környezetvédelem: A Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség két új eszköze a biodiverzitás csökkenése elleni harcban A Zöld Hét konferencia nyitóülésén Brüsszelben ma két új eszközt mutattak be, amelyek a biodiverzitás csökkenése elleni harcban tesznek hasznos szolgálatot. A Biológiai Sokféleség Európai Információs Rendszere (BISE) egy olyan új internetes portál, amely egyetlen helyen gyűjti össze az európai biodiverzitással kapcsolatos információkat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Bizottság a politikai döntéshozók számára kidolgozta továbbá a „biodiverzitási alapszintet”, amely átfogó képet nyújt a biodiverzitás mindenkori állapotáról. Az alapszint segítségével nyomon követhető a biológiai sokféleség csökkentésére irányuló erőfeszítések által elért fejlődés, és lehetővé válik a 2010 utáni időszak tendenciáinak kimutatása és mérése. BÕVEBBEN 2010.05.28. Jogbiztonság a tagállamközi házasságokban: új életre kel az Európai Bizottság javaslata Németország, Belgium és Lettország is csatlakozott ahhoz a kilenc uniós tagállamhoz, akik szeretnék, ha jogszabály garantálná a jogbiztonságot a válni kívánó nemzetközi párok számára. Az Európai Bizottság 2010. március 24-i javaslata (IP/10/347) lehetővé teszi a párok számára, hogy – különválási szándék hiányában is – megállapodjanak a válás esetén alkalmazandó jogról. E javaslat kilenc uniós tagállam kérésére született, akik szeretnének előrejutni a Tanácsban elakadt 2006-os bizottsági javaslat ügyében. Az új jogszabály segítséget nyújt majd az eltérő állampolgárságú pároknak, azoknak, akik különböző országokban külön élnek, vagy akik az állampolgárságuktól eltérő országban élnek együtt. A cél az, hogy enyhítsük a gyermekekre nehezedő terhet, és megvédjük a gyengébb helyzetben lévő feleket a házasság felbontását kísérő viták során. Az EU történetében ez lenne az első olyan alkalom, hogy az uniós tagállamok igénybe vennék az ún. megerősített együttműködési mechani zmust. Az uniós Szerződések szerint a megerősített együttműködés lehetővé teszi, hogy legalább kilenc ország előmozdítson egy olyan nagy jelentőségű intézkedést, amelyet a tagállamok csekély kisebbsége akadályozott meg. A többi uniós országnak joga van bármikor csatlakozni hozzájuk. BÕVEBBEN 2010.05.27. Németország, Dánia, a Cseh Köztársaság, Hollandia, Ausztria és Horvátország 2,12 millió homokzsákot ajánlott fel Magyarországnak az árvíz elleni küzdelemhez Miután Magyarország beindította az uniós polgári védelmi mechanizmust, Németország tegnap 1 270 010 homokzsákot ajánlott fel a magyar árvízvédelmi kapacitások megerősítéséhez. További 100 000–100 000 homokzsákot ajánlott fel a Cseh Köztársaság, Hollandia és Horvátország is. Ausztria 250 000 homokzsákot ajánlott fel, és végül, de nem utolsósorban Dánia 300 000 homokzsákot ajánlott. Így a beérkezett felajánlások összességében (2,12 millió homokzsák) meghaladják azt a kétmillió homokzsákot, amelyet Magyarország május 25-én az uniós polgári védelmi mechanizmus beindításakor kért. Hollandia ajánlatát Magyarország már elfogadta, a többi felajánlást jelenleg mérlegeli. BÕVEBBEN 2010.05.26. A Bizottság közzétette a bankszanálási alapok létrehozására irányuló elképzeléseit Az Európai Bizottság ma benyújtott javaslata értelmében az Európai Unió európai bankszanálási alapok hálózatát hozza létre, ezzel biztosítva, hogy a jövőbeni bankcsődök ne az adófizetőket terheljék és ne rengessék meg a pénzügyi rendszert. Az Európai Tanács következő ülésén folytatott megbeszélések után az Európai Bizottság a 2010. június 26–27. között Torontóban tartandó G20 csúcstalálkozón mutatja be az elképzeléseit. Ezek az alapok a jövőbeni pénzügyi válságok megelőzését és a pénzügyi rendszer megerősítését szolgáló szélesebb keret részét fogják képezni. A Bizottság úgy véli, hogy ezt úgy lehet megvalósítani, ha a tagállamok számára előírják az említett alapok közös szabályok szerinti létrehozását, amelyeket a bankok által fizetett illetékből töltenének fel. Ezeket az alapokat nem a bankok megmentésére használnák fel, hanem kizárólag annak biztosítására, hogy a csődhelyzetbe került bankokat megfelelően, a pénzügyi rendszer destabilizálása nélkül szanálják. BÕVEBBEN 2010.05.25. Az eltűnt gyermekek nemzetközi napja: az Európai Bizottság sürgeti az eltűnt gyermekek bejelentésére szolgáló 116-000-ás segélyvonalak tagállami bevezetését Ma, az eltűnt gyermekek világnapja alkalmából az Európai Bizottság alelnökei, Viviane Reding, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos, valamint Neelie Kroes, a digitális politikáért felelős biztos arra ösztönözte a tagállamokat, hogy fokozzák a gyermekek eltűnésével kapcsolatos figyelmeztető rendszerek bevezetésére irányuló erőfeszítéseiket, és a lehető leghamarabb kezdjék meg az eltűnt gyermekek bejelentésére szolgáló 116-000-ás segélyvonalak működtetését. BÕVEBBEN 2010.05.25. Távközlés: A fogyasztók és a vállalkozások fizetik meg az uniós szabályok következetlen alkalmazásának az árát Az Európai Bizottság által az egységes európai elektronikus hírközlési piacról készített éves jelentés szerint az uniós távközlési jogszabályok következetlen alkalmazása miatt a fogyasztók, a vállalkozások és az EU gazdasága sem élvezhetik teljes mértékben a valóban egységes és versenyképes uniós távközlési piacból származó gazdasági előnyöket. A legtöbb tagállam távközlési piaca versenyképesebbé vált, de méretét tekintve megmaradt nemzeti szinten. Ezenkívül a versenyképesség szintjében is lényeges különbségeket találunk az egyes tagállamok között. Jóllehet Európa távközlési ágazata a 2009. évi pénzügyi kihívások ellenére is talpon tudott maradni (0%-os növekedés a 4,2%-os uniós gazdasági visszaeséshez képest), a jövőbeli fejlődés kulcsát a meglévő szabályok következetes érvényesítése, valamint az innovatív szolgáltatásokba történő beruházás jelentik. Az Európa 2020 stratégia (IP/10/225) keretében létrehozott kiemelt kezdeményezésben, az európai digitális menetrendben (IP/10/581) a Bizottság arra ösztönzi a távközlési ágazatot és az EU kormányait, hogy együttes fellépéssel biztosítsanak minden állampolgár és vállalkozás számára nagy sebességű internet-hozzáférést, valamint interaktív kommunikációs szolgáltatásokat. BÕVEBBEN 2010.05.20. Az EU új intézkedéseket fogad el a roma közösségek lakhatási körülményeinek javítására Az Európai Parlament elfogadta azt az európai bizottsági javaslatot, mely lehetővé teszi, hogy a társadalom peremére szorult közösségek lakhatási körülményeinek javítására európai regionális finanszírozást használjanak fel. Ez az intézkedés, melyet a tagállamok korábban elfogadtak, különösen a roma népesség körében talál majd kedvező fogadtatásra. A becslések szerint 10-12 millióra tehető Európában azoknak a romáknak a száma, akik gyakran rendkívüli szegénységben, szegregált körülmények között élnek. BÕVEBBEN 2010.05.18. Környezetvédelem: A vízhiány és az aszályok egyre nagyobb kihívást jelentenek Európa számos területén Az Európai Bizottság a mai napon jelentést tett közzé a tagállamok által a vízhiány és az aszályok kezelése terén elért haladásról. Annak ellenére, hogy 2009-ben a dél-európai országok területén a korábbi éveknél több csapadék hullott, nagyobb erőfeszítésekre van szükség Európa korlátozott vízkészlete túlzott kiaknázásának megállítása és visszafordítása érdekében. Hatékony vízárazási politika, a vízfelhasználás hatékonyságának javítása és víztakarékossági intézkedések szükségesek ahhoz, hogy Európa elegendő mennyiségű, jó minőségű vizet tudjon biztosítani a felhasználók ellátására és eséllyel nézzen szembe az éghajlatváltozás kihívásaival. BÕVEBBEN 2010.05.18. Környezetvédelem: A bizottság új stratégiája a biohulladék jobb hasznosítására Az Európai Bizottság a mai napon intézkedéseket mutatott be a biohulladék-gazdálkodás javítására és a benne rejlő jelentős környezeti és gazdasági potenciál kiaknázására. A biológiailag lebomló kerti, konyhai és élelmiszer-hulladék évente összesen 88 tonna kommunális hulladékot jelent, amely potenciálisan jelentős környezeti hatással bír. Másfelől azonban ígéretes lehetőség ezen hulladékok megújuló energiaforrásként történő felhasználása és újrafelhasználása. A Bizottság ma kibocsátott közleményében támogatja az említett potenciál kiaknázására tett erőfeszítéseket. Ehhez a véleménye szerint a már hatályban lévő szabályozás hatékony végrehajtására van szükség, melynek keretében a tagállamok saját hatáskörükben választhatják ki az egyéni jellemzőiknek leginkább megfelelő megoldásokat. A kezdeményezések uniós szintű támogatására szintén szükség lesz. BÕVEBBEN 2010.05.17. Küzdelem a fatermékek illegális kivitele ellen: az Európai Unió és a Kongói Köztársaság partnerségi megállapodást írt alá Az Európai Unió és a Kongói Köztársaság a mai napon önkéntes partnerségi megállapodást írt alá az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az irányításról és a fatermékek kereskedelméről. A megállapodás szerint 2011 júliusától kezdve a Kongói Köztársaságból az Európai Unióba irányuló valamennyi faterméknek olyan engedéllyel kell rendelkeznie, amely tanúsítja, hogy a szállítmányok legális eredetű fát és faterméket tartalmaznak. Így az európai fogyasztók biztosak lehetnek majd abban, hogy a Kongói Köztársaságból importált összes fa és fatermék legális eredetű. BÕVEBBEN 2010.05.12. Az európai szomszédságpolitika öt éve: fokozottabb kereskedelem, több támogatás, élénkebb személyes kapcsolatok Az európai szomszédságpolitikáról (ENP) szóló éves jelentések ismét jól érzékeltetik, milyen nyilvánvaló előnyöket nyújt az Európai Unió a szomszédjai számára. Az elmúlt öt évben az Európai Unió fokozta kereskedelmi tevékenységét és a támogatásnyújtást, illetve az emberek közötti kapcsolatok élénkítésén és az EU és szomszédjai közötti együttműködés elmélyítésén munkálkodott. Ez az együttműködés felölelte a szomszédos országok gazdasági, politikai és ágazati reformjainak egészét. Jelentősen fejlődtek partnerségi kapcsolataink például a közlekedés, az energiaügy, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a kutatás, az egészségügy és az oktatásügy területén. Mindezt a jelenlegi pénzügyi keret 32%-os megemelése segítette elő, mely keret 2013-ra meghaladja majd az évi 2 milliárd EUR-t. BÕVEBBEN 2010.05.12. Az európai szomszédságpolitika öt éve: fokozottabb kereskedelem, több támogatás, élénkebb személyes kapcsolatok Az európai szomszédságpolitikáról (ENP) szóló éves jelentések ismét jól érzékeltetik, milyen nyilvánvaló előnyöket nyújt az Európai Unió a szomszédjai számára. Az elmúlt öt évben az Európai Unió fokozta kereskedelmi tevékenységét és a támogatásnyújtást, illetve az emberek közötti kapcsolatok élénkítésén és az EU és szomszédjai közötti együttműködés elmélyítésén munkálkodott. Ez az együttműködés felölelte a szomszédos országok gazdasági, politikai és ágazati reformjainak egészét. Jelentősen fejlődtek partnerségi kapcsolataink például a közlekedés, az energiaügy, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, a kutatás, az egészségügy és az oktatásügy területén. Mindezt a jelenlegi pénzügyi keret 32%-os megemelése segítette elő, mely keret 2013-ra meghaladja majd az évi 2 milliárd EUR-t. BÕVEBBEN 2010.05.10 Eddig nem látott mértékű válságenyhítő intézkedés jelzi az euró melletti erős elköteleződést Az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank a hétvégén nagy lépéseket tett annak érdekében, hogy visszaállítsák az euróba vetett bizalmat és csökkentsék a feszültséget a tőke piacokon. Az európai üzleti világ a lépéseket szükségesnek véli, azokat támogatja. BÕVEBBEN 2010.05.06. A Bizottság és a Parlament újra nekilát a lobbistákra vonatkozó közös nyilvántartás és magatartási kódex kidolgozásának Az Európai Bizottság és az Európai Parlament ma újra megbeszélgetéseket indított a lobbistákra vonatkozó közös nyilvántartás és magatartási kódex kidolgozása érdekében. Maro± Cefčovič, a Bizottság alelnöke és Diana Wallis, a Carlo Casini, Jo Leinen és Isabelle Durant személyét magában foglaló parlamenti küldöttség vezetője kezdeményezésére az előző parlamenti ciklus alatt felállított magas szintű munkacsoport és a Bizottság ezennel folytatni kívánja munkáját: miután beszámoltak mindkét intézménynek, szándékukban áll a közös nyilvántartásról szóló tárgyalások mihamarabbi lezárása. BÕVEBBEN 2010.05.06. Az Európai Bizottság az Unió területére beutazó kísérő nélküli kiskorúak fokozott védelmére szólít fel Az Európai Bizottság ma olyan cselekvési tervet fogadott el, amely az Unió területére beutazó kísérő nélküli kiskorúak fokozott védelmére irányul, felöleli továbbá a gyámságra és a jogi képviseletre vonatkozó közös szabályokat. A terv célja közös európai megközelítés kialakítása, amely biztosítja, hogy az illetékes hatóságok a lehető leghamarabb – lehetőleg hat hónapon belül – minden kísérő nélküli kiskorú jövőjéről döntést hozzanak. A tagállamoknak mindenekelőtt fel kell kutatniuk a kísérő nélküli kiskorúak családját, és gondosan figyelemmel kell kísérniük a származási társadalomba való visszailleszkedésüket. Amennyiben ez szolgálja leginkább a gyermek érdekét, a tagállamoknak alternatív megoldásokat kell találniuk (pl.: nemzetközi védelmi jogállás megadása vagy az EU területére való áttelepítés). BÕVEBBEN 2010.05.05. Környezetvédelem: természetvédelmi mulasztások miatt a Bizottság figyelmeztetésben részesíti Magyarországot, Portugáliát és Romániát Az Európai Bizottság jogi eljárást indít Magyarország és Portugália ellen a természetvédelmi jogszabályok megszegése miatt. Magyarország már a második, azaz utolsó írásbeli figyelmeztetést kapja az ország keleti részén található Sajóládi erdő védelemben részesítésének elmulasztása, valamint nemzeti jogalkotásában a Natura 2000 végrehajtásával összefüggő átfogóbb problémák miatt. A Bizottság ugyancsak utolsó figyelmeztetésben részesíti Portugáliát egy, az ország déli részén található üdülőhely fejlesztésével kapcsolatos elégtelen hatásvizsgálat miatt. Végül a Bizottság első írásbeli figyelmeztetést küld Romániának az EU természetvédelmi jogszabályainak nem megfelelő alkalmazásáért. BÕVEBBEN 2010.05.05. A 2010-11-es időszakra vonatkozó tavaszi előrejelzés: az Unió gazdasága fokozatosan talpra áll A Bizottság tavaszi előrejelzése is megerősíti, hogy már megkezdődött az EU gazdaságának talpra állása. Történelmének legmélyebb recessziója után az EU gazdasága 2010-ben 1%-kal, 2011-ben pedig 1µ%-kal nőhet. Ez a Bizottság őszi előrejelzéséhez képest Ą százalékpontos javulást jelez erre az évre, az EU tagállamainak javuló külső környezetével összhangban. Mindazonáltal a gyenge belföldi kereslet továbbra is fékezi az élénkülést. A gazdasági fellendülés sebessége az előrejelzések szerint tagállamonként eltér, ami a különböző körülményeket és az egyes országok által folytatott politikák változatosságát tükrözi. A munkaerő-piaci feltételek a közelmúltban némileg stabilizálódtak, és a munkanélküliség az EU-ban a korábban jelzettnél alacsonyabb szinten, de még mindig közel 10%-on tetőzik az idén. Az ideiglenes költségvetési intézkedések kulcsfontosságúak voltak az EU gazdasági visszaesésének megállításában, de megnövelték az á llamháztartási hiányt, ami 2010-ben a GDP 7Ą%-ára emelkedik, mielőtt 2011-ben enyhén csökkenne. BÕVEBBEN 2010.05.04. Versenypolitika: A Bizottság konzultációt indított a horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatával kapcsolatban Az Európai Bizottság tervezeteket tett közzé a versenytársak közötti, úgynevezett horizontális együttműködési megállapodások értékelését szabályozó rendeletekre és iránymutatásra vonatkozóan. A javaslatok célja az, hogy aktualizálják az e területre vonatkozó versenyszabályokat, még egyértelműbbé tegyék az alkalmazásukat, és biztosítsák, hogy a mai változó gazdaságnak megfelelő szerepet tölthessenek be. Az érdekelt felek 2010. június 25-ig tehetik meg észrevételeiket. A nyilvános konzultációt követően a Bizottság az érdekelt felek hozzászólásainak teljes körű figyelembevételével az év végén fogadja el a szövegek végleges változatát. BÕVEBBEN 2010.05.03. EU-konferencia: ötszáz város vállalja a szén-dioxid-kibocsátás 20%-os csökkentését Holnap több mint ötszáz polgármester vállal kötelezettséget arra, hogy városaik a szén-dioxid-kibocsátást 20%-kal csökkentik 2020-ig. A Polgármesterek Szövetségének aláírásával a polgármesterek elkötelezik magukat az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások előmozdítása, valamint polgáraik környezettudatosságának növelése mellett. A nyilatkozatot a polgármesterek José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök jelenlétében fogják aláírni. A Polgármesterek Szövetsége a Bizottság kezdeményezése, amelyet mind az Európai Parlament, mind a Régiók Bizottsága támogat. BÕVEBBEN 2010.04.30. A Bizottság jelentést tesz közzé a határokon átnyúló vállalkozásitőke-befektetések adózási akadályainak felszámolásáról Ma az Európai Bizottság olyan jelentést tett közzé, amely a határokon átnyúló vállalkozásitőke-befektetések alkalmával a kettős adóztatással kapcsolatban felmerülő problémákkal és azok lehetséges megoldásaival foglalkozik. A jelentés ismerteti egy uniós adószakértőkből álló független csoport megállapításait és ajánlásait; ezt a szakértői csoportot a Bizottság hozta létre azzal a céllal, hogy feltárja, miként számolhatók fel a határokon átnyúló vállalkozásitőke-befektetések fő adózási akadályai. A vállalkozási tőke a kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedésének nélkülözhetetlen mozgatórugója. Ezért a megfelelő gazdasági növekedéshez döntő fontosságú a vállalkozásitőke-befektetés megkönnyítése az Európai Unión belül. A Bizottságra most az a feladat vár, hogy az Európai Unión belüli kettős adóztatás felszámolására irányuló tágabb menetrenddel összhangban megvizsgálja, hogyan hasznosíthatók legjobban a jelentés megállapításai. BÕVEBBEN 2010.04.27. Állami támogatások: A Bizottság jóváhagyja a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációját követően meg nem térült beruházásokhoz nyújtott kompenzációt Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok értelmében engedélyezte azt a támogatási programot, amelynek célja, hogy kompenzálja a magyarországi villamosenergia-termelőket a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (HTM-ek) megszüntetéséből eredő bizonyos költségekért. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kompenzáció nem haladja meg azt a mértéket, amely ahhoz szükséges, hogy ellentételezzék a beruházási költségeknek az eszközök élettartama során történő, ésszerű haszonkulcsot tartalmazó megtérülésének elmaradását. BÕVEBBEN 2010.04.27. A Bizottság nyilvános konzultációt indít a kulturális és kreatív ágazatok jövőjéről Az Európai Bizottság a mai napon nyilvános online konzultációt indít Európa kulturális és kreatív ágazatairól azzal a céllal, hogy felszabadítsa a bennük rejlő teljes potenciált. A konzultáció ahhoz az új zöld könyvhöz kötődik, amely a finanszírozási források elérhetőbbé tételének szükségességét hangsúlyozza, különösen a kisvállalkozások esetében. Az elérhető finanszírozási források ugyanis kulcsszerepet játszanak az ágazat virágzásában, illetve a fenntartható és széles rétegekre kiterjedő növekedés előmozdításában. BÕVEBBEN 2010.04.21. Fejlesztési segélyek és millenniumi fejlesztési célok: a Bizottság a jelentősebb mértékű és hatékonyabb segélyezés irányában tett lépések felgyorsítására szólította fel a tagállamokat A mai napon az Európai Bizottság nagyratörő uniós cselekvési tervet fogadott el a millenniumi fejlesztési célok megvalósításának felgyorsítására. Az uniós segélyezés mértéke 2009-ben (49 milliárd EUR) kis mértékben visszaesett az előző évekhez képest: mindössze az uniós GNI 0,42%-át tette ki, ami messze elmarad a 2010-re kitűzött, a GNI 0,56%-ára vonatkozó közvetlen kollektív céltól, valamint a 2015-re kitűzött 0,7%-tól. Továbbra is az EU minősül világszinten a legbőkezűbb donornak: tőlünk származik a globális segélyek több mint a fele. A Bizottság különböző fellépéseket javasol a tagállamoknak annak érdekében, hogy sikerüljön megvalósítani a millenniumi fejlesztési célokat. A fellépések lényege a segélyezések mértékének növelése, hatékonyságuk fokozása, valamint annak biztosítása, hogy a segélyek mindenekelőtt a legrászorultabb országokba, illetve a legszűkölködőbb ágazatokba áramoljanak. A cselekvési terv mellett a Bizottság adóügyi és fejlesztéspolitikai közleményt is elfo gadott, amely azt célozza, hogy a nemzeti adórendszerek megerősítésével és az adócsalás elleni nemzetközi küzdelemmel növekedjenek a fejlődő országok hazai bevételei. A cselekvési terv tartalma uniós álláspontként is szolgálhat majd az ENSZ millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatos szeptemberi csúcstalálkozóján. BÕVEBBEN 2010.04.20. A Bizottság fellép az uniós polgárok adatainak biztonsága, az alperesek jogainak védelme és a bevándorlási és menekültügyi együttműködés fokozása érdekében Az uniós polgárok ugyanazokat a jogokat és biztonságérzetet várják el az Európai Unió valamennyi országában. Az Európai Bizottság a következő öt év kiemelt prioritásának tekinti a jogérvényesülés és biztonság egységes térségének megteremtését 500 millió európai részére. A Bizottság ma konkrét intézkedéseket – és céldátumokat – terjesztett elő, amelyek az uniós polgárok más tagállamban való munkavállalását, utazását és tanulmányait segítik elő. A javaslatok a jobb igazságügyi együttműködésnek köszönhetően fokozzák az uniós polgárok biztonságát, valamint a közös bevándorlási és menekültügyi politika révén elősegítik a szolidaritás növekedését. A vállalkozások a kevesebb bürokrácia és a határokon átnyúló ügyletekben megmutatkozó fokozott jogbiztonság előnyeit élvezhetik majd. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése révén az EU immár hatékony eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy az uniós polgárok jogainak és szabadságainak erősítése érdekében átalakí tsa a különböző politikák egyensúlyát. BÕVEBBEN 2010.04.16. Bővítés: az RB szerint a konkrétumok számítanak, nem az ígéretek Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság uniós csatlakozása kiemelt fontossággal szerepelt az RB április 14-i, szerdai plenáris ülésének napirendjén. Ctefan Füle bővítési és szomszédságpolitikai biztos felszólalása után az RB elfogadta a bővítési stratégiával és a tagjelölt országok előtt álló legfontosabb kihívásokkal kapcsolatos véleményét, melynek előadója Georgios Papastergiou (EL/EPP), Pieria prefektusa volt. Az RB tagjai között kialakult vita főként a Törökország által elért haladásra, valamint a Törökország és Görögország közötti kapcsolatokra irányult. BÕVEBBEN 2010.04.13. A Bizottság 35 millió EUR értékű pályázati felhívást tesz közzé olyan projektek támogatására, amelyek célja a környezetvédelmi kihívások üzleti lehetőséggé alakítása Az Európai Bizottság a mai napon 35 millió EUR összegű támogatásra tett közzé pályázati felhívást a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram finanszírozásában az ökoinnováció témakörében. A Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) 2010-es Ökoinnovációs pályázati felhívásának keretei között az anyagok újrahasznosítása, a fenntartható építési termékek, az élelmiszer- és italágazat, valamint a környezetbarát üzletvitel témaköreiben lehet pályázni. Különösen várják azoknak a kisvállalkozásoknak a pályázatait, amelyek környezetbarát termékekkel vagy szolgáltatásokkal foglalkoznak, és támogatásra van szükségük ahhoz, hogy betörjenek a piacra. A pályázati felhívás mától érhető el, és egészen 2010. szeptember 9-ig áll nyitva. Körülbelül 50 pályázat nyerhet támogatást. BÕVEBBEN 2010.04.12. A média reflektorfényébe kerül a szegénység Európában A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének (2010) zászlaja alatt az Európai Bizottság ma útjára indított egy pályázatot az európai év központi témaköreihez kapcsolódó kérdésekről tudósító újságíróknak. Az Európai Év Újságírója díjért kiírt pályázaton részt vehet minden nyomtatott, elektronikus és audiovizuális médiát képviselő újságíró. A díjakat nemzeti (800 EUR vagy annak megfelelő összeg), illetve európai szinten (4500 EUR, 3000 EUR és 2000 EUR) osztják ki a legeredetibb és legnagyobb hírértékű tudósítások között. Az európai szintű pályázat nyerteseit egy 2010. december 17 én Brüsszelben tartandó ünnepség keretében hirdetik ki. BÕVEBBEN 2010.04.07. Az Európai Bizottság sürgeti a romák társadalmi befogadását Az Európai Unió legnépesebb kisebbségét alkotó roma közösségek továbbra is folyamatos diszkriminációval és szegregációval szembesülnek. Az Európai Bizottság egy ma közzétett jelentésében arra sürgeti a tagállamokat, hogy a romák társadalmi és gazdasági integrációjának előmozdítása érdekében használják a rendelkezésre álló uniós alapokat. A jelentés megállapítja, hogy a roma közösségeknek a munkahelyekhez, a nem szegregált oktatáshoz, a lakhatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése társadalmi beilleszkedésükhöz elengedhetetlen. A Belgium vagy Görögország lakosságának megfelelő, 10-12 millió főre becsült roma népesség integrációjáért a tagállamok és az Unió intézményei egyaránt felelősek. Egy külön jelentésben az integráció terén az elmúlt két évben elért előrelépéseket is értékelik. A spanyolországi Cordobában április 8-án és 9-én tartandó második európai roma csúcstalálkozó résztvevői át fogják tekinteni ezeket a jelentéseket. BÕVEBBEN 2010.03.31. A Bizottság új jelentésben mutatja be az európai kohéziós politika kibontakozását Az elmúlt három évben 93 milliárd eurót, vagyis az EU-finanszírozás 27%-át ítélték oda különféle foglalkoztatást és növekedést serkentő projektek keretében, áll az EU 2007–2013-as kohéziós programjairól ma elfogadott jelentésben. A Johannes Hahn és Andor László biztosok által bemutatott jelentés első ízben értékeli, milyen haladást értek el az egyes országok a közösen elfogadott EU-célkitűzések teljesítésében. Bemutatja, hogy a tagállamok mennyiben igazították programjaikat az EU munkahely-teremtési és növekedési céljaihoz, illetve hozzájárul a kohéziós politikai programok eredményeiről és kihívásairól szóló nyílt vitához. Ezenkívül a jelentés felhívja a tagállamokat, hogy a kohéziós pénzek optimális felhasználásával javítsanak a programok megvalósításán, például a vasúti ágazatban, a kulcsfontosságú környezeti és energiaprojekteknél és a társadalmi összetartozás területén. BÕVEBBEN 2010.03.30. Előrelépés a közös vízumpolitika terén: alkalmazandóvá válik az Uniós Vízumkódex Április 5-től alkalmazandóvá válik az Uniós Vízumkódex. A Vízumkódex egységes dokumentumba foglalja a vízumügyekkel kapcsolatos határozatokat szabályozó összes jogi rendelkezést. Növeli az átláthatóságot, jogbiztonságot teremt és egyenlő elbírálást biztosít a vízumkérelmezők között, miközben harmonizálja a közös vízumpolitikát alkalmazó schengeni államok (22 tagállam és 3 társult állam) szabályait és gyakorlatát. BÕVEBBEN 2010. március 29. Eurobarométer: Egy felmérés szerint számottevő különbségek tapasztalhatók a sporthoz és a fizikai aktivitáshoz való hozzáállás terén Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által ma közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. BÕVEBBEN 2010. március 29. Az Európai Bizottság megerősíti az emberkereskedelem elleni küzdelmet Az Európai Bizottság ma új szabályokat javasolt az emberkereskedelem elleni küzdelem fokozása céljából. Az új javaslat elősegíti a modern rabszolgaság elleni fellépést a bűncselekményekre és büntetésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok összhangjának biztosítása, az áldozatok hatékonyabb védelme, valamint az emberkereskedelemért felelős bűnözők ellen indított büntetőeljárás szigorítása által. BÕVEBBEN 2010. március 25. Uniós jelentés: a gazdasági növekedés kulcsa, hogy minél több nő kerüljön vezetői pozícióba A legnagyobb jegyzett európai vállalkozások tíz igazgatótanácsi tagja közül egyetlen egy nő, és az Európai Unió összes központi bankját férfiak irányítják. Ha mindkét nem teljes képviselettel rendelkezne a vezetői pozíciókban, az a gazdaság javát szolgálná – állítja az Európai Bizottság által ma ismertetett új jelentés, amely előkészíti az idei év folyamán elfogadásra kerülő, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új bizottsági stratégiát. BÕVEBBEN 2010. március 24. A Bizottság tíz uniós tagállam stabilitási és konvergenciaprogramját értékeli A mai napon az Európai Bizottság megvizsgálta a Cseh Köztársaság, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Románia és Szlovénia aktualizált stabilitási és konvergenciaprogramját . Hasonlóan a tagállamok első, tizennégy országot számláló csoportjára vonatkozó múlt heti bizottsági értékeléshez (lásd IP/10/288), ezt az értékelést is a gazdasági és pénzügyi válsággal összefüggésben kell vizsgálni, hiszen az 2009 óta az államháztartások jelentős romlását idézte elő, és a tagállamok döntő többsége esetében túlzott hiány esetén követendő eljárás megindítására vonatkozó tanácsi határozathoz vezetett. A ma értékelt tagállamok közül csak Dániában és Luxemburgban volt az államháztartási hiány 3% alatt 2009-ben, bár ezen országok költségvetési helyzete várhatóan jelentősen romlani fog 2010-ben. A legtöbb ország esetében ez az év a túlzott hiány esetén követendő eljárás során megfogalmazott ajánlásokkal és – Lettország, Magyarország és Románia vona tkozásában – a nemzetközi pénzügyi támogatási programokban meghatározott feltételekkel összhangban lévő költségvetési konszolidáció jegyében telik majd. A programokban rögzített költségvetési célok tekintetében az előrejelzések alapjait képező növekedési feltételezések sok esetben optimistának tűnnek – főként a későbbi évekre vonatkozóan –, míg a költségvetési konszolidációs stratégiát 2011-től gyakran nem támogatják kellő mértékben konkrét intézkedések. BÕVEBBEN 2010.03.23 A Bizottság konzultációt kezdeményez az európai részvénytársasági forma beválásáról Az európai részvénytársasági forma (SE) lehetőséget ad arra, hogy az egynél több tagállamban működő társaságok határokon átnyúló tevékenységeiket egyetlen, európai társasági formát öltő cégbe szervezzék át. E társasági forma révén stabil jogi környezetben működhetnek, csökkenthetik a több országban való tevékenység belső költségeit, így versenyképesebbé válhatnak a belső piacon. Az SE egyes tagállamokban igen népszerű, másokban viszont még nem igazán terjedt el. Az Európai Bizottság konzultációt kezdeményez annak megállapítása céljából, hogy szükség van-e módosításokra az SE forma jobb működése érdekében. Az SE forma felülvizsgálatával a Bizottság azt kívánja elérni, hogy e társasági forma az Európai Unió egészében elterjedjen. BÕVEBBEN 2010.03.19. Távközlés: zökkenőmentes mobiltelefon-használat az európai felségvizeken közlekedő hajókon Az Európai Bizottság új szabályokat fogadott el, amelyek az Unió felségvizein, a földi mobiltávközlési hálózatok vételi körzetén kívül hajózó utasok és személyzet számára megkönnyítik a telefonbeszélgetést és a szöveges üzenetek küldését és fogadását. Az új szabályok összehangolják a fedélzeti kommunikációs szolgáltatások műszaki és jogi feltételeit, és megteremtik számos innovatív alkalmazás, például a fedélzeten tárolt konténerek távfelügyeletének alapjait. A szabályok nyomán kibontakozó üzleti lehetőségek és jogbiztonság révén a szolgáltatók ösztönzést nyernek a határfüggetlen tengeri mobiltávközlési szolgáltatások biztosítására. BÕVEBBEN 2010. március 16. Az Európai Bizottság 346,5 millió eurónyi KAP-kiadást fizettet vissza a tagállamokkal A tagállamoknak összesen 346,5 millió eurónyi szabálytalanul felhasznált agrártámogatást kell visszafizetniük az elszámolások megfelelőségét ellenőrző vizsgálatokkal kapcsolatban hozott bizottsági határozat értelmében. A pénzt azért kell visszajuttatni a közösségi költségvetésbe, mert felhasználása során nem tartották be az uniós előírásokat, vagy nem voltak megfelelőek a mezőgazdasági kiadások ellenőrzésére szolgáló eljárások. A közös agrárpolitika (KAP) keretébe tartozó kifizetések folyósításáért és ellenőrzéséért a tagállamok felelősek, és a Bizottság feladata meggyőződni arról, hogy a tagállamok szabályosan használták fel a támogatást. BÕVEBBEN 2010. március 5. Az Európai Bizottság jelentosen csökkenteni kívánja a nok és a férfiak bére közötti különbséget Az Európai Bizottság intézkedések egész sorát tervezi, melyek célja a férfiak és a nok bére közötti különbség jelentos csökkentése az elkövetkezo öt évben. Az EU-ban az átlagos bérrés jelenleg 18 %-os. Ezen arány csökkentése érdekében a Bizottság figyelemfelkelto intézkedéseket tervez a munkáltatók körében, elosegíti a nemek közötti egyenloség elomozdítását célzó kezdeményezéseket és támogatja a nemek közötti bérrést méro eszközök kidolgozását. Másfelol nem zárja ki új jogi eszközök bevezetését sem. A Bizottság konzultálni szándékozik az európai szociális partnerekkel és elemezni fogja néhány lehetséges intézkedés hatását: szankciók szigorítása, a fizetések átláthatóságának biztosítása és rendszeres jelentéstétel a bérrésrol. Az Eurobarometer mai napon közzétett felmérése alapján az európaiak több mint 80 %-a támogatja a nok és a férfiak bére közötti különbség csökkentését célzó sürgos intézkedéseket. BÕVEBBEN 2010. március 1. Belső piac: A SOLVIT és az Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata egyre több európainak segít a külföldi letelepedés, munkavállalás és vállalkozás ügyeiben Egyre több európai veszi igénybe az EU tanácsadó és segítő szolgáltatásait, konkrét válaszokat és gyors megoldásokat várva azokra a kérdésekre és problémákra, amelyek a belső piacon előfordulhatnak. Ez az általános megállapítása azoknak az éves jelentéseknek, amelyeket az Európai Bizottság ma tett közzé a SOLVIT-tal és az Állampolgárok Tanácsadó Szolgálatával kapcsolatban: két olyan ingyenes segítő szolgáltatásról van itt szó, amelyek révén az európai polgárok és vállalkozások a lehető legtöbbet hozhatják ki a belső piac kínálta lehetőségekből. A SOLVIT a hivatalos jogsértési panaszbejelentő eljárások gyakorlati alternatívájává vált, segítségével a polgárok és a vállalkozások helyet szoríthatnak maguknak a belső piac szívében. BÕVEBBEN 2010. március 1. Belső piaci eredménytábla: a tagállamok az eddigi legjobb eredményt érték el, de további intézkedésekre van szükség a szabályok gyakorlati alkalmazása terén Az Európai Bizottság legfrissebb belső piaci eredménytáblája szerint a tagállamok eddig soha nem teljesítettek ilyen jól az elfogadott belső piaci szabályoknak a nemzeti jogba való átültetése terén, de e szabályok gyakorlati alkalmazását még javítaniuk kell. A belső piaci irányelvek átlagosan 0,7%-a nem került át a nemzeti jogszabályokba a megadott végrehajtási határidőig, szemben a 2009. júliusi 1,0%-os aránnyal. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok jóval túlteljesítették az államfők által elfogadott 1,0%-os célt, amelynek elérését legkésőbb 2009-re tűzték ki. Húsz tagállam elérte vagy meghaladta a célkitűzést, miközben összességében a legjobban Litvánia és Málta teljesített, csupán három irányelvvel elmaradva a tökéletes eredménytől. Málta most harmadszor került az élre. Tizenhat tagállam büszkélkedhet eddigi legjobb eredményével. Hét tagállam azonban – Ausztria, a Cseh Köztársaság, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Luxemburg és Görögország – még mindig elmarad a céltól, így gátolva az átültetési hiány további csökkenését. Ami az uniós jog alkalmazását illeti, a jogsértési ügyek száma némileg csökkent, de az eljárások változatlanul elhúzódnak és a tagállamoknak – annak ellenére, hogy a haladéktalan intézkedés jogi kötelezettség – átlagosan 18 hónapba telik, hogy eleget tegyenek a Bíróság ítéletének. BÕVEBBEN Brüsszeli hírek archívum 2010. augusztus 26 2010 es tavaszi Eurobarométer: Az uniós polgárok támogatják a szigorúbb európai gazdasági irányítást Viviane Reding, az Európai Bizottság kommunikációért is felelős alelnöke, a következőképp nyilatkozott: „Az, hogy a többség támogatja a fokozottabb európai gazdasági irányítást, azt mutatja, hogy az emberek az EU nak a válság megoldásában döntő szerepet tulajdonítanak. A válság tetőpontján végzett, tavaszi felmérésünk visszatükrözi azokat a nehéz időket és kihívásokat, amelyekkel az európaiak szembenéztek az elmúlt hónapokban. Azóta az EU fontos és határozott lépéseket tett a bizalom visszaállítására. Ennek eredményeként az euró ismét megerősödött, és Európa fő gazdaságaiban már látható a növekedés kezdete. Természetesen korai még győzelmet hirdetni. Most azonban lehetőségünk van arra, hogy úgy alakítsuk az európai gazdasági irányítást, ahogy azt az EU polgárai kívánják, azért hogy Európa segíthessen orvosolni aggályaikat.” A 2010 es tavaszi Eurobarométert 2010. május 5 e és 28 a között (vagyis az európai adósságválság tetőfokán) végezték személyes beszélgetések formájában. A 27 uniós tagállamban összesen 26 641 embert kérdeztek meg. A 2010 es tavaszi Eurobarométer eredményei rámutatnak arra, hogy a polgároknak magasabb elvárásaik vannak az EU val szemben. Egyre több európai hiszi azt, hogy nem az USA és nem a G20 ak, hanem az EU a legalkalmasabb a válság hatékony kezelésére (26%, +4% a 2009 es őszi felméréshez viszonyítva). Szintén megnőtt a követelés a gazdasági és pénzügyi szakpolitikák erősebb európai uniós szintű koordinálása iránt: a polgárok 75% a kíván szigorúbb európai gazdasági irányítást (+2% 2009 őszéhez, és +4% 2009 februárjához viszonyítva). A gazdasági irányítás támogatása Szlovákiában (89%), Belgiumban (87%) és Cipruson (87%) a legerősebb. Számos országban lényeges eltolódás következett be a szigorúbb gazdasági irányítás támogatása felé, különösen Finnországban és Írországban (+13% 2009 őszéhez viszonyítva), Belgiumban és Németországban (+7%), Ausztriában, Luxemburgban és Szlovákiában (+6%) és Hollandiában (+5%). A legtöbb európai tisztában van azokkal a fontos kihívásokkal, amelyekkel jelen pillanatban minden uniós tagállam szembenéz: 74% egyetért azzal, hogy hazájában szükség van reformokra, hogy szembe tudjanak nézni a jövővel (+1% 2009 őszéhez viszonyítva), és 71% készen áll szembenézni a reformokkal a jövő generációk érdekében (változatlan). Az európaiak bizonytalanak a tekintetben, hogy milyen módon lehetne a gazdasági fellendülés legjobban élénkíteni: 74% uk hiszi azt, hogy nem várhatnak a nemzeti államháztartási hiány és az államadósság csökkentése érdekében hozott intézkedések (85% Svédországban, 84% Magyarországon, 83% Németországban, 82% Belgiumban és Cipruson, valamint 80% a Cseh Köztársaságban, Görögországban és Szlovéniában). Ezzel egyidőben azonban az EU 27 országaiban 46% szintén támogatja az államháztartási hiányoknak a gazdasági tevékenység élénkítésére való felhasználását (36% ellenzi ezt, és 18% nem foglalt állást). Az euróövezet 16 országában azonban ettől eltérőek az eredmények: 42% ellenzi az államháztartási hiány felhasználását, míg 41% támogatja. Az európaiak többsége megerősíti, hogy az EU a gazdasági fellendülést szolgáló „Európa 2020” stratégiájában a helyes prioritásokat jelölte meg (IP/10/225): 92% osztja azt a nézetet, hogy a munkaerőpiacokat korszerűsíteni kell a foglalkoztatottak számának emelése, valamint a szegények és a társadalmilag kirekesztettek segítése céljából. 90% támogat egy olyan gazdaságot, amely kevesebb természeti erőforrást használ, és kevesebb üvegházhatást okozó gázt bocsát ki. Amikor rákérdeztek az uniós tagság előnyeire, az európaiak 49% a válaszolta azt májusban, hogy hazája európai uniós tagsága „jó dolog” ( 4% 2009 őszéhez viszonyítva). Az uniós tagság közvélemény általi támogatottsága még így is magasabb, mint 2001 ben, amikor az internet buborék kipukkanása utáni pangást követően az uniós tagság közvélemény általi támogatottsága 48% volt. A felmérés azt is megmutatta, hogy 2010 májusában az uniós intézményekbe vetett bizalom magasabb maradt a nemzeti kormányok vagy parlamentek irántinál (42% kontra 29%, illetve 31%), habár az Európai Unió iránti bizalom visszaesett a válság mélypontján (48% ról 42% ra 2009 őszén). A bizalom leginkább Észtországban (68%), Szlovákiában (65%), Bulgáriában és Dániában (61%) mutatkozott meg, míg az Egyesült Királyságban volt a legkisebb mértékű (20%). Az Európai Tanács által 2010. július 27 én megkezdett csatlakozási tárgyalásokra való tekintettel (IP/10/1011) a tavaszi Eurobarométer – első alkalommal – 526 izlandi polgárral folytatott személyes beszélgetést is magában foglalt. Az izlandiakat az EU val szembeni általános megítélésükről kérdezték. Májusban 35% uk bízott az EU ban, és 29% uk gondolta úgy, hogy Izlandnak előnye származna az uniós tagságból. Vissza lap elejére 2010. augusztus 24 Határokon átnyúló bűnözés: a Bizottság közzéteszi véleményét a bizonyítékok megosztásra vonatkozó tagállami javaslatokról „A nemzeti hatóságoknak világos és bürokráciamentes együttműködési szabályokra van szükségük a határokon átnyúló bűnözés hatékony üldözéséhez. A nyomozók nem fecsérelhetik az idejüket különféle formanyomtatványok kitöltésére, ha egy nemzetközi bűnözői hálózat felgöngyölítésén dolgoznak, vagy olyan személy után kutatnak, aki több országban követett el nemi erőszakot. Ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő eljárási biztosítékok álljanak rendelkezésre a nyomozás alá vont személyek, kiváltképpen az ártatlannak bizonyult gyanúsítottak alapvető jogainak tiszteletben tartásához.” – jelentette ki Viviane Reding alelnök, uniós jogérvényesülési biztos. „Kényes, de fontos feladat, hogy az igazságügyi hatóságokat rávegyük a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködésre. A Bizottság már terjesztett elő javaslatot annak érdekében, hogy Európa-szerte erősítsék a gyanúsítottak jogait, és megszilárdítsák az eltérő nemzeti igazságszolgáltatási rendszerekbe vetett bizalmat. Figyelemmel fogjuk kísérni az európai nyomozási határozat vitáját. Készen állunk arra, hogy segítséget nyújtsunk a tagállamok számára annak biztosításához, hogy javaslataik megvitatásuk, majd később az említett uniós jogszabály gyakorlati alkalmazása során egyaránt megfeleljenek az Unió Alapjogi Chartájának.” A Bizottság ma elemzést fogadott el a bizonyítékok megosztására vonatkozó javaslatról (az elfogadhatósági követelmények kivételével), amelyet hét uniós tagállam (Ausztria, Belgium, Bulgária, Észtország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia) terjesztett elő 2010. május 21-én. Az Egyesült Királyság szintén jelezte azt a szándékát, hogy alkalmazni kívánja a javasolt irányelvet. A Bizottság rámutatott, hogy az uniós tagállamok egyszerűbb, egységesebb rendszerre irányuló javaslata akkor volna előnyös, ha megfelelő eljárási és alapjogi normák egészítenék ki. A nyomozók bármilyen bizonyítékfajta esetében egyetlen szabványos formanyomtatvány segítségével kereshetnék meg partnereiket, akár a tanúk vallomásainak megosztásáról, akár házkutatás elrendeléséről legyen szó. A javaslat elősegítené továbbá, hogy megkíméljék az áldozatokat az ismételt megpróbáltatásoktól, illetve videokapcsolat biztosítása révén a másik tagállamba való utazástól. A hatóságok kizárólag korlátozott számú körülmény fennállása esetén (pl. nemzetbiztonsági aggályok miatt) tagadhatnák meg a végzések elismerését vagy végrehajtását. A Bizottság mindazonáltal megállapította, hogy a hatóságok vonakodni fognak a megosztott bizonyítékok – pl. banki adatok, lehallgatott telefonbeszélgetések vagy DNS – felhasználásától, ha előbb nem alakul ki kölcsönös bizalom azok beszerzésének módját illetően. Ezért a javaslatot az egész Unióban való bizonyítékgyűjtésre vonatkozó minimumszabályoknak kell kiegészíteniük a bíróság előtti elfogadhatóság, valamint az alapvető és a tisztességes eljáráshoz fűződő jogok tiszteletben tartása érdekében. Az összes adatcserének az uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően kell történnie. Mostantól mind a 27 tagállam tárgyal a végleges javaslatról, majd pedig az Európai Parlament a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően szavaz arról. A Bizottság ezt követően fogja eldönteni, hogy szükség van-e különálló javaslat megfogalmazására, különösen a bizonyítékok beszerzése/elfogadhatósága vonatkozásában. Az uniós szabályokra irányuló valamennyi javaslatnak összhangban kell állnia az Unió Alapjogi Chattájával. Előzmények A 2008 decemberében elfogadott európai bizonyításfelvételi parancs lehetővé teszi egyes nyomozók számára, hogy igényeljék egymástól a meglévő bizonyítékok megosztását, új bizonyítékok gyűjtését azonban már nem. Mindazonáltal egyetlen ilyen parancsot sem adtak ki (szemben a 2008-ban kiadott 14 000 európai elfogatóparanccsal), mivel az csupán egyetlen tagállamban (Dániában) van hatályban. Tavaly decemberben az európai vezetők jóváhagyták a stockholmi programot. A Bizottság e politikai célkitűzésekből cselekvési tervet készített a 2010–2014-es időszakra (IP/10/447). A meglévő megállapodások csak az igazságügyi hatóságok kölcsönös segítségnyújtásának alapját fektetik le, nem pedig egymás határozatainak elismeréséét. Az Európa Tanács 1959-ben elfogadta a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezményt. A 2000. május 29-i kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény alapján az EU Miniszterek Tanácsa ösztönözni próbálta az igazságügyi, rendőri és vámhatóságok közötti spontán együttműködést. Vissza lap elejére 2010. augusztus 23. Az Európai Bizottság a határokon átnyúló bűnözés felszámolására kér fel 14 tagállamot „Sajnálatos, hogy a gazdasági válság idején az uniós tagállamok elítélt bűnözők több milliárd eurós vagyonát hagyják kicsúszni a kezükből. Főképpen azért, mert a kormányok már négy évvel ezelőtt megállapodtak a vagyonelkobzási intézkedésekről” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, az EU jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztosa. „Azzal, hogy számos tagállam nem hajlandó eleget tenni a valamennyijük által elfogadott tanácsi kerethatározatnak, ismét nyilvánvalóvá vált, miért is fontos az európai igazságszolgáltatási térség szempontjából a Lisszaboni Szerződés. A jövőben világos szabályokra, következetesebb alkalmazásra és végrehajtásra, de mindenekelőtt az igazságügyi rendszerek közötti bizalomra van szükségünk. Addig is kérem a tagállamokat a bűnüldözési szabályok végrehajtására, hogy az igazságügyi hatóságok együtt tudjanak működni és hatékonyan lefoglalhassák a bűnözők illegálisan szerzett vagyonait.” A bűnözők a lopott vagyontárgyak vagy illegális áruk határokon történő átcsempészésére használják az Unión belüli nyitott határokat. Ennek a gyakorlatnak az elkobzás vethet igazán véget. Az EU jogszabályai értelmében egy uniós ország elkobzást elrendelő határozatot azon másik országnak továbbíthat, amely országban az a személy, aki ellen a határozatot hozták, lakcímmel, vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik. A másik ország saját nemzeti jogszabályainak megfelelően, minden további alaki követelmény nélkül közvetlenül végrehajtja a vagyonelkobzást. A ma közzétett jelentés azonban azt mutatja, hogy 2010 februárjáig a 27 EU-tagállam közül csak 13 ültette át e szabályokat. Annak ellenére, hogy az intézkedések végrehajtásának határideje 2008. november 24. volt, 7 ország közölte a Bizottsággal, hogy jelenleg még a jogalkotási szakaszban vannak, a másik 7 ország pedig nem szolgáltatott információt (lásd a mellékletet). A jogszabályokat átültető 13 tagállamban már alkalmazzák is azokat a bűnüldözésben. Példaképpen elmondható, hogy a holland igazságügyi hatóságok a hatályos jogszabályok értelmében már 121 elkobzást elrendelő határozatot továbbítottak más uniós tagállamok igazságügyi hatóságaihoz, ami összesen csaknem 20 millió euró értékben érint vagyontárgyakat. Az igazságügyi rendszerek méltányosságába vetett bizalom hiánya korlátozza az igazságügyi együttműködést A jelenlegi uniós jogszabályok csupán néhány olyan kivételes körülményt sorolnak fel, amelyek esetén a tagállamok megtagadhatják az elkobzást elrendelő határozat végrehajtását: ilyen például a „ne bis in idem” elv (kétszeres büntetés tilalmának) megsértése, illetve ha túl hosszú idő telt el a bűncselekmény és a jogerős ítélet között. A mai jelentés azonban azt mutatja, hogy (Írország, Portugália és Hollandia kivételével) minden ország további indokokat szabott meg, amelyekkel megtagadható a többi ország elkobzást elrendelő határozatainak végrehajtása. Ezzel egy olyan eszköz hatását korlátozzák, amelyet éppen arra szántak, hogy a hatóságok azonnal elismerhessék egymás határozatait. A Bizottság ma közzétett jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy jogszabály által előírt alaki követelmények miatt még a jogszabályokat végrehajtó országokban sem ismerik el automatikusan az elkobzást elrendelő határozatokat. Ilyen például a nyilvános meghallgatás, amit négy ország nemzeti jogszabályaiba vettek fel (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Románia és Szlovénia). Viviane Reding, uniós jogérvényesülési biztos márciusban kijelentette, hogy egymás határozatainak elismeréséhez az igazságügyi hatóságok közötti kölcsönös bizalomra van szükség (SPEECH/10/89). A Bizottság ezért prioritásként tűzte ki közös minimumszabályok bevezetését, kezdve a gyanúsítottak fordításhoz és tolmácsoláshoz való jogával (ami már idén ősszel hatályba fog lépni – IP/10/746) és a jogokról tájékoztató levéllel (erre vonatkozóan a Bizottság július 20-án nyújtott be javaslatot – IP/10/989). Előzmények Az uniós tagállamok 2006. október 6-án a 2006/783/IB tanácsi kerethatározatban megállapodtak arról, hogy elismerik és azonnali hatállyal végrehajtják az egy másik EU-tagállam illetékes hatóságai által hozott, vagyonelkobzást elrendelő határozatokat. A Lisszaboni Szerződést megelőzően az Európai Unió igazságügyre vonatkozó jogszabályait az egykori „harmadik pilléren” belüli „keretszabályokként” fogadták el. A keretszabályok a tagállamokat az elérendő eredmények megvalósítása tekintetében kötelezték, viszont a nemzeti hatóságokra bízták a megvalósítás formájának és módszereinek megválasztását. Mindez csak hozzávetőlegesen egyforma jogszabályokat eredményezett, amelyek a gyakorlatban igencsak nagy különbségeket mutattak az EU egyes országaiban. A Bizottság a 2014-ig tartó átmeneti időszakban – ellentétben más szakpolitikai területekkel – nem tehet jogi lépést annak érdekében, hogy a tagállamok végrehajtsák e jogszabályokat. Mindaddig viszont továbbra is felügyeli és aktívan támogatja a tagállamok hatékony végrehajtás és az előírásoknak való megfelelés irányába tett lépéseit. Vissza lap elejére 2010. augusztus 4. Új uniós jogszabály az önálló vállalkozók számára nyújtható anyasági és nyugdíjas ellátásról "Európa az új jogszabály hatálybalépésével jelentős előrelépést tesz a szociális védelem javítása és az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiakat és nőket, valamint élettársaikat megillető egyenlő gazdasági és szociális jogok biztosítása tekintetében" nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, és a testület jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős tagja. "Az új uniós jogszabály ténylegesen biztosítja a nők és férfiak közötti teljes egyenlőséget a munka világában, támogatva a nők vállalkozó kedvét, és biztosítja az önálló vállalkozói tevékenységet folytató nők számára szociális biztonságuk megfelelőbb védelemét. Felkérek minden tagállamot, hogy mielőbb kezdjék meg az irányelv végrehajtását, hogy az uniós polgárok mindennapi életük során élvezhessék a benne rejlő előnyöket." A jogszabályt az Európai Parlament május 18-án fogadta el, az EU tagállamai pedig június 7-én hagyták jóvá (IP/10/699). A jogszabály jelentősen javítja, különösen szülés esetén, az önálló vállalkozói tevékenységet folytató nők, illetve az önálló vállalkozók segítő házastársainak vagy élettársainak védelmét. Ők ugyanis - ha igénylik - anyasági ellátásra és legalább 14 hetes szülési szabadságra jogosultak. Uniós szinten ez az első alkalom, hogy anyasági ellátás kerül bevezetésre az önálló vállalkozók számára. Az új szabályok általánosságban és különösen a nők körében a vállalkozó szellem ösztönzéséhez is hozzájárulnak. E területen jelenleg hatalmas a nemek közötti aránytalanság: Európában a vállalkozóknak ugyanis csak 30 %-a nő. Végezetül az önálló vállalkozók segítő házastársainak és (a nemzeti jog által elismert) élettársainak szociális védelme is jelentősen javul az 1986-os irányelvhez képest. Az érintettek az önálló vállalkozókhoz hasonlóan jogosulttá válnak a szociális biztonság körébe tartozó ellátásokra (pl. nyugdíjra), amennyiben az önálló vállalkozók számára a tagállam ilyen jellegű védelmet biztosít. Mindezzel erősödik a szociális háló, illetve megakadályozható a nők elszegényedése. Az EU-tagállamoknak az irányelvet két éven belül kell átültetniük nemzeti jogukba. Ezen időszak csak a segítő házastársakra vonatkozó rendelkezések végrehajtása tekintetében felmerülő különleges nehézségek esetén terjeszthető ki további két évvel. Előzmények Az önfoglalkoztatás a foglalkoztatásnak jelentős - habár kisebbségi - formája Európában: az aktív népesség 16%-a folytat ilyen tevékenységet. Az európai önálló vállalkozók mintegy 11%-a veszi igénybe házastársa vagy élettársa segítségét, akik családi kisvállalkozásokban - például a mezőgazdaságban vagy helyi orvosi rendelőben - hivatalos jogviszony nélkül dolgoznak. E segítő házastársak rendszerint teljesen rá vannak utalva az önálló vállalkozói tevékenységet folytató élettársukra. Ennélfogva válás, élettársuk elhalálozása vagy csőd esetén rendkívüli módon fenyegeti őket a szegénység kockázata. Az EU a munkavállalók vonatkozásában nemrégiben fogadott el egy irányelvet a szülői szabadsághoz való jog kiterjesztése érdekében (IP/09/1854), a szülési szabadságról szóló felülvizsgált irányelv bizottsági javaslata pedig jelenleg az Európai Parlament első olvasata alatt áll (lásd még: IP/08/1450). Vissza lap elejére 2010. július 23. A Bizottság 250 millió eurót biztosít közel 200 új LIFE+ projekt támogatásához Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: "A LIFE+ program továbbra is magas minőségű, újszerű projekteket szeretne támogatni, amelyek magas szintű hozzáadott értéket jelentenek az EU-nak. Biztos vagyok benne, hogy az új projketek nem csupán a környezet megőrzéséhez és javításához járulhatnak jelentősen hozzá, hanem a ránk váró fő környzetvédelmi kihívásokra is felhívják majd a figyelmet Európa-szerte, különös tekintettel a biodiverzitás csökkenésére, a vízhiányra és az éghajlat változásra." A 2009 novemberében lezárult pályázati felhívásra a 27 uniós tagállam állami vagy magánszervezeteitől több mint 600 javaslat érkezett a Bizottsághoz. Ezek közül 210 projektet választottak ki közösségi társfinanszírozásra, amelyek a program alábbi három összetevőjén keresztül részesülnek támogatásban: a LIFE+ természet és biodiverzitás, a LIFE+ környezetvédelmi politika és irányítás és a LIFE+ információ és kommunikáció. A LIFE+ természet és biodiverzitás keretébe tartozó projektek a veszélyeztetett fajok és élőhelyek védettségi állapotának javítására irányulnak. A Bizottság 194 pályázat közül 84 projektet választott ki, amelyeket természetvédelmi szervezetek, kormányzati szervek és egyéb szereplők által létrehozott partnerségek nyújtottak be. A 24 tagállamban összesen 224 millió eurós összbefektetést jelentő projektek finanszírozásához az Európai Unió mintegy 124 millió eurót biztosít. A projektek nagy többsége (74 projekt) olyan természetvédelmi projekt, amely hozzájárul a madár- és/vagy az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtásához és a Natura 2000 hálózat fenntartásához. A fennmaradó tíz projekt témája a biodiverzitás. Ez a LIFE+ új kategóriája, amely a biodiverzitással kapcsolatos szélesebb körű kísérleti projektekkel foglalkozik. A Bizottság örömmel vette tudomásul a biodiverzitással kapcsolatos pályázatok számának határozott növekedését (négy (4) projekt) immár 2007, a kategória bemutatkozása óta. A LIFE+ környezetvédelmi politika és irányítás keretében olyan kísérleti projektek megvalósítására kerül sor, amelyek innovatív szakpolitikai ötletek, technológiák, módszerek és eszközök fejlesztéséhez járulnak hozzá. A Bizottság a köz- és a magánszektorbeli szervezetek által benyújtott 308 javaslat közül 116 projekt támogatásáról döntött. A 17 tagállamból kiválasztott projektek összesen 278 millió eurós összbefektetést jelentenek, ennek finanszírozásához az Európai Unió mintegy 120 millió eurót biztosít. Az innovációs projektek képviselik az EU által támogatott javaslatok legnagyobb hányadát (17 projekt közel 20,9 millió euró értékben). A legnépszerűbb terület, ami a benyújtott pályázatok számát illeti, a hulladékgazdálkodás és a természeti erőforrások voltak (20 projekt 19,3 millió euró összegben), ezt követte a vízgazdálkodás és az innováció (17 projekt mindkét területen). A fennmaradó 63 projekt különböző témákkal foglalkozik, többek között a levegővel, a vegyi anyagokkal, az éghajlatváltozással, energiával, környezet és az egészség kapcsolatával, az erdőkkel, az innovációval, a zajártalommal, a talajvédelemmel, a stratégiai módszerekkel és a városi környezettel. A LIFE+ információ és kommunikáció környezetvédelemi kérdésekkel kapcsolatos ismeretterjesztő és figyelemfelkeltő projekteket, valamint az erdőtüzek megelőzését szolgáló képzéseket és tudatosságnövelő intézkedéseket foglal magában. A Bizottság a köz- és a magánszférában működő természet- és/vagy környezetvédelmi szervezetek által benyújtott 113 javaslat közül 10 projektet támogat többek között a biodiverzitás, klímaváltozás, hulladék- és vízgazdálkodás témaköreiben. A 7 tagállamban megvalósítandó, összesen 12,9 millió eurós összbefektetést jelentő projektek finanszírozásához az Európai Unió mintegy 6,3 millió eurót biztosít. A LIFE+ program A LIFE+ a környezetvédelmi projektek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszköz az Európai Unióban, amely a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra 2,143 milliárd euró (azaz kétmilliárd-száznegyvenhárommillió euró) összköltségvetéssel rendelkezik. Az említett időszakban a Bizottság évente egyszer pályázati felhívást tesz közzé LIFE+ projektjavaslatok benyújtására. Vissza lap elejére 2010. július 21. Az Európai Bizottság és az IMF a magyarországi bankszektor szereplőivel tárgyal Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap képviselői csütörtökön, 2010. július 22-én találkoztak a magyar pénzügyi rendszer működése szempontjából kulcsfontosságú magyarországi pénzintézetek anyabankjainak, valamint a legnagyobb hazai banknak, az OTP-nek a képviselőivel. Az anyabankok között szerepelt az Erste Group Bank, az RZB Group, az Intesa SanPaolo, a KBC Group és az Unicredit Group. A találkozón részt vett továbbá a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az anyabankok székhelye szerinti felügyeleti szervek, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, az Európai Beruházási Bank, a Világbank-csoport és az Európai Központi Bank. A találkozó célja a magyarországi makrogazdasági helyzet áttekintése volt, valamint az anyabankok tájékoztatása az Európai Bizottság és az IMF nemrég felfüggesztett, közös felülvizsgálati tárgyalásainak végkifejletéről. A résztvevők újra felhívták a figyelmet az együttműködés keretét alkotó Európai Bankkoordinációs Kezdeményezés ("bécsi kezdeményezés") fontosságára, és kifejezték várakozásukat, hogy folytatódni fog a többoldalú gazdasági programokról szóló párbeszéd, különös tekintettel a magyar pénzügyi szektort ideiglenesen terhelő bankadó részleteinek tisztázására. Vissza lap elejére 2010. 1 július Az EU Marie Curie Alapja támogatja a cukor alapú rákellenes gyógyszer kutatását Milo Malanga július 2-án Torinóban a Marie Curie konferencián mutatja be az új kutatás részleteit, amely célja egy ciklodextrin alapú rákellenes gyógyszer kifejlesztése. A ciklodextrin a burgonyában, búzában, kukoricában és rizsben található cukorfajta. Malanga a budapesti székhelyű Cyclolabban, amely a maga nemében a világ legnagyobb kutatási és fejlesztési laboratóriuma, dolgozik együtt tudósok és kutatók egy csoportjával. A rákellenes kezelés kutatása, más néven „Cyclon-projekt” eredményei 2013-ra várhatók. „Sajnos kevés olyan korszerű gyógyszer van, amely az agydaganatok különböző típusai ellen használható, és ezek sem elég hatékonyak ahhoz, hogy elfogadható arányú sikert garantáljanak” – nyilatkozta Malanga, akit idén januárban választottak ki az EU Marie Curie cselekvési programjából származó támogatásra. „Ha a Cyclolabban végzett munkánk meghozza várt gyümölcsét, az új rákellenes gyógyszert már 2013-ra ki lehet fejleszteni” – tette hozzá. A kutatók előtt álló egyik legnagyobb kihívás olyan gyógyszerek kifejlesztése, amelyek úgy pusztítják el a ráksejteket, hogy az egészséges sejteket közben nem károsítják. Másik sajátos probléma, hogy az agyat egy nagy sűrűségű sejtréteg, úgynevezett vér-agy gát védi, amely megakadályozza a legtöbb jelenlegi rákellenes kezelés hatékonyságát. Milo Malanga egyike annak a 396 kutatónak, aki részt vesz a Marie Curie konferencián a 2010. évi torinói EuroScience nyílt fórum keretében. A Marie Curie konferencia célja, hogy az uniós támogatásban részesülő kutatók bővíthessék ismereteiket, és szélesíthessék karrierkilátásaikat. Az EU Marie Curie cselekvéssorozata posztgraduális és posztdoktorális szinten nyújt támogatást, hogy ösztönözze Európa legjobb kutatóinak mobilitását. 2007 és 2013 között az EU több mint 4,5 milliárd eurót különít el a programra. A Marie Curie cselekvéssorozat 1996 óta központi szerepet játszik az Európai Kutatási Térségben. A cselekvéseket a Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA), az EU által létrehozott finanszírozási szerv irányítja, amely a fenntartható és befogadó növekedésre irányuló Europe 2020 stratégia egyik pillérét képező hetedik európai kutatási keretprogram egyes részeivel foglalkozik. Androulla Vassiliou biztos, aki többek között a Marie Curie Alapért is felelős, a következőket mondta: „Remélem, Milo Malangának és kollégáinak sikerül kifejleszteniük egy olyan gyógyszert, amely ezrek, akár milliók életét is megmentheti. Büszke vagyok, hogy az EU hozzájárul munkájukhoz, amely remek példája annak, hogy az európai finanszírozás milyen hozzáadott értéket képvisel a kutatás támogatásában. A Marie Curie program egyesíti a felsőoktatás és kutatás legnagyobb tehetségeit, hogy a tudás átnyúljon a határokon, valamint ösztönzi az innovációt és az új ötleteket, amelyek elengedhetetlenek az egészségügyben és sok más területen elért haladáshoz.” Milo Malanga 33 éves. Gyógyszerkémiát és -technológiát tanult szülővárosa, Bologna egyetemén. A Marie Curie konferencián Torinó Lingotto kerületében július 2-án, 11.15 órakor fog felszólalni. Máire Geoghegan-Quinn kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztos a torinói 2010. évi EuroScience nyílt fórumon július 3-án fog beszédet tartani arról, hogy a Bizottság jövőbeli „Innovatív Unió” stratégiája hogyan serkenti a tudományos előrehaladást és a fenntartható jólétet, valamint a Közös Kutatóközpont új stratégiája hogyan járul hozzá ezekhez a célokhoz. Vissza lap elejére 2010. június 30. Turizmus: maradjon Európa a világ első számú idegenforgalmi célpontja Az ipar- és vállalkozáspolitikáért, többek közt az áruk belső piacáért felelős Antonio Tajani bizottsági alelnök a következőket mondta: „A Lisszaboni Szerződés elsőként hozott létre közösségi kereteket az európai turizmus számára. Ez lehetőséget teremt egy olyan politika kidolgozására, amely hasznosítja azt a széles választékot, amelyet idegenforgalmi ágazatunk kínál mind az európai, mind az Európán kívülről érkező turisták számára. Ügyelnünk kell ezért arra, hogy az idegenforgalmi ágazat az innovatív megoldások tekintetében folyamatosan az élvonalban maradjon. Ez több munkahelyet, ugyanakkor fenntarthatóbb és differenciáltabb turisztikai kínálatot is teremt. Mindez jelentős erőfeszítéseket követel majd, de az célunk, hogy Európa a világ első számú turisztikai célpontja maradjon. A mai közlemény 21 intézkedést tartalmaz, amelyek biztosítják az európai idegenforgalom helyét a 21. században.” Az idegenforgalom fontos szerepet tölt be gazdaságunkban: 1,8 millió vállalkozást jelent, melyek közt sok a kis- és középvállalkozás. A foglalkoztatáshoz 5,2%-kal járul hozzá, az európai GDP-hez pedig több mint 5%-kal. A következő években számos kihívással és lehetőséggel is találkozunk majd, amelyek európai szinten összehangolt fellépést kívánnak, tiszteletben tartva ugyanakkor a tagállamok sajátosságait. Az európai célpontok világviszonylatban egyre növekvő versennyel nézek szembe. Ugyanakkor Európa vonzó lehet a feltörekvő piacokról érkező turisták számára, akik úgy döntenek, hogy itt töltik szabadságukat. A jelenlegi demográfiai változások miatt az elkövetkezendő években egyre több idős turistával kell számolnunk – turisztikai termékeinkkel és infrastruktúránkkal is fel kell erre készülni. A turisztikai termékek fenntarthatóságán is javítani kell, tekintettel például az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásokra és a víz- és energiafüggőségre. Ki kell használni a folyamatosan fejlődő információs és kommunikációs technológiákban rejlő új lehetőségeket is. Ahhoz, hogy Európa a világ első számú turisztikai célpontja maradjon, a Bizottság közleménye 21 intézkedést javasol (az intézkedések teljes listáját lásd a következő dokumentumban: MEMO/10/289), többek között az alábbiakat: 1. Az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének javítása - Növelni kell az innovációt, hogy az ágazat és a vállalkozások alkalmazkodhassanak az új fogyasztói szokásokhoz, és változtassanak a berögzült módszereken. E tekintetben az Európai Bizottság a turisztikai ágazat főbb szereplői (utazási irodák, szállodák stb.) számára egy közös „idegenforgalmi IKT-platform” létrehozását javasolja. - Az idegenforgalmi idény megnyújtása. Egyfajta csereprogram elősegítése a fiatalok, az idősek, a gazdasági nehézségekkel küzdő családok és a fogyatékkal élők számára, amely keretében a főszezonon kívül utazhatnak. Másrészt európai szintű információcsere-mechanizmus lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy egymás közt jobban összehangolják az iskolai szünidőket. - A turizmussal kapcsolatos társadalmi-gazdasági ismeretek fejlesztése szükséges a turizmus terén folyamatban lévő kutatási tevékenységek jobb összehangolásához. Egy virtuális európai idegenforgalmi megfigyelőközpont középtávon a turisztikai kutatásokat koordináló és elemző hálózat szerepét tölthetné be, és egyben az ágazat helyzetének alakulásával kapcsolatos információ letéteményese lehetne. 2. Fenntartható, felelős és a minőségre összpontosító idegenforgalom fejlesztésének támogatása - A legjobb gyakorlatok cseréjének elősegítése a regionális és fenntartható célpontok hálózatai között, fenntartható irányítási mutatók kialakítása céljából. - „Minőségi turizmus” címke létrehozása az európai vállalkozások és utazási célpontok jutalmazására a szolgáltatások minőségének javítása terén elért eredményeikért. - Fenntartható irányítási mutatók alapján címke kidolgozása a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontokat tiszteletben tartó turisztikai célpontok népszerűsítése céljából. - Olyan charta elfogadása, amelyben rögzítik a fenntartható és felelős idegenforgalom kritériumait, és amely alapján európai díjat ítélnek oda a turisztikai vállalkozások és célpontok számára. 3. A fenntartható és vonzó turisztikai célpontok együtteseként ismert Európa-kép megszilárdítása - A tagállamokkal együttműködésben úgynevezett „Európa-márkanév” létrehozásával elősegíteni, hogy Európa kiemelkedjen az egyéb nemzetközi célpontok közül. - Megerősített együttműködés a nemzeti szervezetekkel és az európai idegenforgalmi ágazattal az európai turizmus népszerűsítése érdekében a visiteurope.com portálon. 4. Az európai turizmus uniós szakpolitikákba és pénzügyi eszközökbe történő integrálásának elősegítése Az idegenforgalom szorosan kapcsolódik más politikákhoz. Ezért a Bizottság fejleszteni fogja a turizmust érintő politikák – például az utasok jogai, a fogyasztóvédelem és a belső piac – integrációját és koordinációját. Vissza lap elejére 2010. június 30. Digitális Menetrend: A Bizottság konzultációt kezdeményez a hálózatsemlegességről Neelie Kroes alelnök így nyiltkozott: „Meggyőződésem, hogy az internetnek nyitottnak és semlegesnek kell maradnia. A fogyasztóknak szabad hozzáférést kell biztosítani mindazon tartalmakhoz, amelyeket keresnek. a tartalomszolgáltatókat és az üzemeltetőket pedig ösztönöznünk kell, hogy folytassák a fejlesztéseket. De a forgalomszabályozás és a hálózatsemlegesség rendkívül bonyolult kérdések. Nem hinném, hogy egy megközelítésnek nagyobb létjogosultsága lenne, mint bármelyik másiknak. Ezért van szükségünk minden szereplő hozzájárulására, hogy minden oldalról, rendkívül tárgyilagosan megvizsgálhassuk az összes felmerülő kérdést, és megtaláljuk a helyes egyensúlyt a fennálló érdekek között, valamint ha kell, kidolgozhassuk a szükséges intézkedéseket.” Forgalomszabályozás a modern internet világában Az elmúlt években az internet drasztikus változásokon ment keresztül. Egyre több felhasználó élvezheti a szélessávú nagysebességű internet hozzáférés előnyeit. Egyre nagyobb teret hódítanak a magas szintű adatátvitelt igénylő szolgáltatások, mint az internetes televízió (IPTV) és a videomegosztó oldalak. Ezzel egy időben pedig új technológiák bukkannak fel, mint az internetprotokollra épülő hangátvitel (VOIP), amellyel az interneten keresztül lehet hanghívásokat bonyolítani. Ilyen körülmények között az internetszolgáltatók olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik a hálózataikon belül elérhető különböző weboldalak és alkalmazások szétválasztását, így a hálózat nem válik túlterheltté és hatékonyabb használatot tesz lehetővé. Ezt hívjuk forgalomszabályozásnak. Ezek az eszközök képesek biztosítani, hogy a hálózatok hatékonyan működjenek, és megfelelő hozzáférést nyújtsanak bizonyos prémium szolgáltatásokhoz is, mint például az IPTV. A szolgáltatásnyújtás feltétele azonban az, hogy a szolgáltatók megfeleljenek az EU-szabályozásnak, és ügyfeleiket megfelelően tájékoztassák a szolgáltatás várható minőségéről. Ugyanezek a technikák azonban – akár vonalas, akár mobil internetkapcsolat esetén – le is lassíthatják a nem preferált szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz történő hozzáférést, vagy egyáltalán csökkenthetik más szolgáltatások minőségét. Egyesek szerint azok a módszerek, amelyek különbözően kezelnek bizonyos adatátviteli utakat, sérthetik a felhasználók érdekeit, és alááshatják az internet nyitottságát. A konzultáció célja A ma elindított nyilvános konzultáció célja, hogy összegyűjtse az internetes forgalomszabályozás és a hálózatsemlegesség viszonyáról alkotott különböző nézeteket. A Bizottság célja, hogy minél többet megtudjon a forgalomszabályozás bizonyos formáival kapcsolatban felmerülő problémákról, és hogy vajon az új távközlési szabályok elegendőek-e ezek leküzdésére; a műszaki és gazdasági szempontokról; a szolgáltatás minőségének biztosításáról; és az internetes szabadságjogok esetleges sérüléséről. Következő lépések A Bizottság elemezni fogja a konzultáció során kapott válaszokat és a fórumokon megjelent nézőpontokat. Ezt követően pedig 2010 végéig elkészíti a közleményét a hálózatsemlegességről. Ez a dokumentum fogja meghatározni a Bizottság álláspontját az esetleges további kezdeményezésekkel és iránymutatásokkal kapcsolatban. Előzmények Bár a „hálózatsemlegességnek” egyelőre nem létezik mindenki által elfogadott definíciója, általánosan vallott nézőpont, hogy az interneten fellelhető adatokat egyenlően kell kezelni, akármilyen forrásból származzanak, és akármilyen céllal kerüljenek is fel a világhálóra. Ennek megfelelően a felhasználóknak bármilyen, választásuk szerinti tartalomhoz vagy alkalmazáshoz szabadon hozzá kell férniük. A 2009-es uniós hírközlési reformcsomag (lásd: MEMO/09/568) sikeres végrehajtása érdekében a Bizottság kötelezettséget vállalt az internet nyitottságának és semlegességének tüzetes vizsgálatára, és az aktuális helyzetről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsának. A mostani konzultáció ennek a feladatnak a része. Az uniós távközlési keretszabályozás felülvizsgálatának keretében a nemzeti hatóságoknak joga van a hálózati átviteli szolgáltatások minőségi minimumszintjének meghatározására. Ezenkívül az átláthatóságra vonatkozó új szabályok megkövetelik, hogy a felhasználókat még a szerződés megkötését megelőzően tájékoztassák az előfizetett szolgáltatás jellegéről, ideértve a forgalomszabályozó módszereket és ezek hatását a szolgáltatás minőségére, valamint bármilyen egyéb korlátozást (például a legnagyobb elérhető sávszélesség és a kapcsolat aktuális sebessége). Vissza lap elejére 2010. június 30. Július 1-jétől hatályos az új uniós címkézési szabályozás és az EU új ökológiai logója „Reméljük, hogy az új EU-logó a bioélelmiszerek előállításának széles körben is elismert szimbólumává válik Unió-szerte és garanciát fog jelenteni a fogyasztók számára arra, hogy az adott termék előállítása teljes mértékben a szigorú uniós előírásoknak megfelelően történt”, nyilatkozta Dacian Cioloş, az Európai Unió mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa. „Reményeim szerint a mostani változások nemcsak a biogazdálkodási ágazatnak, de a fogyasztóvédelemnek is további lendületet adnak”. Az „eurolevél”, amelyen a zöld háttér előtt levelet formáló EU-csillagok láthatók, két egyértelmű üzenetet is közvetít a fogyasztók felé: a környezetvédelem, és Európa eszméjét. A logót a Bizottság bejegyezte közösségi védjegyként. A Du±an Milenković, német diák által tervezett logó az online szavazás egyértelmű győzteseként került ki az EU művészet szakos hallgatóinak kiírt versenyből. A győztes, valamint a második és harmadik helyezett 2010. július 19-én Brüsszelben, a hivatalos díjátadó ünnepségen vehetik át jutalmukat, amelynek időpontja egybeesik a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló, július 19-20-án megrendezésre kerülő konferenciáéval. Új szabályok az ökológiai akvakultúra területén Az új szabályozás lefedi a halak, a kagylófélék és a tengeri moszatok ökológiai akvakultúrás termelését is. A szabályozás az egész EU-ra érvényes feltételeket határoz meg az akvakultúrás termelési környezettel, a bio és nem bio egységek elválasztásával, valamint az állatjólléti követelményekkel kapcsolatban, ideértve a maximális állománysűrűséget is, mint az állatjóllét mérhető mutatóját. A szabályok azt is előírják, hogy a biodiverzitást tiszteletben kell tartani, és megtiltják, hogy az ívást mesterséges hormonokkal idézzék elő. Az állatokat ökológiai takarmánnyal kell táplálni, amely kiegészül a fenntarthatóság elvét figyelembe vevő halászatokból származó haltakarmánnyal. Különös rendelkezések vonatkoznak a kéthéjú kagyló és a tengeri moszat termelésére. Az új szabályozással kapcsolatban Maria Damanaki, a tengerügyi és halászati biztos így nyilatkozott: „Az ökológiai akvakultúra egész Európára kiterjedő szabályozása immár valósággá vált. Az új szabályok lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy jobb döntéseket hozzanak, előmozdítják az egészséges és környezetvédelmi szempontból elfogadható termelést, valamint életképes alternatívát nyújtanak a hagyományos intenzív termelési móddal szemben. Az EU a világ legnagyobb tengeriélelmiszer-piaca, éppen ezért természetes, hogy Európa élen járjon az átfogó szabályozás kidolgozásában is. Megbízatásom prioritásai között szerepel a fenntarthatóság és a szociális kohézió a halászat és az akvakultúra ágazataiban. Az ökológiai akvakultúrára vonatkozó új szabályok mérföldkövet jelentenek, mivel lehetővé teszik e két prioritás érvényesülését az akvakultúra területén.” 2008-ban a világ 225 hivatalosan is elismert ökológiai akvakultúrájából 123 működött Európában. Ez a világszintű termelés csaknem felét jelentette (50 000 tonna). A termelésben élen járó öt tagállam az Egyesült Királyság, Írország, Magyarország, Görögország és Franciaország. A legelterjedtebb halfajta a lazac. Az új szabályozással kapcsolatos további információk, valamint az uniós ökológiai logó letölthetők az EU biogazdálkodással foglalkozó honlapjáról: http://www.organic-farming.europa.eu Vissza lap elejére 2010. június 30. Július 1-jétől hatályos az új uniós címkézési szabályozás és az EU új ökológiai logója 2010. július 1-jén lépnek hatályba a bioélelmiszerek címkézésére vonatkozó új uniós szabályok, így például az EU új ökológiai logójának feltüntetésére vonatkozó követelmény. Az „eurolevélnek” is nevezett logót ezentúl kötelező megjeleníteni minden olyan előre csomagolt bioélelmiszeren, amelyet az EU valamely tagállamában állítottak elő és megfelel a szükséges előírásoknak. Az uniós címke mellett változatlanul szerepelhetnek egyéb magán-, regionális vagy nemzeti logók. Az uniós logó használata továbbra sem kötelező a nem csomagolt, valamint az importált biotermékek esetében. Az új címkézési szabályozás értelmében az ökocímkén kívül kötelező feltüntetni a termék összetevőinek származási helyét, és az ellenőrzésért felelős szerv kódszámát is. A gazdasági szereplőknek két éves átmeneti időszak áll rendelkezésükre ahhoz, hogy maradéktalanul eleget tegyenek az új címkézési szabályoknak. További változás, hogy az uniós szabályozás első alkalommal foglalja magában az ökológiai akvakultúra területét is. Vissza lap elejére 2010. június 30. A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelv átültetése kapcsán a Bizottság konzultációt kezdeményez az érintett szereplőkkel A szolgáltatóipar az EU gazdaságának legnagyobb motorja: az uniós GDP 75%-át termeli, és a munkavállalók 70%-át foglalkoztatja. Ugyanakkor a további növekedés és munkahelyteremtés szempontjából ki nem használt jelentős ágazat, mert az egységes piacon még mindig számos tényező korlátozza a szabad szolgáltatásnyújtást. A szolgáltatásokról szóló irányelv célja nagyszabású adminisztratív és szabályozási reform révén javítani a szolgáltatások egységes piacának működését, és felszabadítani a szolgáltatóiparban rejlő lehetőségeket. Az irányelv kötelezi a tagállamokat arra, hogy a vállalkozások létrehozására és az Unión belüli határokon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozó indokolatlan vagy aránytalan jogi és adminisztratív akadályokat szüntessék meg. Az irányelv hatálya a szolgáltatási tevékenységek és követelmények széles körét lefedi, így vonatkozik például a kiskereskedelemre, az idegenforgalomra és a legtöbb szabályozott (például az építészi, jogászi, számviteli vagy földmérői) szakmára. Az irányelv átültetésére rendelkezésre álló három éves időszak alatt minden tagállam elvégezte törvényei és rendelkezései alapos átvilágítását a szolgáltatásokról szóló irányelv követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében. Az átvilágítás részeként értékelni kellett, hogy a meglévő követelmények ésszerűek és arányosak-e, és szükség esetén sort kellett keríteni módosításukra vagy törlésükre. A szolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása alaposan megdolgoztatta a tagállamokat, ugyanis különböző igazgatási szinteken számos jogszabályt és rendelkezést érint. 2010 eleje óta a tagállamok a Bizottság segítségével végzik a vizsgált nemzeti rendelkezések kölcsönös értékelését. A kölcsönös értékelés újszerű munkamódszer. E folyamat részeként a Bizottság most felkéri az érdekelt feleket, hogy osszák meg véleményüket és megállapításaikat azon nemzeti rendelkezések kapcsán, amelyek szerintük továbbra is speciális követelményeket támasztanak akár a szolgáltatók letelepedése, akár a szolgáltatások határokon átívelő nyújtása kapcsán. A Bizottság a kölcsönös értékelési folyamat, valamint e nyilvános konzultáció eredményeiről az év végéig jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére. Vissza lap elejére 2010. június 28. 2010. évi jelentés az európai segélyekről: hogyan segíti az uniós fellépés a legszegényebb országok fejlődését? „A Bizottság gyors lépéseket tett a 2008–2009 folyamán jelentkező válságok által előidézett problémák és a legsebezhetőbb országok szükségleteinek kezelése érdekében. Megmutatta, hogy támogatása hatásának maximalizálása érdekében képes támogatási eszközei megújítására és átalakítására. Ez érezhető változást hoz az emberek életébe” – állapította meg Andris Piebalgs fejlesztési biztos. Becslések szerint a fejlődő országokban 40 millió és 80 millió között van azok száma, akiket 2009-ben az élelmezési, gazdasági és pénzügyi válság abszolút szegénységbe taszított. A 2010-es éves jelentés bemutatja, hogy az Európai Bizottság hogyan segíti a legszegényebb országokat a válság kezelésében, valamint részletezi fejlesztési szakpolitikái alakulását és ezek végrehajtását 2009-ben. A válság és az éghajlatváltozás kezelését szolgáló új eszközök Az Európai Bizottság 2009-ben időszerű, célzott és összehangolt intézkedéscsomagot javasolt és hajtott végre: - Az EU élelmezésfinanszírozási eszköze: A 2008 végén létrehozott, 1 milliárd EUR összegű uniós élelmezésfinanszírozási eszköz gyors és hatékony választ jelentett az élelmiszerellátás bizonytalanságának kezelésében. Az élelmiszerfinanszírozási eszköz keretén belül felajánlott 1 milliárd EUR-ból 2009 végéig 837 millió EUR került kiosztásra. - Uniós „sebezhetőségi FLEX”-mechanizmus: Az ún. sebezhetőségi FLEX-mechanizmus keretében 236 millió EUR-t kötöttek le annak érdekében, hogy segítséget lehessen nyújtani 11 afrikai, 3 karibi és egy csendes-óceáni ország számára 2009-es költségvetésük finanszírozási hiányainak csökkentéséhez. - Éghajlatváltozás: Az EU fokozta a fejlődő országbeli partnereivel folytatott együttműködés és párbeszéd intenzitását. Az éghajlatváltozás elleni globális szövetség (GCCA) 35 millió EUR összegű juttatásban részesült az éghajlatváltozás által leginkább sebezhető szegény országok, különösen a legkevésbé fejlett országok és kis fejlődő szigetállamok támogatása érdekében. Decemberben az EU a 2010–2012 közötti időszakra vonatkozóan évi 2,4 milliárd EUR összegű gyorsfinanszírozás nyújtásáról állapodott meg, amelynek célja, hogy segítse a fejlődő országokat az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban és az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó stratégiák felé történő elmozdulásban. Az Európai Bizottság 2009-ben megkezdte együttműködési programjai és pénzügyi juttatásai félidős értékelését is, hogy a változó realitásokhoz és az eddig elért haladáshoz igazítsa ezeket. Az Európai Bizottság által nyújtott segély hatékonyságának és hatásának fokozása A Bizottság tovább fokozta segélyei hatékonyságát, valamint a tagállamok közötti szinergia javítása érdekében katalizátorként és koordinátorként lépett fel. A segélyhatékonyságról szóló, nemzetközileg elfogadott accrai cselekvési menetrend végrehajtása érdekében a Bizottság konkrét és mérhető eredmények felmutatására összpontosított a következő három kiemelt területen: a kétoldalú segítségnyújtás becsatornázása érdekében első lehetőségként a kedvezményezett országok rendszereinek erőteljesebb alkalmazása, a donorok közötti munkamegosztás révén a segélyezés szétaprózódásának csökkentése, valamint a technikai együttműködés minőségének javítása. A Bizottság komoly erőfeszítéseket tesz fejlesztési együttműködési fellépései hatásának mérésére. A 2009. évi eredmények szerint a projektteljesítmény az előző évhez viszonyítva javulást mutat. Most már a projektek 94%-át értékelik sikeresnek. A legfontosabb adatok A külső segélyezés részesedése az uniós költségvetésben: a külső segélyezés a teljes uniós költségvetés (143 milliárd EUR) 9%-át (12 milliárd EUR) teszi ki. Földrajzi megoszlás: az európai országok (kelet-európai országok és csatlakozás előtt álló országok) javára tett pénzügyi kötelezettségvállalások körülbelül 2 milliárd EUR-t tettek ki, míg Észak-Afrika 618 millió EUR-ban, Fekete-Afrika 3,9 milliárd EUR-ban, a Közel-Kelet 669 millió EUR-ban, Dél- és Közép-Ázsia, valamint a Távol-Kelet közel 1,4 milliárd EUR-ban, Latin-Amerika 899 millió EUR-ban, Óceánia pedig 89 millió EUR-ban részesült, továbbá 2,1 milliárd EUR-t fordítottak előre nem lekötött és többoldalú segélyre. Ágazatonkénti bontás: az Európai Bizottság fejlesztési együttműködésének oroszlánrészét (34%) – mintegy 4 milliárd EUR-t kitevő kötelezettségvállalásokat – szociális infrastruktúrákra (oktatás, egészségügy, népesség és reprodukciós egészség, kormányzás és civil társadalom, valamint egyéb szociális infrastruktúrák) fordítják; a termelőágazatok (mezőgazdaság, erdészet, halászat, ipar, bányászat, építőipar, kereskedelem és idegenforgalom) 1,7 milliárd EUR-ban (14%) részesültek, míg 1,2 milliárd EUR-t (11%) juttattak a gazdasági infrastruktúrák és szolgáltatások (közlekedés, kommunikáció, energiaügy, banki és pénzügyi szolgáltatások, vállalkozások) területére. Költségvetési támogatás: 2009 folyamán a Bizottság az EU külső együttműködés támogatási alapjaiból 2,4 milliárd EUR-t kötött le költségvetés-támogatásként. A költségvetés-támogatás olyan mechanizmus, amelynek keretében európai forrásokat bocsátanak a kedvezményezett országok kormányai és nemzeti költségvetésük rendelkezésére, feltéve hogy teljesítik a megállapodott kifizetési feltételeket. Vissza lap elejére 2010.06.24. Bécsi Marco Polo konferencia Az első napot a Marco Polo program bemutatásának szentelik: a szakpolitikai kontextusának, a legújabb híreknek és fejleményeknek ismertetésével. A délután folyamán igazi Marco Polo projektek prezentációja következik. A második nap egy az alkalomnak megfelelő helyszínen - rögzített hajón - kerül megrendezésre. Itt lehetőség lesz kétoldalú találkozókra az EACI Marco Polo csapatával, valamint a Bécsi Kikötő technikai megtekintésére. Az időleges program és a regisztráció: http://ec.europa.eu/transport/marcopolo/events/conf_en.htm Vissza lap elejére 2010.06.15. 1 milliárd EUR összegű uniós élelmiszerfinanszírozási eszköz: már 222 projekt és 50 millió kedvezményezett a szegény országokbeli éhség elleni küzdelemben „Elfogadhatatlan, hogy emberek még ma is éheznek és az élelmiszerellátás bizonytalanságával küzdenek. Európa az EU élelmiszerfinanszírozási eszköze révén gyors és hatékony választ tudott adni a fejlődő országok élelmiszerválságára. A Bizottság kötelezettségvállalásaihoz tartva magát támogatásával jelentős hatást gyakorolt a szükséget szenvedő országokban. Több mint 50 millióan – számos kisbirtokos termelőt beleértve – részesültek már segélyeinkben, és ez a szám még nőni fog” nyilatkozta Andris Piebalgs uniós fejlesztési biztos. A 2008-as magas globális élelmiszerárakra adott gyors válaszként az EU 2008 decemberében 1 milliárd eurós élelmiszerfinanszírozási eszközt hagyott jóvá, mely eszköznek köszönhetően 50 fejlődő országban képes gyorssegélyt biztosítani, ezzel is csökkentve az élelmiszerellátás bizonytalanságát. Kézzelfogható gyakorlati eredmények A helyszíni intézkedések 2009 elején kezdődtek, és az 50 közül már számos célországban eredmények is tapasztalhatóak. A mezőgazdasági termelők Pakisztánban az elmúlt két év során kevesebbet tudtak termelni a magas vetőmag- és műtrágyaárak miatt, miközben az élelmiszerárak a szárazság következtében is emelkedtek. Az idei évben a termelők véget tudtak vetni e szakadatlan visszaesésnek az EU, az Élelmezési Világprogram (WFP) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által támogatott, az uniós élelmiszerfinanszírozási eszköz keretében megvalósult közös projekt segítségével. 23 000 pakisztáni termelő 400 kg búzaadományt kapott a WFP-től, amivel elkerülhetik további eladósodásukat és átvészelhetik az aratást megelőző szűkös időszakot. Az EU és az UNICEF Nigériában az élelmiszerfinanszírozási eszköz keretében 2009-ben partnerséget indított 65 000 öt éves kor alatti, akut alultápláltságban szenvedő gyermek táplálkozási gyógyközpontokban történő kezelésére. Az élelmiszerfinanszírozási eszköz tette lehetővé, hogy Guatemalában 14 000 kisbirtokos földművelő család kaphatott műtrágyát. Hosszú távra szóló és hatékony kötelezettségvállalás Az Európai Bizottság ez idáig az eszköz keretében rendelkezésre álló források 97 %-át kötötte le, és a fennmaradó források is hamarosan lekötésre kerülnek. A legutóbbi finanszírozási határozatot 2010. áprilisában fogadták el 145,3 millió EUR értékben. A bejáratott finanszírozási csatornák igénybevétele és az összes érintett ügynökséggel és kormánnyal való kitűnő együttműködés tette lehetővé az eszköz gyors végrehajtását. A részt vevő nemzetközi szervezetek közötti együttműködés sikerében kulcsfontosságú volt az Európai Bizottság vezető szerepe, és ennek köszönhető az is, hogy nem kellett újabb bürokratikus szervezeteket vagy vertikális vagyonkezelői alapokat létrehozni. Projektbörze Az Európai Bizottság az élelmiszerfinanszírozási eszköz keretében 2009-ben pályázati felhívást tett közzé. Nagyon sok pályázat érkezett be, ezért az Európai Bizottság tájékoztató füzetet állított össze, amelyben a befektetők és a projekt fejlesztői közötti összhang elősegítése céljából ismertette a legjobb, indulásra kész 84 minőségi projektet. Az Európai Bizottság a projektbörzével, vagyis azzal, hogy elérhetővé tesz finanszírozásra közvetlenül készen álló projekteket, a segélyhatékonyságról szóló accrai cselekvési program értelmében a költséghatékonyságot, a koherenciát és a koordinációt kívánja növelni. Előzmények Az 1 milliárd EUR összegű uniós élelmiszerfinanszírozási eszköz forrást biztosít a mezőgazdasági inputanyagokhoz való hozzáférés javításához, a legsebezhetőbb emberek biztonsági hálóit összefogó programok további működtetéséhez, valamint a mikrohitelek, a befektetések, a felszerelések, az infrastruktúra és a képzés támogatásához. A források nagy része az ENSZ gyorsan emelkedő élelmiszerárakkal foglalkozó magas szintű munkacsoportjában részt vevő nemzetközi szervezetek közreműködésével ér célba. Vissza lap elejére 2010.06.15. A CE-jelöléssel kitárul az európai piac! Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, vállalkozáspolitikai és ipari biztos elmondta: Gondoskodnunk kell arról, hogy a CE-jelölés jobban bekerüljön a köztudatba, és nőjön a belé vetett bizalom. Kampányunk célja, hogy az emberek jobban megértsék, mit is jelent a CE-jelölés, és miért van szükség a használatára. Ez a bizalom azonban annak a rendszernek a megbízhatóságán is múlik, amelyre a CE-jelölés épül. Vagyis a kampány növelni fogja a fogyasztók bizalmát, ami kedvez a gyártóknak és a forgalmazóknak.” A CE-jelölést nem kell valamennyi, az EU-ban értékesített terméken feltüntetni. Összesen mintegy 23 különböző termékkategóriára – például játékszerek, elektromos fogyasztási cikkek, gépek, egyéni védőeszközök és liftek – érvényes. A CE-jelölés nem azt tanúsítja, hogy a termék az Európai Gazdasági Térségben készült, hanem csak azt, hogy a terméket a forgalomba hozatal előtt megvizsgálták, és megfelel a jogszabályi előírásoknak (például elér egy harmonizált biztonsági szintet). Azt jelenti tehát, hogy a gyártó meggyőződött arról, hogy a termék megfelel a rá érvényes irányelv vagy irányelvek által előírt valamennyi lényeges vonatkozó követelménynek (pl. egészségügyi és biztonsági előírások), vagy megvizsgáltatta a terméket egy bejelentett megfelelőségértékelő szervezettel. Az Európai Unióban gyártott termékeket illetően a gyártó feladata, hogy elvégeztesse a megfelelőségértékelést, elkészítse a műszaki dokumentációt, kiadja az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és ellássa a terméket a CE-jelöléssel. A forgalmazóknak pedig meg kell győződniük mind a CE-jelölés, mind a szükséges háttér-dokumentáció meglétéről. A harmadik országból behozott termékek esetében az importőrnek meg kell győződnie arról, hogy az Unión kívüli gyártó megtette a szükséges lépéseket, és a dokumentáció kérésre beszerezhető. A CE-jelölés megkönnyíti a vállalkozások és a nemzeti hatóságok dolgát. - Az európai ipar esetében a jelölés az uniós vállalkozások számára lehetővé teszi, hogy a teljes belső piachoz hozzáférjenek anélkül, hogy 27 nemzeti hatóság engedélyét kellene külön-külön beszerezniük. Ezáltal kisebb a megfelelőség követelménye által jelentett teher, csökkennek a belőle eredő költségek – ugyanakkor marad a kiváló színvonal. - A nemzeti hatóságok esetében a jelölés valamennyi hivatal számára megkönnyíti az ellenőrzést anélkül, hogy az a színvonal kárára válna – mégpedig egy olyan időszakban, amikor az uniós piacon elérhető termékek sora exponenciálisan nő. A bejelentett szervezetek ellenőrzésének szigorítása és a piacfelügyelet javítása azonban javítja a CE-jelölés hírét és növeli a fogyasztók bizalmát. Az áruforgalomra vonatkozó, átdolgozott belső piaci szabályozás hatályba lépésével erősödött a CE-jelölés szerepe és javult hitele (lásd az MEMO/10/257 feljegyzést). A CE-jelölés hamisítása, illetve az azzal való visszaélés esetén alkalmazandó eljárásokról, intézkedésekről és szankciókról az adott tagállam nemzeti közigazgatási és büntetőjoga rendelkezik. Attól függően, hogy mennyire súlyos jogsértés történt, az érintett gazdasági szereplőre pénzbírságot, adott esetben pedig akár börtönbüntetést is kiszabhatnak. Ha azonban a termék nem jelent fenyegető veszélyt a biztonságra, a gyártó kaphat még egy lehetőséget arra, hogy a terméket összhangba hozza a vonatkozó szabályozással, mielőtt arra kötelezik, hogy termékét kivonja a piacról. A tájékoztató kampány keretében többek között 30 információs rendezvényt/szemináriumot rendeznek gazdasági szereplők, szakmai szervezetek, fogyasztói szervezetek és újságírók számára. További információk: http://www.ec.europa.eu/cemarking Vissza lap elejére 2010.06.10. Állami támogatások: A Bizottság konzultációt folytat az érdekelt felekkel az állami támogatási szabályoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra való alkalmazásáról "A közszolgáltatások kulcsfontosságú szerepet játszanak az európai társadalmi modellben. Nyilvánvaló, hogy vannak olyan tevékenységi területek, amelyeket semmilyen esetben sem bízhatunk kizárólag a piaci erőkre. A tagállamok túlnyomórészt maguk dönthetik el, hogy mely szolgáltatásokat tekintenek általános érdekű szolgáltatásnak. Az EU egységes piaca tekintetében azonban biztosítanunk kell, hogy a verseny torzulásának elkerülése végett az ilyen szolgáltatások nyújtása a Szerződés által előírt szabályok alapján történjen. Ez még inkább fontos a mostanihoz hasonló időszakokban, amikor is a költségvetési konszolidáció alapvető feltétele a válság leküzdésének, a növekedés ösztönzésének és a társadalmi kohézió javításának" nyilatkozta Joaquín Almunia alelnök, versenypolitikai biztos, majd hozzátette: "A Bizottság elfogulatlan értékelést fog végezni, hogy a lehető legpontosabban azonosíthassa a 2005. évi csomag előnyeit és természetesen azokat a nehézségeket is, amelyekkel a tagállamok és az érdekelt felek az alkalmazás során szembesülhettek". Az Európai Bizottság a mai napon nyilvános konzultációt indít az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló 2005. évi csomag alkalmazásának értékelése céljából. A csomag azt kívánja egyértelműen meghatározni, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások állami finanszírozása mely feltételek mellett minősülhet összeegyeztethető állami támogatásnak. A versenypolitikát nem kell minden általános érdekű szolgáltatásra alkalmazni, csupán azokra, amelyek gazdasági jellegűek. Ezeket nevezzük általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak. Az uniós jogszabályok értelmében az a tevékenység számít "gazdasági" tevékenységnek, amely egy adott piacon termékek előállítását és/vagy szolgáltatások nyújtását foglalja magában, mint például a műsor-, az energiaszolgáltatás, a fuvarozás és a postai szolgáltatások. Az Európai Közösségek Bírósága az Altmark-ügyben hozott ítéletében megállapította, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatások ellentételezése a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, és ezáltal a Bizottság ellenőrzése alá tartozik, kivéve ha az alábbi négy feltétel mindegyike teljesül: ? a kedvezményezett egyértelműen meghatározott közszolgáltatási feladatot lát el, ? az ellentételezés kifizetésének kiszámításához alapul szolgáló paramétereket előzetesen meghatározott, tárgyilagos és átlátható módon állapítják meg, ? az ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerülő költségeket, levonva abból a szolgáltatás nyújtásával elért bevételeket (az ellentételezés azonban tartalmazhat bizonyos összegű méltányos nyereséget), ? a kedvezményezettet pályázati eljárás útján választják ki vagy az ellentételezés nem lépi túl egy olyan, jól működő vállalkozás költségeit, amely megfelelő eszközökkel rendelkezik a közszolgáltatás nyújtására. A Bizottság az Altmark-ítéletet követően 2005 júliusában fogadta el az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokról szóló csomagot , amely a következőket foglalja magában: - egy bizottsági határozatot, amely (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikkének (3) bekezdése alapján) megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a közszolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak fizetett ellentételezés az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal összeegyeztethető, és a Bizottságnak nem kell előre bejelenteni. A határozat kórházakra és szociális célú lakásépítésre összegtől függetlenül vonatkozik, valamint egyéb ágazatokra is, amennyiben az ellentételezés éves szinten 30 millió euró és a kedvezményezett éves forgalma 100 millió euró alatt marad. A határozat hatálya alá tartozik - meghatározott küszöbértékeket el nem érő utasforgalom esetén - az unión belüli szigetekre történő tengeri és légi közlekedés, továbbá a meghatározott utasforgalmat el nem érő repülőterek és kikötők . - egy keretszabályt, amely előírja azokat a feltételeket, amelyek alapján a határozat alá nem tartozó ellentételezések - a Bizottságnál történő bejelentést és a bizottsági vizsgálatot követően - mégis összeegyeztethetőnek minősülnek az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal. A közszolgáltatás költségeit meghaladó, vagy a vállalkozások által más, a verseny számára nyitott piacokon felhasznált ellentételezések nem indokoltak, és a Szerződés állami támogatásokra vonatkozó szabályaival nem egyeztethetők össze. A határozat és a keretszabály egyaránt előírja, hogy a Bizottság a csomag alkalmazását illetően szerzett információk és különösen a határozat alkalmazásáról a tagállami jelentésekben szereplő adatokra épülő széles körű bizottsági konzultációk eredményei alapján értékelő jelentést készít. Vissza lap elejére 2010.06.09. A Bizottság célja a szakképzés ösztönzése Androulla Vassiliou, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: "Változtatni akarunk a szakképzésről kialkotott képen Európában, és napjaink elvárásaihoz kívánjuk igazítani. A szakképzés lényeges összekötő elem az oktatás és a munka világa között. A jelenlegi gazdasági helyzetben minden eddigieknél fontosabb, hogy egyesült erővel vonzóbbá tegyük a szakképzés lehetőségét a képzésben résztvevők, a diákok, és minden, tudását fejleszteni kívánó személy számára." Új lendület az európai együttműködéshez A Bizottság ma elfogadott tervei a szakképzés ösztönzésére több lehetséges utat is felvázolnak. Ezek a következők: . Rugalmasabb és nyitottabb hozzáférés a képzéshez és a képzettségek megszerzéséhez az élet valamennyi szakaszában. . A mobilitás előmozdítása a külföldi vagy más ágazatban szerezhető tapasztalatszerzés megkönnyítésére . A lehető legmagasabb minőségű szakképzés biztosítása . Több lehetőség a hátrányos helyzetű csoportok, így az iskolarendszerből kimaradók, az alacsony képzettségűek, a munkanélküliek, a migráns háttérrel rendelkezők és a fogyatékkal élők számára . A kreatív és innovatív gondolkodásmód, valamint a vállalkozó szellem ösztönzése a diákok körében. Tíz éves terv A Bizottság ezen tervei az "Európa 2020" stratégia célkitűzéseire, az intelligens és minden társadalmi réteg számára előnyöket biztosító növekedésre épülnek, továbbá kapcsolódnak a hamarosan induló "Mozgásban az ifjúság" kezdeményezéshez is, amely támogatni kívánja a minél szélesebb körű továbbtanulási és mobilitási lehetőségeket valamennyi fiatal számára. Ezek a tervek kifejezői annak, hogy a Bizottság miként kíván hozzájárulni az európai szakképzési együttműködést megerősítendő koppenhágai folyamat keretében létrehozandó új, tíz éves reformprogramhoz. Decemberben találkozóra kerül sor Vassiliou biztos asszony, az uniós szakképzési miniszterek, valamint a munkáltatói szervezetek és szakszervezetek képviselői között a belgiumi Bruges-ben, melynek célja, hogy ambíciózus modernizációs menetrendet alakítsanak ki az elkövetkező tíz évre, valamint megfogalmazzanak rövid távú, folyamatosan felülvizsgálandó célkitűzéseket is. Az európai szakképzési együttműködés megerősítésére irányuló koppenhágai folyamat 2002-ben indult, és két évente felülvizsgálják. Olyan közös értékelési megközelítési mód kialakítását szorgalmazza, amely nem a tanulmányok hosszát vagy az intézménytípusokat veszi alapul, hanem az eredményeket. További információk: A közlemény teljes szövege az alábbi helyen érhető el: Új lendület az európai szakképzési együttműködésnek az "Európa 2020" stratégia támogatására: http://ec.europa.eu/education/vocational-education/doc/com296_hu.pdf Összegzés az európai polgárok számára: http://ec.europa.eu/education/vocational-education/doc/cs_hu.pdf Az Európai Bizottság szakképzési_politikájáról a következő internetes oldalon tájékozódhat: http://ec.europa.eu/education/lifelong-learning-policy/doc60_en.htm A koppenhágai_folyamatról részletesen itt olvashat: http://ec.europa.eu/education/vocational-education/doc1143_en.htm Lásd még: MEMO/10/245. Vissza lap elejére 2010.06.07. Konferencia az európai közlekedési hálózatok jövőjéről Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas a következőképpen nyilatkozott: „Ez a konferencia fontos mérföldkő a TEN-T politika felülvizsgálatának folyamatában, melynek célja a belső piac teljes körű megvalósítása, a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztése és Európa nemzetközi versenyképességének és gazdasági növekedésének elősegítése.” A konferencián a Bizottság bemutatja legújabb, a TENT-T-re vonatkozó tervezési módszertan felülvizsgálatáról szóló munkadokumentumát, ami újabb lépést jelent a TEN-T politika 2009-ben, a közlekedésről szóló zöld könyv megjelenésével elkezdődött felülvizsgálatában. A dokumentum egységes keretben tárgyalja a széles körű nyilvános konzultáció eredményeit és hat szakértői csoport megállapításait. A Bizottság – a szakértői csoportok következtetéseivel összhangban – azt javasolja, hogy a tervezés két szinten valósuljon meg: egyrészt a fő európai közlekedési csomópontokat összekötő törzshálózat, másrészt egy sűrűbb, átfogó hálózat szintjén. Ez utóbbi a kisebb infrastrukturális kapcsolatokat tartalmazza, és a tagállamok infrastruktúra-tervezésének szélesebb körű hivatkozási alapjául szolgálna. Ez a javaslat a 2009-es zöld könyvbeli első közzététele óta jelentős támogatást kapott az érdekelt felektől és a tagállamoktól. Egyes további kérdések, köztük a fő csomópontok meghatározása, még válaszra várnak. A TEN-T napokon a Bizottság ezekről a kérdésekről is szeretné elmélyíteni a párbeszédet a tagállamokkal és az érdekelt felekkel. A Bizottság a TEN-T napokon fogja bemutatni az elért eredményekről szóló, 2010-es jelentését is, amely értékeli a TEN-T harminc kiemelt fontosságú projektjének előrehaladását. Ez az első olyan jelentés, mely a Bizottság és a tagállamok közötti valós idejű adatátvitelt lehetővé tevő új online felhasználói felület, a TENtec adatbázison alapul. Ez az új eszköz hozzájárul ahhoz, hogy a TEN-T eredményeire és pénzeszközeinek elosztására vonatkozó értékelés és ellenőrzés még átláthatóbb legyen. Az idei jelentés végkövetkeztetése az, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére is sikerült befejezni az európai közlekedési hálózatok néhány kulcsfontosságú szakaszát. A jelentés ugyanakkor figyelmeztet néhány fennmaradó kihívásra, amellyel a hatékony közlekedési hálózat létrehozása érdekében fontos lenne szembenézni. A konferencián három új európai koordinátort fognak kinevezni a TEN-T kiemelt fontosságú projektjeinek irányítására. Mindegyik jelölt magas pozíciókat töltött be európai és tagállami szinten, és kiváló lehetőségeik lesznek arra, hogy elősegítsék azokat a koordinációs erőfeszítéseket, melyek a kiemelt fontosságú projektek végrehajtása során a tagállamok közötti együttműködéshez nélkülözhetetlenek. Balázs Péter, volt európai biztos külügyminiszteri megbízatása végeztével átveszi a Párizs és Budapest közötti vasúti összeköttetés európai koordinátori feladatait. Pat Cox, az Európai Parlament volt elnöke a Berlin–Palermo vasúti tengelyért lesz felelős, az Athén–Drezda vasúti tengely koordinációja pedig Gilles Savary, volt európai parlamenti képviselő feladata lesz. Ezen kívül várhatóan három egyetértési megállapodást is aláírnak majd Zaragozában. Az egyik megállapodás a Franciaországot, Spanyolországot és Portugáliát átszelő „délnyugat-európai nagysebességű vasúti tengelyről” szól, mely egy nehéz, a Pireneusokon áthaladó szakaszt is tartalmaz. A második megállapodás tárgya a Lyontól az ukrán határig nyúló vasúti tengely, a harmadiké pedig a Varsótól Helsinkiig tartó „Rail Baltica” (balti vasút) projekt. A megállapodások különös hangsúlyt fektetnek az ezen összetett infrastrukturális projektekkel kapcsolatos politikai együttműködés szükségességére és a tagállamoknak arról a politikai szándékáról tanúskodnak, hogy a további haladást ezen elvek mentén kívánják elérni. A konferencia résztvevői között lesznek a Bizottság magas rangú képviselői, így Siim Kallas alelnök és Johannes Hahn biztos, a tagállamok magas rangú képviselői, számos miniszter és államtitkár, az Európai Parlament közlekedési bizottságának vezető tagjai és több mint 500 érdekelt fél. Vissza lap elejére 2010.06.07. A hagyományos sztereotípiák jelentik továbbra is a legnagyobb kihívást a nemek közötti egyenlőség számára az oktatás terén Az Európai Bizottság oktatásért felelős biztosa, Androulla Vassiliou a következőket nyilatkozta: „Az elmúlt 50 évben nagy mértékben átalakult a nemek és az iskolai végzettség közötti kapcsolat és a nemek szerinti külöbségek ma összetettebb formában jelentkeznek. Az iskolákban túlnyomó többségben nők dolgoznak, az oktatási rendszereket viszont férfiak irányítják. A legtöbb diplomás a nők közül kerül ki, ezzel szemben az iskolákból kimaradók többsége fiú. Ezekre a tényekre kell alapoznunk a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó politikáinkat.” A Bizottság tanulmánya az Eurydice hálózat munkájára támaszkodik, mely az oktatási rendszerekre vonatkozóan gyűjt és elemez adatokat. A tanulmány 29 országra terjed ki (Bulgária kivételével valamennyi uniós tagállam, és emellett Izland, Liechtenstein és Norvégia). Főbb megállapítások: A nemi szerepek és a sztereotípiák vetik fel a legtöbb aggályt Néhány kivételtől eltekintve valamennyi európai ország beépíti – vagy tervezi beépíteni – az oktatásba a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó politikákat. Az elsődleges cél a hagyományos nemi szerepek és szterotípiák felszámolása. A célkitűzések között szerepel még a nők fokozottabb bevonása a döntéshozatali szervekbe, a nemi szerepeken alapuló eltérő iskolázottsági szint megszüntetése, valamint a nemi alapon történő zaklatás elleni küzdelem az iskolákban (ld. a táblázat 1. ábráját). Ritkák az olyan kormányzati kezdeményezések, melyek célja a szülők tájékoztatása a nemek közötti egyenlőség kérdéseiről, illetve fokozottabb bevonásuk a nemek közötti egyenlőség előmozdításába az oktatás terén. A fiúkhoz képest a lányok általában magasabb szintű végzettséget szereznek és a tanulmányokat lezáró vizsgákon is jobb eredményeket érnek el; a fiúk esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy kimaradnak az iskolából vagy tanévet ismételnek. Nemzetközi felmérésekből kitűnik, hogy az európai oktatási rendszerek közel egyharmadában a fiúk nagyobb valószínűséggel küzdenek olvasási nehézségekkel, mint a lányok, a lányok viszont gyengébben teljesítenek matematikából. Mindazonáltal a társadalmi-gazdasági háttér marad továbbra is a legfontosabb tényező. Csupán néhány ország kezeli politikai prioritásként a fiúk nem kielégítő iskolai teljesítményét (Belgium flamand közössége, Írország és az Egyesült Királyság). Még mindig kevés azoknak az országoknak a száma, melyek a fiúk olvasási készségeinek, illetve a lányok matematikában és természettudományokban elért eredményeinek javítását célzó külön programokkal rendelkeznek (Ausztria, az Egyesült Királyság (Anglia)). Az Európai Bizottság a nemek közötti egyenlőségnek az oktatás területén mutatkozó hiányát az uniós országok közötti szakpolitikai együttműködés ösztönzésén, valamint saját támogatási programjain keresztül próbálja orvosolni. A társadalmi kirekesztés és a nemek közötti egyenlőség hiánya elleni küzdelem az EU egyik fő prioritása, amikor az egész életen át tartó tanulás programjának keretében pénzügyi támogatást nyújt multinacionális oktatási projektekhez és partnerségekhez.. A nemek közötti egyenlőséget szem előtt tartó pályaválasztási tanácsadás középpontjában a lányok állnak A szakképzésben és az általános középfokú oktatásban részt vevő sok fiatal nő és férfi választ a hagyományos nemi szerepeket tükröző pályát. Hatékonyabb pályaválasztási tanácsadásra van szükség e probléma megoldásához, a karrier-tanácsadóknak pedig jobban szem előtt kell tartaniuk a nemek közötti egyenlőséget és következésképpen erőteljesebben kell fellépniük a sztereotípiák ellen. A nemek közötti egyenlőséget szem előtt tartó pályaválasztási tanácsadás, mely jelenleg csak minden második európai országban működik (ld. a melléklet 2. ábráját), gyakrabban irányul a lányokra, mint a fiúkra, és általában az a célja, hogy a lányokat műszaki és természettudományi pályák választására bátorítsa. Bár léteznek érdekes egyedi kezdeményezések és projektek, hiányoznak a pályaválasztásban a nemi sztereotípiák megszüntetését célzó átfogó nemzeti stratégiák, valamint a fiúkra irányuló kezdeményezések. A felsőoktatásra vonatkozó politikák középpontjában főleg az áll, hogy növeljék a nők számát a matematikában, a tudományos és műszaki területeken (MST) Szinte minden országban a nők teszik ki a hallgatók és a diplomások többségét, ők vannak számszerű fölényben az oktatásban, az egészségügyben és szociális ellátásban, a humán területeken és a művészetekben. A férfiak a műszaki tevékenységek, a gyártás és az építőipar területén dominálnak. Az országok közel kétharmada beépítette a felsőoktatásba a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó politikákat (lásd a melléklet 3. ábráját). E politikák és projektek szinte mindegyike azonban csak a nőkre összpontosít. Másfelől az akadémiai ranglétra magasabb fokain kevés a női tanerő a felsőoktatási intézményekben. Ennek ellenére az országoknak csak az egyharmada vezetett be konkrét politikákat e probléma megoldására, azaz a vertikális szegregáció megszüntetésére. Belgium flamand közösségében, Németországban, Hollandiában, Ausztriában, Svédországban, az Egyesült Királyságban és Norvégiában vannak érvényben olyan politikák, melyek mindkét említett kérdésre irányulnak. Az Eurydice hálózat (www.Eurydice.org) tájékoztatást nyújt az európai oktatási rendszerekről és politikákról, illetve elemzi azokat. Az Eurydice 35 nemzeti irodából áll, melyek az EU egész életen át tartó tanulás programjában részt vevő 31 országban működnek (EU-tagállamok, EGT-országok és Törökország); a hálózatot az EU brüsszeli Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége koordinálja és irányítja, mely a hálózat publikációit állítja össze és adatbázisait kezeli. További információk: A „Gender Differences in Educational Outcomes: study on the measures taken and current situation in Europe” című teljes tanulmány http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/thematic_studies_en.php http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/thematic_studies_fr.php http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/thematic_studies_de.php A nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó nemzeti politikák részletes leírásainak elérhetősége: http://www.eurydice.org A tanulmány angol nyelvű, kinyomtatott példányai a mai naptól hozzáférhetők. A francia és német nyelvű fordítások is hamarosan rendelkezésre állnak. Európai Bizottság Oktatás és képzés Vissza lap elejére 2010.06.03. Digitális Menetrend: Az európai magas szintű munkacsoport konzultációt kezdeményez az idősek önállóbb életvitelét szolgáló IKT-megoldásokról Neelie Kroes digitális politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „Az információs és kommunikációs technológiák óriási lehetőséget kínálnak arra, hogy gyakorlati megoldások révén javítani lehessen az idős embereknek és a társadalom más kiszolgáltatott helyzetben lévő tagjainak életminőségét és egészségi állapotát. Az ilyen megoldások alkalmazása az Európai digitális menetrend fontos részét képezi. Ezért minden felhasználót, kutatót és vállalkozást arra biztatok, hogy ossza meg velünk elképzeléseit arról, miként javíthatnánk a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó közös programot.” A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó közös program, melyben mind az Európai Bizottság, mind az egyes uniós tagállamok részt vesznek, azt tűzte ki célul, hogy IKT-megoldások révén önállóbb életet és méltó életkörülményeket lehessen biztosítani a társadalmilag elszigetelt, gyenge, tartós egészségügyi problémákkal küzdő vagy fogyatékossággal élő idős emberek számára. A technológiai fejlesztések célja többek között olyan új megoldások kialakítása, amelyek révén megelőzhetők az esések, illetve amelyek segítséget nyújtanak a demenciában szenvedőknek. Ezek a megoldások hozzájárulnak az idős és kiszolgáltatott emberek életkörülményeinek javításához, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás költségeinek visszaszorításához, és új piaci lehetőségeket kínálnak az európai ipar és a szolgáltatók számára. A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó program keretében megvalósult kísérleti projektek között említhető az „időseket segítő robot”, amely olyan mindennapi tevékenységek elvégzésében segít, mint tárgyak felemelése vagy főzés, illetve vészjelzést ad, ha a beépített kamera érzékeli, hogy a felügyelt személy elesett. További példa az „intelligens otthon”, ami egy olyan környezet kialakítását jelenti, amelyben intelligens kamerák képesek értelmezni az emberek tevékenységét, és amennyiben változást érzékelnek a felügyelt személy viselkedésében, jelzést adnak le a segélyhívó központok felé. Emellett kutatások folynak az agyvezérlésű, úgynevezett exocsontvázak kifejlesztése terén: ezek olyan külső szerkezetek, amelyek a lábban lévő idegek mozgására reagálva segítik a legyengült állapotban lévő idős embereket a mozgásban. Európában az állami és a magánszféra évi több mint 1 milliárd euró értékben végez befektetéseket a jólétben töltött időskort szolgáló kutatás és innováció terén: ebből körülbelül 600 millió euró a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó közös program (AAL JP), mintegy 400 millió euró az EU kutatási keretprogramja keretében kerül befektetésre, az IKT-politika támogatásának uniós programja keretében pedig hasonló célból eddig több mint 50 millió eurót használtak fel. A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó kezdeményezés emellett az innovatív kis- és középvállalkozásokat is támogatja, hiszen a program résztvevőinek több mint 40%-át ezek teszik ki. A közös programban 20 uniós tagállam (Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Málta, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság), három társult ország (Izrael, Norvégia és Svájc) és az Európai Bizottság vesz részt. A program olyan megoldások megvalósítását támogatja, amelyek két-három éven belül piacra kerülhetnek és gazdaságilag életképesnek ígérkeznek. A kezdeményezés új üzleti lehetőségeket biztosít és jelentős megtakarításokat eredményez a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás költségei tekintetében. A távápolás révén például akár 30%-kal csökkenthetők a házigondozói szolgáltatás költségei. Előzmények A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó program a „Jólétben töltött időskor az információs társadalomban” elnevezésű 2007. évi cselekvési terv részét képezi (lásd: IP/07/831). Célja, hogy az uniós finanszírozási források összehangolása révén erősítse a tagállamok között a kutatási együttműködést. A jelenleg folyamatban lévő időközi értékelést a 2008. július 9-i európai parlamenti és tanácsi határozat írja elő. Az időközi értékelés eredményeit a Bizottság saját észrevételei kíséretében 2010 végéig terjeszti az Európai Parlament és a Tanács elé. A nyilvános konzultáció dokumentációja az alábbi weboldalon olvasható: http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/research/aal/interim_review/index_en.htm A „Jólétben töltött időskor az információs társadalomban” elnevezésű kezdeményezéshez kapcsolódó bizottsági fellépések: http://ec.europa.eu/information_society/activities/einclusion/policy/ageing/action_plan/index_en.htm A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó közös program: http://www.aal-europe.eu. Az „Európa 2020” stratégia: http://ec.europa.eu/eu2020/index_en.htm Az európai digitális menetrend: http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm A saját lakókörnyezetben való életvitel segítését célzó közös program keretében támogatott projektek áttekintése: http://www.aal-europe.eu/Published/pr-docs/flyer-aal-call-1-projects Vissza lap elejére 2010.06.02. Környezetvédelem: Széles körben sürgetik a környezetre kifejtett hatásokat tükröző adórendszerek bevezetését Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „Ez a jelentés egyértelművé teszi, hogy az erőforráshatékonyabb gazdaság létrehozása sürgető feladat, amelynek megvalósítása hatalmas kihívást jelent, ugyanakkor elengedhetetlen jövőbeni prosperitásunk és életminőségünk biztosításához. Az adórendszer révén adott árjelzések jelentik az egyik leghatékonyabb és legeredményesebb módját annak, hogy valóban változás következzen be az erőforrások felhasználásában.” „A fenntartható gazdasági fejlődés és a környezetvédelmi jólét együttes elérése nem lehetetlen – mondta Angela Cropper, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezetőigazgató-helyettese. – Ehhez mindenekelőtt azokat az erőfeszítéseket kell támogatnunk, amelyek a legnagyobb mértékben képesek csökkenteni az ember által a különböző ökoszisztémákban okozott károkat. E tekintetben a jelentés komoly munícióval szolgál a politikai döntéshozók számára, az egyének szintjén pedig a már jól ismert üzeneteket ismétli meg: csökkentsük a húsfogyasztást, kapcsoljuk le a villanyt, szigeteljük otthonainkat, állítsuk alacsonyabb fokozatra a fűtést vagy a légkondicionálót, lehetőleg ne utazzunk repülővel és minél kevesebbet használjuk az autót: környezetvédelmi szempontból ezekkel érhetjük el a legnagyobb eredményt és tehetünk a legtöbbet bolygónkért.” Mely tényezők a fő felelősök? „A termelés és a fogyasztás kedvezőtlen környezeti hatásai: a legfőbb termékek és anyagok” címmel készült jelentés a legújabb a fenntartható erőforrás-gazdálkodással foglalkozó nemzetközi munkacsoport által jegyzett jelentések sorában. A jelentés az életciklus-elemzésre támaszkodva számba veszi az egyes termékek és anyagok termeléséhez, fogyasztásához és megsemmisítéséhez szükséges anyagokat, és meghatározza a világszerte legsúlyosabb környezeti károkat okozó folyamatokat, termékeket és anyagokat. A lista élén a mezőgazdasági javak, és ezeken belül is különösen az állati eredetű termékek állnak annak következtében, hogy a világon jelenleg termelt gabona több mint fele állati takarmányként hasznosul. A jelentés kemény kritikával illeti továbbá a fosszilis üzemanyagokat hasznosító ágazatokat, különösen a villamosenergia-szolgáltatókat és más energiaintenzív iparágakat, valamint a háztartási fűtést és a közlekedést. Az életciklusuk során a legnagyobb terhelést kifejtő anyagok között említhetjük a különféle műanyagokat, a vasat, az acélt és az alumíniumot. A munkacsoport szerint a környezetre nyomást kifejtő jelenségek között az alábbiak kezelése a legsürgetőbb: az éghajlatváltozás, az élőhelyek változása, a nitrogén- és foszforszennyezés, a túlhalászás, illetve az erdei és egyéb erőforrások túlzott kiaknázása, az invazív fajok, a tiszta ivóvíz hiánya és a nem megfelelő higiénés körülmények, a szilárd háztartási tüzelőanyagok használata, az ólomnak való kitettség, a városi légszennyezés és a munkavégzés során a finom pornak való kitettség. A jólét veszélyei A munkacsoport számos aggasztó bizonyítékot sorakoztat fel annak igazolására, hogy a jóléttel párhuzamosan az emberiség által a környezetre kifejtett hatás mértéke is nő, ami ellentétben áll azzal az általános vélekedéssel, miszerint a nagyobb jövedelem kisebb környezeti terheléssel jár. A jelentés szerint noha a jólét növekedése következtében a levegő- és vízszennyezés helyi forrásainak szabályozására a folyamatok és az eszközök szintjén valóban bekövetkeznek viszonylag egyszerű változások, a jólét az olyan szerteágazóbb problémák súlyosbodásához is vezet, mint az energiafelhasználás vagy az üvegházhatású gázok kibocsátása. A szén-dioxid-kibocsátással összefüggésben a jelentés rámutat, hogy a jövedelem megduplázódása általában 60–80% közötti mértékben növeli a környezeti terhelést, és ez az érték a feltörekvő gazdaságok esetében még ennél is magasabb lehet. Előzmények: A fenntartható erőforrás-gazdálkodással foglalkozó nemzetközi munkacsoport Az erőforrás-gazdálkodással foglalkozó munkacsoportot azzal a céllal hozták létre, hogy független tudományos véleményt fogalmazzon meg a természeti erőforrások használatával és azok környezeti hatásával kapcsolatban, és mindezt azon cél szolgálatában, hogy a gazdasági növekedést sikerüljön függetleníteni a környezet rombolásától. A munkacsoport a világ különböző részein tevékenykedő környezetvédelmi szakértők által elért eredményekre támaszkodik. A társelnöki tisztséget Ashok Khosla, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) elnöke és Ernst Ulrich von Weizsäcker, a német szövetségi parlament környezetvédelmi bizottságának korábbi elnöke tölti be. Hasznos linkek: A teljes jelentés az alábbi internetcímen érhető el: http://www.unep.fr/scp/rpanel/producsandmaterials.htm Vissza lap elejére 2010.06.02. Éghajlatváltozás: Hedegaard biztos üdvözli, hogy az Európai Unióban immár az ötödik egymást követő évben csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása Hedegaard biztos kijelentette: „A 2012 utáni időszakra vonatkozó globális éghajlat-változási egyezmény folyamatban lévő tárgyalásai miatt is nagyon fontos, hogy Európa megmutassa: képes teljesíteni a Kiotói Jegyzőkönyvben tett vállalásait. Az elmúlt öt évben elért jelentős kibocsátásmérséklés világosan mutatja a kötelező célok hasznosságát. Ugyanakkor azonban 2008 csupán az első éve volt a kiotói kötelezettségvállalási időszaknak, ezért a 2008–2012-re kitűzött célok teljesítése érdekében valamennyi tagállamnak folytatnia kell erőfeszítéseit.” Hozzátette: „A 2008-ban tapasztalt csökkenés nemcsak a pénzügyi válságnak tudható be, hanem annak a sok-sok ambiciózus szakpolitikai intézkedésnek is, amelyet az EU és a tagállamok az elmúlt években tettek, és amelynek kedvező hatásai egyre nyilvánvalóbbak. Az a vállalásunk, hogy az Európai Unió területén az 1990-es szinthez képest 2020-ig legalább 20%-kal, 2050-ig pedig 80–95%-kal csökkentsük kibocsátásunkat, azt jelenti, hogy a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésnek a jövőben is feltétlenül folytatódnia kell.” Csökkenő kibocsátás növekvő gazdaság mellett Azzal, hogy a 0,6%-os gazdasági növekedés ellenére 2008-ban a 2007. évihez képest 1,9%-kal kisebb volt az EU-15 kibocsátása, az Európai Unió ismét bebizonyította, hogy a gazdaság bővülése együtt járhat a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával. Az EU-27 kibocsátása 2007-hez képest 2%-kal mérséklődött, így 11,3%-kal került az 1990. év és 14,3%-kal a bázisév (amely néhány tagállam esetében eltér 1990-től) szintje alá. A Kiotói Jegyzőkönyv az EU-27-re vonatkozóan nem tartalmaz külön kibocsátáscsökkentési célkitűzést, hiszen akkoriban az EU-nak még csak tizenöt tagállama volt. Ugyanakkor az Unió tizenkét azóta csatlakozott tagállamának mindegyikére vonatkoznak külön kiotói kötelezettségvállalások, amelyek értelmében ezeknek a tagállamoknak a bázisév szintjéhez képest 6, illetve 8%-kal kell mérsékelniük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – Ciprus és Málta kivételével, rájuk ugyanis nem vonatkozik ilyen célérték. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó összes létesítmény hitelesített kibocsátásadata 2,12 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték volt, ami az EU összkibocsátásának mintegy 43%-át teszi ki. A kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó kibocsátás 2008-ban 3,06%-kal volt kisebb, mint 2007-ben. (A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó kibocsátás 2009-ben további 11,6%-kal esett vissza, lásd IP/10/576). Az adatokat az Európai Környezetvédelmi Ügynökség állította össze, majd továbbította az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) titkárságához. További információk: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapján: http://www.eea.europa.eu, a mellékletben található táblázatban. Vissza lap elejére 2010.06.01. Környezetvédelem: A Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség két új eszköze a biodiverzitás csökkenése elleni harcban „A biológiai sokféleség csökkenése nem elvont elmélet, hanem kézzelfogható valóság – állapította meg Janez Potočnik, a környezetvédelemért felelős európai biztos. – A jelenlegi állapot pontos leírásával ez a két új fejlesztés segíteni fog abban, hogy újraértelmezzük feladatainkat és új, hatékony intézkedéseket tegyünk a csökkenés megállítására vagy, ha lehetséges, visszafordítására” „A kihívás abban rejlik, hogy a BISE alapján és az alapszint révén rendelkezésünkre álló ismereteket és információkat lefordítsuk a hétköznapi ember nyelvére, hogy képesek legyünk mobilizálni a közösségeket és az egyéneket – nyilatkozta Jacqueline McGlade professzorasszony, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség vezérigazgatója. – Nem is gondolhatunk a biodiverzitás csökkenésének megállítására az emberek bevonása és személyes elkötelezettsége nélkül.” Alapszint a haladás mérésére Az egyik gyakran említett ok, amiért Európa mindeddig képtelen volt megálljt parancsolni a biológiai sokféleség csökkenésének, az európai biodiverzitás állapotával kapcsolatos ismeretek hiánya volt. Az alapszint révén megoldható ez a probléma, méghozzá azáltal, hogy a politikai döntéshozók viszonyítási ponttal fognak rendelkezni az európai biodiverzitás állapotának méréséhez. Az új eszköz olyan keretet hoz létre, amely összekapcsolja a fajok számát, természetes élőhelyük állapotát és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, és tudományosan alátámasztott és/vagy a tagállamok által jóváhagyott tényeket és számadatokat vesz alapul. A fajokkal és lakóhelyeikkel kapcsolatos információk a főbb ökoszisztéma típusok alapján kerülnek rendszerezésre (tengerparti, vizes területek, füves területek, erdők stb.), amennyiben szükséges, évente frissített adatokkal, hogy egyértelmű képet kaphassunk a változásokról. Még fontosabb, hogy az alapszint az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatban is tud információkkal szolgálni. A ma bemutatott eszközt még idén véglegesítik, összhangban a hamarosan kidolgozandó felülvizsgált uniós biodiverzitási szakpolitika célkitűzéseivel. A biodiverzitással kapcsolatos információk legújabb fóruma A konferencián bemutatásra kerül a Biológiai Sokféleség Európai Információs Rendszere (BISE) is. A BISE olyan információs portál, amely arra szolgál, hogy megkönnyítse a természettel és a biodiverzitással kapcsolatos információkhoz való hozzáférést, a rendelkezésre álló adatokat az eddiginél érthetőbb módon bemutatva. A természettel kapcsolatos uniós szakpolitikai és törvényhozási adatokon kívül bőséges anyag áll rendelkezésre az európai környezetvédelem és ökoszisztéma helyzetéről, az azt fenyegető veszélyekről, a jelenleg is folyó biodiverzitási kutatások adatairól, valamint a biodiverzitás állapotáról szóló tagállami jelentésekről. Az utóbbiak sokkal szorosabb együttműködést kívánnak meg. Előzmények: a biológiai sokféleség csökkenésének következményei Az ökoszisztémák számos olyan alapfunkciót töltenek be, amely elengedhetetlen a Föld készleteinek fenntartható használatához. Nemcsak olyan begyűjthető termékekről gondoskodnak mint az élelem, az ivóvíz vagy a nyersanyagok, , de ellátnak bizonyos szabályozó funkciókat is (szénmegkötés, hulladékkezelés, kulturális szolgáltatások). Az európai biodiverzitás jelentős és megállíthatatlan csökkenése az ökoszisztémának és a természet teherbírásának a hanyatlásából, valamint ezek szabályozó funkcióinak elsorvadásából ered. Linkek - A biodiverzitási alapszinthez: http://www.eea.europa.eu/themes/biodiversity - BISE http://biodiversity.europa.eu - A 2010-es Zöld Hét programja és sajtóközleményei elérhetőek a következő oldalon: http://www.greenweek2010.eu/ Vissza lap elejére 2010.06.01. Távközlés: a nemzeti távközlési szabályozásról szóló bizottsági jelentés szerint nőtt a verseny, de nincs még egységes piac Neelie Kroes, a Bizottságnak a digitális menetrendért felelős alelnöke elmondta: „A Bizottság által a nemzeti távközlési szabályozó hatóságoknak nyújtott útmutatás máris olyan szintű egyöntetűséget és előreláthatóságot biztosít, amely bizalmat kelt a beruházókban. Mindazonáltal összehangoltabb szabályozásra van szükség az egységes európai uniós távközlési piac harmonizált megvalósításához és megfelelő működéséhez.” Joaquín Almunia, a Bizottságnak a versenypolitikáért felelős alelnöke elmondta: „A jelentés nyomatékosítja, hogy az uniós távközlési szabályoknak a nemzeti szabályozó hatóságok által a Bizottság felügyeletével történő végrehajtása a távközlési piacokat megnyitotta a versenynek, ami az uniós polgárok és cégek számára a szolgáltatások választékának bővülését és az árak csökkenését eredményezte.” A Bizottság ma közzétett jelentése felvázolja a 7. cikk szerinti eljárás nyomán az elmúlt két évben kibontakozó fő trendeket és kérdéseket. Összességében ez az értesítési eljárás az uniós távközlési piacokon a szabályozás csökkenéséhez és javulásához vezetett. A nemzeti távközlési szabályozó hatóságok azonban továbbra is eltérő megoldásokkal kezelnek hasonló versenypolitikai problémákat. Ezek közé tartoznak az alábbiak: – az optikai hálózatokhoz való hozzáférés termékeinek kezelése a széles sávú hozzáférés nagykereskedelmi piacain – például egyes esetekben, noha a piacok meghatározása az optikai kábelekre is kiterjedt, a távközlési hatóságok azt javasolták, hogy a szabályozási korrekciós intézkedéseket ne alkalmazzák az optikai szálas hálózatokra, illetőleg csak azokra alkalmazzák; – más-más számítás alkalmazása azon díjakra, amelyekért a szolgáltatók hálózatuk egy részét kínálják (hozzáférés) vagy más szolgáltatók hívásait továbbítják (összekapcsolás). Több szabályozó hatóság a végződtetési díjba még mindig beleszámít olyan idegen költségeket, mint a spektrumköltségek, ami indokolatlanul magas díjakat eredményez; – különböző szabályozási közelítésmódok alkalmazása olyan esetekre, amikor a távközlési szolgáltató szétválasztja a más távközlési szolgáltatóknak történő szolgáltatásnyújtást a végfelhasználóknak történő szolgáltatásnyújtástól (funkcionális szétválasztás). 2011 májusától kezdve az uniós távközlési szabályozás további feladatokat ruház a Bizottságra a korrekciós intézkedéseknek a nemzeti szabályozó hatóságok általi meghozatalát és végrehajtását illetően (lásd: MEMO/09/513 és az alábbi melléklet). A Bizottságnak határozott törekvése, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testületével (BEREC, lásd SPEECH/10/15) szoros együttműködésben biztosítsa az uniós távközlési szabályozás egyöntetű alkalmazását, és hogy előmozdítsa a széles sávú szolgáltatások további kiépítését, ahogy az az európai digitális menetrendben szerepel (IP/10/581). A Bizottság jelenleg véglegesíti az új generációs hozzáférési hálózatokhoz (NGA-hálózatok) történő szabályozott hozzáférésre vonatkozó ajánlását, amely a széles sávú szolgáltatások nemzeti piacainak felülvizsgálata keretében általa nyújtott útmutatásra épül. A Bizottság a BEREC közreműködésével a távközlési szabályozó hatóságoknak szóló, a szétválasztási kötelezettségvállalások és a korrekciós intézkedések egyöntetű végrehajtására irányuló további utasítások kiadását is mérlegeli. Előzmények Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 7. cikkével létrehozott eljárás jelentősen hozzájárult azon területek azonosításához, amelyeken a Bizottságnak – a BEREC közreműködésével – fel kell lépnie az elektronikus szolgáltatások egységes piacának előmozdítása érdekében. Ezen eljárás értelmében a nemzeti távközlési szabályozó hatóságoknak a Bizottság elé kell terjeszteniük piacelemzéseiket, mielőtt a belső távközlési piac konszolidációjára irányuló végleges döntéseket fogadnak el. A 7. cikk szerinti eljárás létrehozása óta a nemzeti szabályozó hatóságok több mint ezer szabályozási döntéstervezetet terjesztettek a Bizottság elé elemzés céljára. Az uniós keretszabályozás szerinti piac-felülvizsgálatokról szóló teljes körű jelentésről, a Bizottság határozatairól, valamint a 7. cikk szerinti eljárással bejelentett kapcsolódó intézkedésekről a következő címen olvashat: http://ec.europa.eu/ information_society/ policy/ ecomm/ implementation_enforcement/ eu_consultation_procedures/ index_en.htm A 7. cikk szerinti eljárásról bővebb tájékoztatást itt talál: MEMO/10/226. Vissza lap elejére 2010.05.28. Jogbiztonság a tagállamközi házasságokban: új életre kel az Európai Bizottság javaslata „Németország, Belgium és Lettország példája azt mutatja, hogy a megerősített együttműködés kapuja mindig nyitva áll. Azáltal, hogy ezek az országok is részt kívánnak venni az uniós fellépésben, új életre kel a megfeneklett intézkedés. Ez nagyszerűen példázza, hogy az EU tovább tud haladni, és képes segíteni polgárait fontos családi kérdésekben.” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos. „Nem szabad, hogy az elmélyült politizálás során szem elől tévesszük a tényleges problémát, azt, hogy a jogi komplikációk nagyon megnehezíthetik egyes családok életét. A politikusoknak elsőként arra kell gondolniuk, hogyan tehetnek meg minden tőlük telhetőt e családok érdekében. Az uniós polgároknak jogbiztonságra van szükségük, és arra, hogy megválaszthassák az életük fontos eseményeire alkalmazandó jogrendszert.” A három új résztvevő (Németország, Belgium és Lettország) kilenc másik tagállamhoz (Ausztria, Bulgária, Franciaország, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Románia, Spanyolország és Szlovénia) csatlakozik. A többi ország a megerősített együttműködést jóváhagyó tanácsi határozat elfogadása után bármikor csatlakozhat hozzájuk. A Lisszaboni Szerződés szerint erről a szándékukról értesíteniük kell a Tanácsot és a Bizottságot. Németország, Belgium és Lettország a múlt hónapban nyújtotta be ezirányú kérelmét (Németország 2010. április 15-én, Belgium 2010. április 22-én, Lettország pedig 2010. május 17-én). Eredetileg Görögország is részt akart venni a megerősített együttműködésben, később azonban megváltoztatta szándékát. A Bel- és Igazságügyi Tanács következő, június 4-i luxemburgi ülésén az igazságügyi miniszterek megpróbálnak megállapodásra jutni a 12 ország megerősített együttműködés útján való továbbhaladását engedélyező tanácsi határozatra irányuló bizottsági javaslatról. Az Európai Parlament egyetértése is szükséges. A határozat az elfogadást követően azonnal hatályba lép. Előzmények A Bizottság javaslata értelmében a párok – különválási szándék hiányában is – megállapodhatnak majd a válás esetén alkalmazandó jogról (IP/10/347). Ez nagyobb általános jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és rugalmasságot biztosítana számukra, és hozzájárulna ahhoz, hogy megkíméljék a házastársakat és gyermekeiket a bonyolult, hosszadalmas és kínos eljárásoktól. A javaslatok célja egyrészt az, hogy a nemzetközi párok nagyobb mértékben irányíthassák különválásukat, másrészt hogy megvédjék a gyengébb helyzetben lévő házastársat attól, hogy méltánytalan hátrányba kerüljön a házasság felbontására irányuló eljárás során. A bíróságok olyan közös szabállyal rendelkeznének, amely alapján eldönthető, hogy melyik ország joga alkalmazandó abban az esetben, ha a párok egymás között nem tudnak megállapodni. A megerősített együttműködésre vonatkozó uniós szabályok szerint a már elfogadott jogszabályhoz bármikor csatlakozhat bármelyik másik uniós tagállam, ha a Bizottság kedvező véleményt ad (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 331. cikke). A Bizottság először 2006-ban tett javaslatot a nemzetközi párok segítésére, azonban a terv (az úgynevezett Róma III. rendelet) nem kapta meg a szükséges egyhangú támogatást az uniós kormányoktól. További információk MEMO/10/100 Bel- és igazságügyi híroldal: http://ec.europa.eu/justice_home/news/intro/news_intro_en.htm. Viviane Reding, alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos honlapja: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/reding/index_en.htm. Vissza lap elejére 2010.05.27. Dohányzásmentes Világnap 2010: a Bizottság megerősíti a dohányzás elleni küzdelem iránti elkötelezettségét John Dalli egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos így nyilatkozott: „A dohány évente 650 000 európai halálához vezet, de sok életet meg lehetne menteni, ha csökkentenénk a dohányfogyasztást. Különösen aggódom a fiatalok körében tapasztalható magas dohányzási arány miatt: Európa nem nézheti tétlenül, hogy a jövő generációk füstbe fojtják egészségüket.” A biztos hozzátette: \"Eltökélt vagyok, hogy megtegyek mindent, ami a hatalmamban áll, hogy a dohányfogyasztás csökkenjen Európában. Először is a dohánytermékekre vonatkozó, már meglévő jogszabályok közeljövőbeli felülvizsgálatával, másodszor pedig olyan intézkedések megfontolásával, amelyek hozzájárulhatnak az európaiak egészségét támogató világos és hatékony szabályok megszületéséhez.\" A dohánytermékekre vonatkozó irányelvről dióhéjban: Az irányelv (2001/37/EK) 2001 ben született. Rendelkezik a maximális határértékekről többek között a cigaretta nikotin és kátránytartalmára vonatkozólag, kötelezi a termelőket egészségügyi figyelmeztető feliratok elhelyezésére a cigaretták csomagolásán, a dohány összetevőinek bejelentésére, valamint megtiltja az olyan szavak használatát, mint a „light”. A Bizottság a magasabb szintű egészségvédelem biztosítása érdekében, valamint hogy az összetevők vonatkozásában és a nemzeti jogszabályokban bekövetkezett új fejleményeknek megfelelően aktualizálhassa az irányelvet, felülvizsgálatnak vetette alá azt. Többek között a fogyasztók számára több információ biztosításával és a dohánytermékek – különösen fiatalok részére – kevésbé vonzóvá tételével kívánnak fokozottabb egészségvédelmet biztosítani. A Bizottság úgy tervezi, hogy 2011 második felében benyújt egy módosított irányelvtervezetet. Dohányfüstmentes környezetek: A 2009. novemberi, a dohányfüstmentes környezetre vonatkozó tanácsi ajánlást követve az Európai Bizottság támogatja a tagállamok munkáját a „dohányfüstmentes Európa 2012 re” cél eléréséhez. Ebben az összefüggésben a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy védjék meg polgáraikat a dohányfüsttől a zárt nyilvános helyeken, a munkahelyeken és a tömegközlekedési eszközökön, és hogy csökkentsék a gyermekek másodlagos füstnek való kitettségét. (A dohányfüstmentes környezetre vonatkozó törvények elfogadása és végrehajtása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik.) Mit gondolnak a polgárok? Az Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy az európai polgárok támogatják a szigorúbb dohányzásellenes intézkedéseket. Magas támogatottsága van a dohánytermékek csomagolásán elhelyezett, illusztrációkat alkalmazó figyelmeztetetéseknek (75%), habár jelenleg csak négy tagállamban kötelező alkalmazni ezeket. Szintén magas a támogatottsága a dohánytermékeket kívánatosabbá tevő ízesítések betiltásának (61%), valamint a reklámok eladási helyről való kitiltásának (63%). Egy másik, ma nyilvánosságra hozott bizottsági tanulmány szerint hatékonyak a dohánytermékek csomagolásán elhelyezett egészségügyi figyelmeztetések. Bővítik a dohánytermékek fogyasztásának egészségügyi következményeivel kapcsolatos tudást, és segítik megváltoztatni a dohányzáshoz való hozzáállást és a vele kapcsolatos viselkedést. HELP-kampány: új figyelemfelkeltő kisfilmek a TV ben A Bizottság két új, fiatalokra – különösen nőkre – irányuló, figyelemfelkeltő kisfilm gyártását és terjesztését támogatta. A filmeket 2010. május 31 től Európa-szerte, több mint 130 csatornán fogják sugározni. Előzmények A dohányzás az elkerülhető halált okozó tényezők közül a legelső az Európai Unióban. Évente az Unióban 650 000 idő előtti elhalálozáshoz vezet. A dohányfogyasztás Európa-szerte való visszaszorítására a Bizottság átfogó dohányzásellenes politikát folytat. Mechanizmusok, tevékenységek és kezdeményezések széles köre, beleértve a dohányzás elleni jogszabályokat, valamint a megelőzést és a leszokást segítő tevékenységeket, a dohányzásellenes politika fenntartását és erősítését szolgálja . Kapcsolódó dokumentumok: MEMO/10/219 MEMO/10/220 További információ: Tájékoztató a dohányzásellenes fellépésről az Európai Unióban: http://ec.europa.eu/ health/ archive/ ph_information/ documents/ tobacco_control_en.pdf Vissza lap elejére 2010.05.27. Németország, Dánia, a Cseh Köztársaság, Hollandia, Ausztria és Horvátország 2,12 millió homokzsákot ajánlott fel Magyarországnak az árvíz elleni küzdelemhez Május 15-e óta az ország folyóin összesen 930 kilométeres hosszon kellett ideiglenes árvízvédelmi intézkedéseket bevezetni. Az ideiglenes védekezéshez eddig már 3,6 millió homokzsákot használtak el, és a készletek kimerülőben vannak. Az árvízi helyzet továbbra is folyamatosan romlik, ezért az országnak még jobban meg kell erősítenie árvízvédelmi kapacitását, és folytatnia kell az ideiglenes védekezést. 2010. május 15. óta rendkívüli mennyiségű csapadék hullott Magyarországon, amely az ország területének mintegy egyharmadát érintette. Az árvízvédelmi munkálatok négy területen összpontosulnak: az észak-magyarországi folyók mentén, az Alföldön (Közép-Magyarország), a Kapos völgyében és a Bakonyban (Dunántúl). Magyarország kétmillió homokzsákot kért az uniós polgári védelmi mechanizmusban részt vevő 31 ország polgári védelmi hatóságaitól. Háttér Az európai polgári védelmi mechanizmus célja a katasztrófák során folytatott együttműködés elősegítése. A mechanizmusban 31 ország (az EU 27 tagállama, valamint Horvátország, Izland, Liechtenstein és Norvégia) vesz részt. A mechanizmus keretében a résztvevők egyesítik és a katasztrófa sújtotta országok rendelkezésére bocsátják erőforrásaikat. A mechanizmus keretében gondoskodnak az Európai Unión belüli és kívüli segítségnyújtás koordinációjáról is. A tevékenységet az Európai Bizottság koordinálja a megfigyelési és tájékoztatási központon (MIC) keresztül. A mechanizmus 2001-ben jött létre, azóta többször is beindították a tagállamok területén, illetve a világ más pontjain bekövetkezett katasztrófák esetén (például a 2009. évi dél-európai erdőtüzek, a nemrégiben bekövetkezett lengyelországi áradások, illetve a haiti és chilei földrengések idején). Bővebb információk a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó bizottsági politikával kapcsolatban: http://ec.europa.eu/echo/index_en.htm Vissza lap elejére 2010.05.26. Éghajlatváltozás: a Bizottság érdemi párbeszédet javasol arról, hogy az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátásának – bizonyos feltételek teljesülése esetén – 30%-kal való csökkentése milyen hatásokkal járna Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa kijelentette: „A 2020-ra elérendő kibocsátáscsökkentési cél 20%-ról 30%-ra való növelésének kérdése olyan politikai döntés, amelyet az EU vezetőinek kellő időben és megfelelő feltételek mellett kell meghozniuk. Nyilvánvaló, hogy jelenleg a legsürgetőbb politikai prioritás az euróval kapcsolatos válság kezelése. A Bizottság azonban már most hozzá kíván járulni a válságot követő, tényeken alapuló vita előkészítéséhez. A döntést nem ma kell meghozni, de remélem, hogy elemzésünk előmozdítja a további lépésekkel kapcsolatos vitát a tagállamokban.” A célkitűzés megvalósításának költsége 2008 óta a 2020-ra teljesítendő 20%-os cél abszolút költsége a kezdeti évi 70 milliárd EUR-ról 48 milliárd EUR-ra csökkent (a GDP 0,32%-a). Ez több tényezőnek tulajdonítható: a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés következtében csökkent a kibocsátás, a magasabb energiaárak az energiahatékonyság növelését, valamint az energia iránti kereslet visszaesését okozták, valamint a szén-dioxid-kibocsátási ár a 2008-as előrejelzés szintje alá süllyedt, mivel az EU-ETS keretében biztosított, de a gazdasági recesszió idején felhasználatlanul maradt kibocsátási egységek továbbvihetők. Ugyanakkor azonban az abszolút költségek csökkenése válság idején következett be, amely miatt rövid távon a vállalkozásoknak kevesebb lehetőségük van a modernizációhoz szükséges beruházások megvalósítására. Az EU 2007-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ig 30%-ra növeli a kibocsátáscsökkentés mértékét, amennyiben egy globális éghajlat-változási megállapodás keretében a többi nagyobb gazdaság is méltányos részt vállal az erőfeszítésekből. Jelenleg a 30%-os célkitűzés megvalósításának becsült költsége 2020-ig évente 81 milliárd EUR-t tesz ki, ami a 20%-os célkitűzés megvalósításának két évvel ezelőtt meghatározott becsült költségeihez képest 11 milliárd eurós növekedést jelent. A jelenlegi becslések szerint a 30%-os célkitűzés megvalósítása a 20%-os csökkentéssel járó költségekhez képest 33 milliárd EUR-val (a GDP 0,2%-ával) kerülne többe. Alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó növekedés Az egyes országok világszerte elismerik a zöld, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó növekedésben rejlő lehetőségeket az új fenntartható munkahelyek teremtése és az energiabiztonság szempontjából. A globális verseny kiéleződésével Európának a zöld technológiák forradalmában betöltött vezető szerepét nem lehet magától értetődőnek tekinteni. Az uniós gazdaság modernizációját elősegítő fő mozgatórugónak tekintett 20%-os célkitűzés mára – a vártnál alacsonyabb szén-dioxid ár következtében – a változás és az innováció szempontjából vesztett ösztönző erejéből. Emellett Európának – mint a fejlett országokat magában foglaló csoport tagjának – fel kell készülnie hosszú távú céljai teljesítésére is, azaz arra, hogy 2050-re optimális költségek mellett 80–95%-os kibocsátáscsökkentést érjen el. A 30%-os célra való áttérés lehetséges módjai A közlemény felvázolja a 30%-os célkitűzés elérésének lehetséges módjait az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerén (EU ETS) belül, valamint egyes más ágazatokban. Ezen belül többek között az alábbiakkal foglalkozik: az EU ETS keretében árverésre bocsátott kibocsátási egységek számának csökkentése, az energiahatékonyság növelését elősegítő szabályozás, az adóügyi eszközök okos felhasználása, az uniós kohéziós politikai támogatások átcsoportosítása a zöld befektetések területére, valamint az EU ETS-en belül elismert nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységek környezetvédelmi integritásának javítása. Figyelemreméltó intézkedés lenne – még a 30%-os célkitűzés lehetséges elfogadását megelőzően is –, ha az ipari ágazatoknak ki nem osztott, ingyenes kibocsátási egységek egy részét az alacsony széndioxid-kibocsátással összefüggő technológiai innováció felgyorsítására használnák fel, ahogyan ez a 300 millió kibocsátási egységgel finanszírozott innovatív megújulóenergia-, valamint széndioxid-leválasztási és -tárolási technológiákkal kapcsolatos demonstrációs program esetében történik. Kibocsátásáthelyezés A Bizottság megvizsgálta a nagy energiafelhasználású ágazatok helyzetét a „kibocsátásáthelyezés” kockázatát illetően (kibocsátásáthelyezés alatt azt értjük, amikor a termelés áttelepítésre kerül az Európai Unióból olyan országokba, ahol a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályok kevésbé szigorúak). A közlemény fő következtetése az, hogy az említett ágazatokban megvalósuló kibocsátásáthelyezés megelőzését szolgáló jelenlegi intézkedések – a térítésmentes kibocsátási egységek és a nemzetközi kreditekhez való hozzáférés – továbbra is indokoltak. Az elemzés igazolta továbbá, hogy a célkitűzés mértékének 30%-ra emelése – miközben a többi ország a Koppenhágai Megállapodás szerinti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásait teljesíti – a kibocsátásáthelyezés szempontjából csak korlátozott hatással bírna, amennyiben a jelenlegi intézkedések maradnak érvényben. A Bizottság továbbra is nagy figyelemmel kíséri a kibocsátásáthelyezés kockázatának kérdését, különösen azon harmadik országok vonatkozásában, amelyek kibocsátásuk csökkentése érdekében eddig még nem tettek lépéseket. A vizsgálatra érdemes lehetséges intézkedések egyike az EU ETS kiterjesztése az importált árukra. Következő teendők A közlemény megvizsgálás céljából az Európai Unió intézményei elé került. További információ: http://ec.europa.eu/environment/climat/future_action_com.htm MEMO/10/215 Vissza lap elejére 2010.05.26. A Bizottság közzétette a bankszanálási alapok létrehozására irányuló elképzeléseit A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: „Elfogadhatatlannak tartom, hogy továbbra is az adófizetők állják a bankszektor megmentésének súlyos költségeit. A „szennyező fizet” elve alapján ezeket a terheket nem lehet az adófizetőkre hárítani. Egy olyan rendszert kell kiépítenünk, amely gondoskodik arról, hogy a pénzügyi szektor állja a jövőbeni banki válságok költségeit. Ezért úgy vélem, a bankokat fel kell kérni arra, hogy járuljanak hozzá a bankok szanálása, a pénzügyi stabilitás védelme és a dominóhatás megakadályozása céljából létrehozott alaphoz, amely azonban nem minősül bankmentő alapnak. Európának vezető szerepet kell vállalnia a közös megközelítésmódok kidolgozásában és egy globálisan alkalmazható együttműködési modell kidolgozásában.” Miért van szükség bankszanálási alapokra A pénzügyi válság következtében a nemzeti kormányoknak az adófizetők pénzéből kellett támogatást nyújtani a pénzügyi szektor számára a pénzügyi stabilitás megőrzése és a betétesek védelme érdekében. Jelenleg a fő feladat annak biztosítása, hogy a jövőben ilyen helyzet ne alakulhasson ki. A Bizottság már megkezdte a banki fizetésképtelenség kockázatának csökkentésére szolgáló védőmechanizmusok kialakítását, de arra is törekedni kell, hogy amennyiben a jövőben egyes bankok fizetésképtelenné válnak, magántőkéből támogatott stabil mechanizmusok álljanak rendelkezésre a helyzet kezelésére. 2009 októberében a Bizottság egyértelművé tette, hogy támogatja egy új, uniós szintű válságkezelési keret kialakítását. Ez az új keret harmonizált hatásköröket és szabályokat foglal magában, amelyek lehetővé teszik a szabályozók számára a bankok fizetésképtelenné válásának megakadályozását és a fizetésképtelen bankok helyzetének megfelelő módon történő rendezését úgy, hogy közben az adófizetőket ezzel összefüggésben terhelő költségeket minimálisra csökkentik. (IP/09/1549). A Bizottság a bankszanálási alapok létrehozását az új keretek kiegészítéseként javasolja. Az alapok mérete és hatálya természetesen a javított felügyeleti tevékenység és szabályozás hatékonyságától is függ. Számos EU-tagállam már illetéket vetett ki a bankszektorra, vagy ilyen illeték kivetését fontolgatja. A kivetendő illetékek összegére és a beszedett összegek felhasználására vonatkozó koordinált megközelítés hiánya miatt azonban fennáll a nemzeti bankpiacok közötti versenytorzító hatás kialakulásának és a válság esetén történő, határokon átnyúló együttműködés akadályoztatásának veszélye. A Bizottság a bankok által finanszírozott rendszerek uniós hálózatának kialakítását javasolja A Bizottság úgy véli, hogy az előfinanszírozott, szűken meghatározott megbízatással rendelkező rendszerek uniós hálózatának létrehozása jelentené a bankoktól beszedett illetékek legjobb felhasználási módját. Ezek az alapok a válságkezelésről szóló, 2009. októberi közleményben meghatározott intézkedéstípusok finanszírozására szolgálnak, amelyek magukban foglalják a következőket: ideiglenes „hídbanki” műveletek finanszírozása; eszközök és/vagy kötelezettségek teljes vagy részleges átruházása, valamint a „jó bank/rossz bank” felosztások finanszírozása. A bankszanálási alapok létrehozása növelné a bankszektor ellenálló képességét és szükségtelenné tenné az adófizetők általi finanszírozást. A Bizottság felismerte, hogy a nagyszabású, bankok által finanszírozott rendszerek fontos „morális kockázati” kérdéseket vetnek fel, amennyiben azok azt a hitet táplálják, hogy céljuk a bankok jövőbeni fizetésképtelenségének megakadályozása. Ez egy fontos és aggodalomra okot adó kérdés, amelynek megoldásához egyértelművé és világossá kell tenni: a bankcsődöket elsősorban a részvényesek és a nem biztosított hitelezők kötelesek viselni, és ennek megfelelően a bankszanálási alapok nem biztosításként szolgálnak, azok nem használhatók a fizetésképtelenné váló bankok megsegítésére, hanem a csődeljárás szabályos lebonyolításának megkönnyítésére szolgálnak. Potenciális méret és működés A bankszanálási alapokat meghatározott időtartamon belül kell létrehozni, a bankoktól beszedett illetékeket pedig úgy kell meghatározni, hogy azok a megfelelő magatartásra ösztönözzenek és csökkentsék a bankszanálási igények felmerülésének kockázatát. A Bizottságnak azonban a jelen pillanatban még nem áll módjában pontos részleteket közölni a bankszanálási alapok tervezett működéséről és szükségesnek tartott méretéről. A Bizottság felismeri, hogy különösen fontos lenne világosan megérteni és körültekintően megvizsgálni a beszedendő díjakkal és a bankok tőkéjével kapcsolatos széles körű reformok halmozott hatásait. Gondoskodni kell arról is, hogy ezeket a költségeket úgy határozzák meg, hogy az ne hátráltassa a gazdasági fellendülést és ne drágítsa a reálgazdaságnak nyújtott hiteleket. Következő teendők A Bizottság 2010 júniusában mutatja be elképzeléseit az EU pénzügyminisztereinek, államfőinek és a G20 országoknak, valamint a tárgyalások során az általános alapelvekre és irányvonalakra vonatkozó széles körű megállapodás elérésére fog törekedni. 2010 októberében a Bizottság részletesebb javaslatokat nyújt be az új válságkezelési keret kidolgozására és a jogalkotási javaslatok tervezett elfogadására vonatkozó szélesebb körű tervekről. A Bizottság a kapcsolódó hatásvizsgálatok elkészítése során körültekintően fogja mérlegelni a bankszanálási alapokra vonatkozó javaslat következményeit. A Bizottság a világszerte azonos versenyfeltételek fenntartása érdekében vezető szerepet kíván játszani abban, hogy a G20 országok az említett közleményben bemutatott elképzelések szerint globális megközelítést dolgozzanak a bankszanálási alapokra vonatkozóan. További információ: A bankszanálási alapokról szóló bizottság közlemény a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/ internal_market/ bank/ crisis_management/ index_en.htm memo 10/214 Vissza lap elejére 2010.05.25. Az eltűnt gyermekek nemzetközi napja: az Európai Bizottság sürgeti az eltűnt gyermekek bejelentésére szolgáló 116-000-ás segélyvonalak tagállami bevezetését „Egy gyermek eltűnése mindig tragédia, és nekünk minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk annak érdekében, hogy az ilyen tragédiákat megelőzzük. A Bizottság létrehozta az eltűnt gyermekek bejelentésére szolgáló európai 116-000-ás segélyvonalat, amely révén útmutatást és támaszt is kínál a gyermekek családjaiknak bárhol Európában. Sajnálatos módon azt látom, hogy ez a segélyvonal csak 11 tagállamban működik”, mondta az Európai Bizottság alelnöke, Viviane Reding, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos. „Nehéz megbékélni azzal a ténnyel, hogy azok az intézkedések, amelyek segítséget nyújthatnának, uniós szinten még nem működnek teljes mértékben. Kétszeres tragédia lenne, ha az 116 00-ás segélyvonalat hívó eltűnt gyermek csupán egy előre feljátszott üzenetet hallhatna az üzenetrögzítőn, amely szerint a szolgáltatás 2012-ben lép életbe. Felkérem a tagállamokat arra, hogy e helyzet megváltoztatása érdekében mindent tegyenek meg.” Neelie Kroes alelnök, a digitális politikáért felelős biztos, hozzátette: „A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk jogi kötelezettségeiket, amelyek nem csak az eltűnt gyermekek bejelentésére szolgáló 116-00-ás segélyvonalak bevezetésére vonatkoznak, hanem a nyilvánosság kellő tájékoztatására is.” Az EU már lefektette azokat a szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a 116 000-ás hívószámot uniószerte elkülönítik azon segélyvonalak számára, amelyeken a gyermekek eltűnését bejelenthetik, és amelyeken keresztül a családok számára útmutatást és támogatást tudnak nyújtani. Ezek a segélyvonalak jelenleg 11 tagállamban élnek (Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia és Szlovákia). Az új uniós távközlési szabályok 2009. novemberi elfogadásával az uniós tagállamok kötelesek mindent megtenni annak biztosítása érdekében, hogy a 116-000-ás segélyvonalat 2011. május 25-ig aktiválják (MEMO/09/491, IP/09/1812). A Bizottság alaposan figyelemmel kíséri majd e kötelezettség tagállami végrehajtását, ahogy azt tette a 112-es egységes európai segélyhívószám esetében, amely ma már uniószerte ingyenesen hívható (IP/08/1968). A Bizottság továbbá támogatja a gyermekek eltűnésével kapcsolatos, határokon átívelő figyelmeztető rendszerek létrehozását, amelyek segítséget nyújtanak az elrabolt gyermekek felkutatásához azzal, hogy a polgárok valós idejű információkkal szolgálhatnak az illetékes hatóságok számára. 8 tagállamban működik figyelmeztető rendszer (Hollandia, Portugália, Franciaország, Luxemburg, Belgium, Görögország, Németország és az Egyesült Királyság). Előzmények 2007. február 15-én a Bizottság határozatot fogadott el, amelyben kötelezi az uniós tagállamokat, hogy tegyék elérhetővé a 116-000–ás hívószámot a gyermekeknek szóló segélyvonalak részére uniószerte (IP/07/188). A Bizottság ismételten arra kérte a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb kezdjék meg a hívószám üzemeltetését (IP/08/1129). Ez év márciusában a Bizottság két javaslatot fogadott el, amelyek új szabályokat tartalmaznak a gyermekekkel szembeni visszaélések, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelem fokozása érdekében. Ezek az új javaslatok szélesebb körű segítséget garantálnak az áldozatok számára, valamint szigorúbb intézkedéseket foganatosítanak a gyermekek szexuális kizsákmányolásáért és a gyermekkereskedelemért felelős bűnözőkkel szemben (IP/10/379). Az új, felülvizsgált távközlési szabályok alapján (lásd MEMO/09/513), és különösen a módosított egyetemes szolgáltatatási irányelv 27a. cikke szerint a tagállamok kötelesek, legkésőbb 2011. május 25-ig, minden erőfeszítést megtenni annak biztosítása érdekében, hogy az állampolgárok hozzáférhessenek a gyermekek eltűnésének bejelentésére szolgáló segélyvonalakat működtető szolgáltatásokhoz. A segélyvonalat a 116-000-ás hívószámon kell elérhetővé tenni. Ugyanez az irányelv azt is előírja, hogy „a tagállamok biztosítják, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást kapjon a 116-os számtartomány alatt fenntartott szolgáltatások létezéséről és használatáról, különösen a kifejezetten a tagállamokban utazó személyeknek szánt kezdeményezéseken keresztül.” További információk Missing Children Europe: http://www.missingchildreneurope.eu/ Bel- és igazságügyi tájékozató oldal: http://ec.europa.eu/justice_home/news/intro/news_intro_en.htm Viviane Reding, alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos honlapja: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/reding/index_en.htm Neelie Kroes, alelnök, a digitális politikáért felelős biztos honlapja: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/kroes/index_en.htm Vissza lap elejére 2010.05.25. Távközlés: A fogyasztók és a vállalkozások fizetik meg az uniós szabályok következetlen alkalmazásának az árát A digitális politikáért felelős biztos, Neelie Kroes így nyilatkozott: „A széles sávú mobil és a megfizethetőbb internet-hozzáférés gyors ütemű növekedése jó hír a fogyasztók számára ebben a nehéz gazdasági időszakban. Csalódást keltő azonban az, hogy a valóban egységes piac eléréséig még hosszadalmas az út. A tagállamoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy a távközlési szabályok megfelelően kerüljenek végrehajtásra, valamint hogy az innovatív szolgáltatásokba történő szükséges beruházások mind az 500 millió európai fogyasztó érdekeit szolgálják.” A távközlési piacok ellenállóak a gazdasági válsággal szemben Európa távközlési piaca 0%–os növekedést mutatott 2009-ben, ami jó aránynak mondható a gazdaság egészének 4,2%-os hanyatlásával szemben. A gyors ütemben növekedő innovatív szolgáltatásokra, mint például mobil adatszolgáltatásokra összpontosítva az ágazat jövőbeli fejlődése ugrásszerű lehetne. A meglévő uniós jogszabályok következetlen végrehajtása azonban széttöredezi a távközlési piacokat a nemzeti határok mentén, lehetetlenné téve ezzel a vállalkozások számára, hogy egy valódi egységes piac alakuljon ki. A szabályozás következetlensége akadályozza az egységes piacot Még mindig jelentős árkülönbségek tapasztalhatók az egyes tagállamok között mind kis-, mind pedig nagykereskedelmi szinten. A legdrágább díjszabást alkalmazó tagállamok kiskereskedelmi mobilárai jóval magasabbak a legolcsóbb tagállami áraknál, például Lettországban 4 eurocent, Máltán 24 eurocent a percdíj. A kialakult helyzet részben az EU-n belüli különböző szabályozási megközelítésnek köszönhető. A fogyasztók és a vállalkozások még mindig 27 széttöredezett nemzeti piaccal találják magukat szembe. A távközlési piacot szabályozó nemzeti hatóságok gyakran akár éveket is késhetnek az uniós jogszabályok végrehajtásával. A nagykereskedelmi széles sávú piacokon például egyes nemzeti szabályozó hatóságok ellenőrzik a már jelen lévő piaci szolgáltatók üvegszálas hálózatait, míg mások a rézalapú hálózatok technológiájára korlátozzák a szabályozást. A nagykereskedelmi széles sávú piacok szabályozása alakítja ki a versenyképesség szintjét, ezzel meghatározva a fogyasztók és vállalkozások számára elérhető széles sávú termékek árát és minőségét is. Az olyan beruházásigényes infrastruktúrák, mint az új generációs hozzáférési hálózatok kiépítésének támogatásához van szükség arra, hogy a távközlési szabályok alkalmazása következetes legyen. A digitális menetrendben foglaltaknak megfelelően a Bizottság még idén ajánlást fogad el az új generációs hozzáférési hálózatokról. A nemrégiben felállított Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testülete (BEREC) támogatni fogja a Bizottságot a fennálló eltérések kezelésére és az uniós jogszabályok tagállamok általi következetes végrehajtásának biztosítására irányuló munkájában. A nagy sebességű internetfelhasználás egyre inkább előtérbe kerül Az egy főre jutó uniós átlag a vezetékes technológiájú, széles sávú rendszer tekintetében 24,8%–ot tett ki 2010 januárjában – ez több mint 123 millió vonalat jelent. Dánia és Hollandia világelső a széles sávú rendszert tekintve; a lakosság közel 40%-a élvezheti a széles sávú internet-hozzáférést. 2009 januárjától 2010 januárjáig szinte megduplázódott, 5,2%-ra nőtt az EU-ban a széles sávú mobil internet-hozzáférés aránya. Finnországban, Portugáliában és Ausztriában a penetráció aránya több mint 15% volt. A mobil széles sávú internet iránti egyre növekvő kereslet még nagyobb nyomást gyakorol majd a korlátozott rádióspektrumra. Nagyobb kapacitásra lesz szükség a megnövekedett adatforgalom lebonyolításához. Az európai digitális menetrend különleges intézkedéseket vázol fel arra vonatkozóan, hogy 2013-ra minden európai polgár számára biztosított legyen a 100%-os széles sávú lefedettség. A menetrend előreláthatólag rádióspektrum-szakpolitikai programot ír elő, amely biztosítani fogja, hogy az analógról a digitális közvetítésre való áttérés miatt felszabadult rádiófrekvenciák elérhetővé váljanak az új szolgáltatások számára, beleértve a mobil széles sávú szolgáltatásokat. Csökkenő fogyasztói árak Az átalánydíjas ajánlatoknak és a gyorsabb széles sávú internet-hozzáférésnek köszönhetően 2009-ben alacsonyabb volt az internetszolgáltatás ára. A mobil telefonhívásokért az EU fogyasztói 7%-kal kevesebbet fizettek, mint 2008-ban; az átlagos percdíj 14 eurocentről 13 eurocentre csökkent. A fogyasztók a korábbi lehetőségekhez képest gyorsabban válthattak szolgáltatót, s ugyanakkor megőrizhették telefonszámukat. Ez 2009-ben a mobiltelefonok esetében átlagosan 4,1 napot vett igénybe, a vezetékes telefonok esetében pedig 6,5 napot, összehasonlítva az előző év 8,5 és 7,5 napos átlagával. A fejlődés ellenére további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy elérhető legyen az EU 2009-es távközlési szabályaiban felvázolt egynapos célkitűzés . Az egységes európai elektronikus hírközlési piac fejlődéséről szóló 2009. évi jelentésből (15. jelentés) és az EU országonkénti összefoglalóiból álló sajtócsomag az alábbi internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=5827 A digitális politikáért felelős biztos, Neelie Kroes így nyilatkozott: „A széles sávú mobil és a megfizethetőbb internet-hozzáférés gyors ütemű növekedése jó hír a fogyasztók számára ebben a nehéz gazdasági időszakban. Csalódást keltő azonban az, hogy a valóban egységes piac eléréséig még hosszadalmas az út. A tagállamoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy a távközlési szabályok megfelelően kerüljenek végrehajtásra, valamint hogy az innovatív szolgáltatásokba történő szükséges beruházások mind az 500 millió európai fogyasztó érdekeit szolgálják.” A távközlési piacok ellenállóak a gazdasági válsággal szemben Európa távközlési piaca 0%–os növekedést mutatott 2009-ben, ami jó aránynak mondható a gazdaság egészének 4,2%-os hanyatlásával szemben. A gyors ütemben növekedő innovatív szolgáltatásokra, mint például mobil adatszolgáltatásokra összpontosítva az ágazat jövőbeli fejlődése ugrásszerű lehetne. A meglévő uniós jogszabályok következetlen végrehajtása azonban széttöredezi a távközlési piacokat a nemzeti határok mentén, lehetetlenné téve ezzel a vállalkozások számára, hogy egy valódi egységes piac alakuljon ki. A szabályozás következetlensége akadályozza az egységes piacot Még mindig jelentős árkülönbségek tapasztalhatók az egyes tagállamok között mind kis-, mind pedig nagykereskedelmi szinten. A legdrágább díjszabást alkalmazó tagállamok kiskereskedelmi mobilárai jóval magasabbak a legolcsóbb tagállami áraknál, például Lettországban 4 eurocent, Máltán 24 eurocent a percdíj. A kialakult helyzet részben az EU-n belüli különböző szabályozási megközelítésnek köszönhető. A fogyasztók és a vállalkozások még mindig 27 széttöredezett nemzeti piaccal találják magukat szembe. A távközlési piacot szabályozó nemzeti hatóságok gyakran akár éveket is késhetnek az uniós jogszabályok végrehajtásával. A nagykereskedelmi széles sávú piacokon például egyes nemzeti szabályozó hatóságok ellenőrzik a már jelen lévő piaci szolgáltatók üvegszálas hálózatait, míg mások a rézalapú hálózatok technológiájára korlátozzák a szabályozást. A nagykereskedelmi széles sávú piacok szabályozása alakítja ki a versenyképesség szintjét, ezzel meghatározva a fogyasztók és vállalkozások számára elérhető széles sávú termékek árát és minőségét is. Az olyan beruházásigényes infrastruktúrák, mint az új generációs hozzáférési hálózatok kiépítésének támogatásához van szükség arra, hogy a távközlési szabályok alkalmazása következetes legyen. A digitális menetrendben foglaltaknak megfelelően a Bizottság még idén ajánlást fogad el az új generációs hozzáférési hálózatokról. A nemrégiben felállított Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testülete (BEREC) támogatni fogja a Bizottságot a fennálló eltérések kezelésére és az uniós jogszabályok tagállamok általi következetes végrehajtásának biztosítására irányuló munkájában. A nagy sebességű internetfelhasználás egyre inkább előtérbe kerül Az egy főre jutó uniós átlag a vezetékes technológiájú, széles sávú rendszer tekintetében 24,8%–ot tett ki 2010 januárjában – ez több mint 123 millió vonalat jelent. Dánia és Hollandia világelső a széles sávú rendszert tekintve; a lakosság közel 40%-a élvezheti a széles sávú internet-hozzáférést. 2009 januárjától 2010 januárjáig szinte megduplázódott, 5,2%-ra nőtt az EU-ban a széles sávú mobil internet-hozzáférés aránya. Finnországban, Portugáliában és Ausztriában a penetráció aránya több mint 15% volt. A mobil széles sávú internet iránti egyre növekvő kereslet még nagyobb nyomást gyakorol majd a korlátozott rádióspektrumra. Nagyobb kapacitásra lesz szükség a megnövekedett adatforgalom lebonyolításához. Az európai digitális menetrend különleges intézkedéseket vázol fel arra vonatkozóan, hogy 2013-ra minden európai polgár számára biztosított legyen a 100%-os széles sávú lefedettség. A menetrend előreláthatólag rádióspektrum-szakpolitikai programot ír elő, amely biztosítani fogja, hogy az analógról a digitális közvetítésre való áttérés miatt felszabadult rádiófrekvenciák elérhetővé váljanak az új szolgáltatások számára, beleértve a mobil széles sávú szolgáltatásokat. Csökkenő fogyasztói árak Az átalánydíjas ajánlatoknak és a gyorsabb széles sávú internet-hozzáférésnek köszönhetően 2009-ben alacsonyabb volt az internetszolgáltatás ára. A mobil telefonhívásokért az EU fogyasztói 7%-kal kevesebbet fizettek, mint 2008-ban; az átlagos percdíj 14 eurocentről 13 eurocentre csökkent. A fogyasztók a korábbi lehetőségekhez képest gyorsabban válthattak szolgáltatót, s ugyanakkor megőrizhették telefonszámukat. Ez 2009-ben a mobiltelefonok esetében átlagosan 4,1 napot vett igénybe, a vezetékes telefonok esetében pedig 6,5 napot, összehasonlítva az előző év 8,5 és 7,5 napos átlagával. A fejlődés ellenére további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy elérhető legyen az EU 2009-es távközlési szabályaiban felvázolt egynapos célkitűzés . Az egységes európai elektronikus hírközlési piac fejlődéséről szóló 2009. évi jelentésből (15. jelentés) és az EU országonkénti összefoglalóiból álló sajtócsomag az alábbi internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/ information_society/ newsroom/ cf/ itemdetail.cfm?item_id=5827 Vissza lap elejére 2010.05.21. Az Európai Bizottság jogi szakértői csoportot állított fel a szerződési joggal kapcsolatos nehézségek megoldására 2010. április 26-án a Bizottság szakértői csoportot állított fel az európai szerződési jog területére vonatkozó közös referenciakeret kidolgozására (2010/233/EU bizottsági határozat). E csoport 2011 májusáig havonta egy alkalommal tárgyal majd. A csoport tagjai közé jogi professzorok, a szerződési joggal napi szinten foglalkozó szakemberek – például ügyvédek és közjegyzők –, valamint a fogyasztók és a vállalkozások képviselői tartoznak (a teljes lista a mellékletben olvasható). Az EU átfogó kutatási programja (FP6) által finanszírozott jogi kutatók már hosszú évek óta dolgoznak e komplex magánjogi területen. Tevékenységük eredményeképpen közös referenciakeret-tervezetet (Draft Common Frame of Reference) tettek közzé. Az újonnan felállított csoport közérthető, felhasználóbarát szöveget dolgoz majd ki. Tervezetük a szerződés teljes életciklusát – a szerződéskötést megelőző tennivalóktól és a szerződés felépítésétől egészen a szerződésszegés esetén rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekig és a szerződésbontás következményeiig – végigkíséri majd. Az első ülésen – amely a szerződés fogalommeghatározásával, értelmezésével és felépítésével kapcsolatos konkrét kérdésekre összpontosult – Jonathan Faull, a Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatóságának (Justice, Freedom and Security Directorate-General) főigazgatója elnökölt. Az Európai Parlament és a Tanács megfigyelői státuszban vesz részt a csoport ülésein. A Bizottság ezenkívül szakpolitikai dokumentumot tesz közzé, és a nyár folyamán nyilvános konzultációt indít az európai szerződési joghoz vezető lehető legjobb megoldásról. A konzultáció 2011 januárjának végéig tart, és kiterjed mindazon határokon átnyúló problémákra, amelyekkel a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak szembe kell nézniük, illetve áttekinti a legjobb megoldásokat e problémák orvosolására. Háttér A Bizottság az egységes piac szűk keresztmetszeteinek feloldásán is dolgozik az Európa 2020 stratégia keretében (megemlítendő különösen a fogyasztói szerződésekre vonatkozó harmonizált megoldások bevezetése uniós modellként szolgáló szerződéses klauzulák kidolgozásával és egy nem kötelezően alkalmazandó európai szerződési jog felé tett lépések felgyorsításával). E stratégiát 2010. március 3-án José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke indította el (IP/10/225). A szakértői csoport ülését megelőzte az Európai Unió előtt álló gazdasági és szociális kihívásokról szóló két fontos jelentés ebben a hónapban történő közzététele. E jelentések – nevezetesen a Bizottság egységes piacért és versenyért felelős korábbi biztosa, Mario Monti professzor által írt Az egységes piac új stratégiája (A New Strategy for the Single Market), valamint a korábbi spanyol miniszterelnök, Felipe González Márquez nevével fémjelzett Európa 2030 projekt (Project Europe 2030) – konkrét megoldásokat javasolnak arra, hogy az EU miként nézhet szembe az egész Európát érintő fontos kihívásokkal, így az éghajlatváltozás, az idősödő lakosság, a polgárok foglalkoztatásának biztonságossá tétele és a szociális jólét ügyével. 2010. május 19-én a Bizottság digitális menetrendet nyújtott be (IP/10/581), amely hangsúlyozza az európai szerződési jog azon képességét, hogy megteremtse a digitális egységes piacot a fogyasztók és a vállalkozások számára egyaránt. További információk Bel- és igazságügyi sajtószolgálat: http://ec.europa.eu/justice_home/news/intro/news_intro_en.htm Viviane Reding alelnök és a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos honlapja: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/reding/index_en.htm ANNEX LIST OF MEMBERS OF THE EXPERT GROUP Ms Susanne Czech, European E-commerce and Mail Order Trade Association Professor Fernando Gomez, Universitat Pompeu Fabra, Barcelona Professor Luc Grynbaum, Université Paris-Descartes Professor Torgny Håstad, Justiteråd Högsta domstolen, Stockholm Professor Martijn W. Hesselink, University of Amsterdam Professor Miklos Kiraly, Eötvös Loránd University, Budapest Professor Irene Kull, Faculty of Law, Tartu Maître Pierre Levêque, Avocat au Barreau de Paris Professor Paulo Mota Pinto, Universidade de Coimbra Professor Jerzy Pisulinski, University Jagiellonian, Krakow Mr Bob Schmitz, European Consumer Consultative Group, Luxembourg Professor Hans Schulte-Nölke, European Legal Studies Institute, Osnabrück Professor Jules Stuyck, Avocat au Barreau de Bruxelles Professor Anna Veneziano, Università degli Studi di Teramo Maître Ioana Lambrina Vidican, Notary, Bucharest Professor Simon Whittaker, University of Oxford Professor Hugh Beale, University of Warwick Professor Eric Clive, University of Edinburgh ------------------------------------------- Professor Bénédicte Fauvarque-Cosson, Université Panthéon-Assas, and Professor Christian von Bar, University of Osnabrück, are Special Advisors to Vice-President Viviane Reding on European contract law. The professors will give the Vice-President advice on the conclusions of the group’s work. Vissza lap elejére 2010.05.21. A Biodiverzitás Világnapja: Ezrek kerülnek közelebb természethez az EU kampány során Janez Potočnik európai környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: Remek dolog látni, hogy a kampányunk ennyi ember fantáziáját megragadta. Nekünk most az a feladatunk, hogy fenntartsuk ezt a pillanatot, és a puszta érdeklődést igazi cselekvésre és politikai valóságra váltsuk, hogy megőrizhessük Földünk élővilágának gazdag sokszínűségét.” A kampány a közérdeklődés központjában A biodiverzitási kampány interaktív weboldalán és a közösségi portálokon keresztül minden korosztályhoz tartozó emberek kerülhetnek kapcsolatba a természettel. A kampány első hat hetében az EU összes nyelvén elérhető weboldal több mint 550000 látogatót regisztrált, naponta növekvő látogatószámmal. Több mint 120 országból csaknem 56000-en nyilvánították ki támogatásukat a Facebook biodiverzitás oldalán. A „Biodiverzitás – Közösen kell cselekednünk” szlogen köré szervezett kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a biológiai sokféleség csökkenésének problémájára, és bemutassa a veszteség hatásait a mindennapi életre. A kezdeményezés pedagógiai eleme, hogy rávilágít a biodiverzitás által biztosított előnyökre, és különösen az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, valamint az azok megszűnése okozta veszélyekre. Az összekapcsolódás és az egymásrautaltság gondolata a kampány visszatérő témája. Újdonság az a hatásos video klip, amely a cselekvés sürgető szükségére hívja fel a figyelmet. A klip arra helyezi a hangsúlyt, hogy a legkisebb kapocs eltűnése is az életformák láncolatában, tűnjön az akármilyen jelentéktelennek, teljesen felboríthatja a természet egyensúlyát. A kampány azokra az országokra koncentrál, ahol az akció különösen hasznos lehet. Sikeres PR-akciók és utcai művészeti kezdeményezések indultak Spanyolországban, Hollandiában, Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és Olaszországban. A Biodiverzitás Világnapja alkalmából családi programokra lehet számítani mind a hat országban. A tudatosságtól a cselekvésig A figyelemfelkeltésen kívül a kampány figyelmet fordít arra is, hogy a polgárok minél jobban tudatára ébredjenek, milyen szerepet tudnak betölteni a biodiverzitás csökkenésének lelassításában és megelőzésében. Célja továbbá, hogy rávegye az embereket, hogy akár maguktól, akár szervezett formában, de tegyenek valamit, védjék és gondozzák a természetet. A weboldal arról szeretné minél inkább meggyőzni közönségét, hogy kölcsönösen függünk a természettől. A Facebook oldalán ezen kívül különböző fajokkal és organizmusokkal léphetünk barátságba, a közösség tagjai pedig akár saját biodiverzifikált képmásukat is megalkothatják. A remények szerint, ha jobban megismerjük a természet világát, amelytől olyan gyakran kapunk ajándékot, megtanuljuk azt is, hogyan viseljük jobban a gondját. A Natura 2000 új megjelenítő eszköze Az Európai Bizottság – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ) támogatásával – egy új informatikai eszközt is létrehozott, amely közelebb hozza a lakossághoz a Natura 2000-et, a védett területek legfontosabb hálózatát. A Natura 2000 az a kulcsfontosságú elem, amely a biodiverzitás megőrzését szolgálja az Európai Unióban. Ez a legnagyobb védett területeket összefogó ökológiai hálózat a világon, amely több mint 25 helyszínből áll és az EU szárazföldi területének 17%-át fedi le. A Natura 2000 hálózat célja, hogy Európa legértékesebb fajainak és élőhelyeinek megóvásán túl számos ökoszisztéma-szolgáltatás számára is védelmet nyújtson. A földrajzi információs rendszer technológiáját alkalmazó interaktív megjelenítő lehetővé teszi, hogy a felhasználók az érintett területekre vonatkozó utcatérképeken, fényképeken, műholdfelvételeken és háttérdokumentumokon keresztül felfedezzék a helyszíneket és a fontosabb fajokra és élőhelyekre vonatkozó információkat. Az eszköz növeli a lakosság ismereteit és hasznos segítségül szolgál a fejlesztők, a területfelhasználás tervezői, a földtulajdonosok, a kormányzati szervek, a nem kormányzati szervezetek és a kutatók számára. A megjelenítő eszközzel kapcsolatos további információkért látogassanak el a http://ec.europa.eu/environment/nature/index_en.htm honlapra. A kampány weboldala és a video klip elérhető: http://www.weareallinthistogether.eu Vissza lap elejére 2010.05.20. Az EU új intézkedéseket fogad el a roma közösségek lakhatási körülményeinek javítására Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős európai biztos üdvözli a döntést: „A roma közösség Európa legnagyobb kisebbségi csoportja, mely gyakran a háttérbe szorul, a szegénység és a társadalmi kirekesztés áldozatává válik. Örömmel fogadom a mai döntést, mely lehetővé teszi, hogy a regionális politika segítségével megtörjön az az ördögi kör, melybe úgy tűnik, hogy e közösségek kerültek. A döntésnek az oktatás, az egészségügy, a szociális ügyek és a foglalkoztatás területén megvalósuló intézkedésekre is kiterjedő, átfogó megközelítésbe kell illeszkednie. A strukturális alapokra vonatkozó jogi szabályozás korábban nagyon szigorú korlátokat szabott a lakhatási körülmények javítását célzó beavatkozásoknak: a támogathatóságot egyrészt a 12 új uniós tagállamra szűkítette (kivételt képeznek az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra vonatkozó, a közelmúltban bevezetett intézkedések), másrészt a városi térségekben a meglévő, többlakásos házak felújítására. A roma népesség azonban többnyire szegregált vidéki térségekben, egylakásos házakban él. Az újonnan elfogadott intézkedések kiterjesztik az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) felhasználását: ezentúl valamennyi tagállamban felhasználható lesz a társadalom peremére szorult közösségek lakhatási körülményeinek javítására. Ez a módosítás kifejezetten, de nem kizárólagosan a roma népességre irányul. Kiterjed a meglévő házak helyettesítésére, valamint újak építésére városi és vidéki térségekben egyaránt. Az ERFA-támogatás nem vonatkozna a magántulajdonban lévő lakóegységekre, csak a hatóságok által végrehajtott projektekre. Az átfogó intézkedéseket kiegészítő lakástámogatás A lakáshelyzet megoldása a roma integráció javításának kulcsfontosságú tényezője. Mindazonáltal a nemzeti és regionális hatóságok által tervezett és végrehajtott „integrált megközelítés” részét is kell képezniük annak érdekében, hogy olyan egyéb területeket is figyelembe lehessen venni mint az oktatás, a készségfejlesztés, a foglalkoztatás és az egészségügy. Az európai strukturális alapok már most is társfinanszíroznak roma közösségekre irányuló projekteket, például a következő területeken: kisgyermekkori oktatás, foglalkoztatás, mikrofinanszírozás és esélyegyenlőség (különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre). Uniós beruházásoknak (1,11 milliárd EUR) köszönhetően például új városrehabilitációs projekt indul Nyíregyházán. E városban él Magyarország egyik legnagyobb roma közössége. Tilos lesz az iskolai szegregáció; fel kell újítani az utakat, játszótereket és a gyermekgondozási szolgálatokat. A regionális politikai programokból származó támogatáson kívül az Európai Parlament 5 millió eurót utalt ki az Európai Bizottság számára egy, a romák integrációját célzó kísérleti projektre, mely három területre terjed ki: kisgyermekkori oktatás, mikrofinanszírozás és figyelemfelhívás. A 2010-ben végrehajtásra kerülő projekt célcsoportjai főleg a Közép- és Kelet-Európában élő roma közösségek. Megjegyzés a szerkesztőknek A Bizottság 2009 júliusában terjesztette be javaslatát, melyet aztán az Európai Parlament, illetve a Tanácsban a tagállamok megvitattak. Kutatási eredmények azt mutatják, hogy a közép- és kelet-európai országokban a roma népesség több mint 50%-a él részben vagy teljes mértékben szegregálva a lakosság többi részétől – ez az elkülönítési tendencia az elmúlt 15 évben megerősödött. 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve. További információ: http://ec.europa.eu/roma Vissza lap elejére 2010.05.19. Digitális Menetrend: A Bizottság akcióterve az európai jólét fellendítésére „A digitális forradalom előterébe az európai polgárok és vállalkozások érdekeit kell helyeznünk, és ezért a lehető legjobban ki kell használnunk az információs és kommunikációs technológia (IKT) lehetőségeit a munkahelyteremtés, a fenntarthatóság és a társadalmi integráció előmozdítása érdekében\" – nyilatkozta Neelie Kroes, a Bizottság Digitális Menetrendért felelős alelnöke. „A ma bemutatott nagyívű stratégia tisztán megmutatja, mire kell az erőinket összpontosítanunk az következő években. Hogy teljes egészében felismerhessük az Európa digitális jövőjében rejlő lehetőségeket, számítunk a tagállamok, az IKT-szektor, valamint a többi fontos gazdasági szereplő elkötelezettségére.” A hét célkitűzés A digitális korszak vívmányainak kibontakoztatása az új egységes piacon A polgárok számára az országhatároktól függetlenül hozzáférést kellene biztosítani a kereskedelmi és kulturális szolgáltatásokhoz. Az EU online piaca azonban még mindig határoktól megosztott, ami akadályozza az európai távközlési és digitális szolgáltatásokhoz és tartalomhoz való hozzáférést. Az Egyesült Államokban ma négyszer annyi zenét töltenek le, mint az EU-ban, pusztán a jogi szabályozás hiánya és az európai piac felszabdaltsága miatt. A Bizottság a szerzői jogi szabályozás, a jogkezelés és a határokon átnyúló engedélyezési eljárások leegyszerűsítésével kívánja lehetővé tenni a legális online tartalmakhoz való hozzáférést. További intézkedések fogják megkönnyíteni az elektronikus fizetéseket és számlázást, valamint leegyszerűsítik az online vitarendezést. IKT normák megállapítása és interoperabilitás Az IKT termékeknek nyitottnak és együttműködőképesnek kell lenniük, hogy lehetővé tegyék az alkotást, az összekapcsolásokat és az újítást. A bizalom és a biztonság fokozása Az európaiak nem fognak olyan technológiát használni, amelyben nem bíznak, ezért magabiztosnak kell érezniük és biztonságban kell tudniuk magukat a világhálón. Az informatikai támadásokra adott, megfelelően koordinált európai válasz és a személyes adatokat védő szabályozás megerősítése mind a megoldás részét képezik. A meghozandó intézkedések arra is kötelezhetnék a weboldalt működtetőket, hogy tájékoztassák felhasználóikat a biztonsági rendszer feltöréséről, ha az érinti személyes adataikat. A nagysebességű és szupergyors internethez való hozzáférés javítása A célkitűzés alapján 2020-ra minden európai részére elérhetővé válik a 30 Mbps-os vagy annál nagyobb sebességű internet, az európai háztartások fele pedig 100 Mbps-os vagy még ennél is gyorsabb internet-előfizetéssel rendelkezik majd. Ma az európaiaknak csupán 1 %-a rendelkezik nagysebességű üvegszálas internetkapcsolattal, szemben a japánok 12 %-ával és Észak-Korea 15%-ával (lásd a lenti táblázatot). A nagysebességű internet elengedhetetlen a gazdaság erőteljes növekedéséhez, munkahelyek létrehozásához és a jólét megteremtéséhez, valamint hogy biztosítsuk a polgárok hozzáférését mindazon tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz, amelyekre szükségük van. A Bizottság többek között fel kívánja tárni, hogyan vonzzon befektetőket a szélessávú hálózatokhoz a hitelminőség-javítási mechanizmusok segítségével, valamint útmutatást kíván nyújtani az üvegszálas hálózatok területén végzett beruházások ösztönzéséhez. Az élvonalbeli kutatás és fejlesztés fellendítése az IKT területein Európának többet kell fektetnie a K+F projektekbe, és biztosítania kell azt is, hogy a legjobb ötletek kijussanak a piacra. A Menetrend célja többek között az, hogy az európai regionális támogatások segítségével emelje a magánberuházások mértékét, és hogy az EU a kutatástámogatás növelésével biztosítsa, hogy Európa lépést tartson versenytársaival, vagy akár le is hagyja azokat. Az EU-beruházások mértéke az IKT területein az amerikainak kevesebb, mint fele (2007-ben 37 milliárd EUR a 88 milliárdhoz viszonyítva). Minden európai rendelkezzen számítógépes ismeretekkel és az online szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel Az európaiaknak több mint fele (250 millióan) használja az internetet napi szinten, 30%-uk azonban még soha nem próbálta. Mindenkinek joga van, kortól és szociális háttértől függetlenül azon ismeretek és készségek megszerzéséhez, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki a digitális korszak részesévé váljon, hiszen a gazdasági élet, a közszolgáltatások, a szociális és egészségügyi szolgáltatások, az oktatás és a politikai élet egyre nagyobb mértékben áthelyeződnek a világhálóra. Az IKT lehetőségeinek felszabadításából a társadalom profitál A technológia ésszerű felhasználásába és az információfelhasználásba történő befektetések segíthetnek megtalálni a megoldást az energiafogyasztás csökkentésének, az idős polgárok támogatásának, a betegek érdembeli tájékoztatásának, és a fogyatékkal élők internet-hozzáférésének problémájára. Ehhez kapcsolódóan célként tűzhető ki, hogy a betegeknek online hozzáférést biztosítsunk saját egészségügyi adataikhoz 2015-ig, akárhol is legyenek az EU-ban. A Menetrend szorgalmazni fogja továbbá az energiatakarékos IKT technológiákat, mint a szilárdtest-világítás (SSL), amely a hagyományos világítási rendszereknél 70%-kal kevesebb energiát fogyaszt. Európai Digitális Stratégia kidolgozása A legnagyobb kihívás a fenti célok eléréséhez szükséges intézkedések minél gyorsabb elfogadásának és végrehajtásának biztosítása. Az EU intézményekkel és az érdekelt felekkel együttműködésben több biztos is azon fog dolgozni, hogy a Digitális Menetrend valósággá váljon. Előzmények A Digitális Menetrenddel kapcsolatos sajtócsomag elérhető az alábbi weboldalon: http://ec.europa.eu/ information_society/ newsroom/ cf/ itemdetail.cfm?item_id=5826 Video anyagok az alábbi weboldalon érhetők el: http://ec.europa.eu/avservices/video/video.cfm?sitelang=en&type=1 Lásd még: MEMO/10/199 és MEMO/10/200. Vissza lap elejére 2010.05.18. Környezetvédelem: A vízhiány és az aszályok egyre nagyobb kihívást jelentenek Európa számos területén Janez Potočnik, az EU környezetvédelmi biztosa így nyilatkozott: „A víz az életet jelenti – ezért a vízgazdálkodási politika az életbiztosításunknak tekinthető. A jelentés kihangsúlyozza annak fontosságát, hogy a vízgazdálkodási szakpolitikát uniós és nemzeti szinten a szélesebb értelemben vett politikai célok közé emeljék. A vízgazdálkodási szakpolitikánknak mindenekelőtt fenntarthatónak kell lennie: nem kölcsönözhetünk vizet a jövő generációitól.” A vízhiány európai szintű probléma A vízigény és a rendelkezésre álló vízmennyiség egyensúlya Európa számos területén kritikusan megbillent. A vízhiány és az aszályok azonban egyre nagyobb kihívást jelentenek – az éghajlatváltozás pedig várhatóan tovább ront a helyzeten. A jelentés bemutatja, hogy egyes tagállamokban már országos szinten állandósult a vízhiány. A probléma nem csak a mediterrán országokra korlátozódik. A Cseh Köztársaságban vannak olyan területek, ahol gyakori a vízhiány, valamint Franciaország és Belgium is túlzott vízkivételnek kitett vízlelőhelyekről számolt be. A Bizottság már évek óta sürgeti a tagállamokat, hogy vízgazdálkodási politikájuk részeként megfelelő vízárazást, fejlettebb vízgazdálkodási eszközöket, valamint hatékonysági és víztakarékossági intézkedéseket alkalmazzanak. 2009-ben készült a Bizottság számára egy jelentés, amely kimutatta, hogy amennyiben a környezetbarát tervezésről szóló irányelv értelmében követelmények vonatkoznának a vízhasználó berendezések teljesítményére, az jelentős megtakarításokhoz vezetne. Amennyiben ez minden, otthoni vízhasználó berendezésre kiterjedne, az 19%-kal csökkentené az összes vízfogyasztást, és éves szinten 3,2%-kal csökkentené az EU összes vízkitermelését. Az energiafelhasználáshoz kapcsolódó termékek, mint pl. vízcsapok, zuhanyzók és fürdők vízfogyasztásának csökkentése is akár 20%-kal csökkentheti a fűtési igényt, míg a zuhanyzási idő, a fürdési gyakoriság vagy a vízcsapok használatának megváltoztatása is 20–30%-os megtakarítást eredményezhet. A ma közzétett jelentés is kiemeli, hogy a jó vízgazdálkodásnak a vízzel kapcsolatos intézkedések egyértelmű hierarchiáján kell alapulnia, prioritásként kezelve a vízigény csökkentését. A víz kínálati oldalára vonatkozó intézkedéseket csak a víztakarékosság terén megvalósítható lehetőségek kimerülése után célszerű fontolóra venni. A jelentésben a Bizottság aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a vízhiány által leginkább érintett tagállamok késlekednek a vízügyi keretirányelv végrehajtásával. A tagállamoknak márciusig kellett volna benyújtaniuk az európai folyók vízgyűjtő területeinek kezelésével kapcsolatos terveiket, de egyes tagállamokban még nem kezdődtek meg a tervekkel kapcsolatos konzultációk. Az európai vízkincs megőrzésére irányuló terv A Bizottság számos előkészítő tevékenységet indít a vízhiánnyal és aszállyal foglalkozó szakpolitika 2012-ben történő felülvizsgálatához kapcsolódóan. A hangsúly 2010-ben a hatékonyságon és különösen az épületekben megvalósítható megtakarításokra, a hálózati veszteség csökkentésére, valamint a mezőgazdaság vízfelhasználási hatékonyságának javítására helyeződik. Ezeknek a tevékenységeknek az eredményei – a vízügyi keretirányelv végrehajtására vonatkozó felülvizsgálattal, valamint a környezeti erőforrások, mint pl. a vízkészlet, biodiverzitás és talaj az éghajlati és más, ember okozta hatásokkal szembeni sebezhetőségéről szóló vizsgálattal egyetemben – hozzá fognak járulni az európai vízkincs megőrzésére irányuló terv 2012-ben esedékes elkészítéséhez. A jelentés teljes terjedelmében a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/ environment/ water/ quantity/ eu_action.htm#2009 Vissza lap elejére 2010.05.18. Környezetvédelem: A bizottság új stratégiája a biohulladék jobb hasznosítására Janez Potočnik európai környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „A biohulladék-gazdálkodást már most is kiterjedt uniós joganyag szabályozza. A jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének javításával azonban a jelenleginél is több hasznot húzhatunk a biohulladékokból. Ez nemcsak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben jelent majd segítséget: a jó minőségű komposzt és biogáz előállításával hozzájárulhatunk a talaj jó állapotának megtartásához és mérsékelhetjük a biológiai sokféleség leépülésének ütemét is.” A biohulladék kiaknázatlan lehetőség A Bizottság értékelése szerint az Európai Unióban termelődő biohulladékkal való jobb gazdálkodásnak jelentős környezeti és gazdasági hozadéka lenne. Közleményének célja, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg ezen lehetőségek teljes mértékben való kihasználására a jövőben. A legígéretesebb módszerek között szerepel a biohulladék képződésének megelőzése és a hulladék biológiai feldolgozása komposztálással és biogáz előállításával. A biohulladék legfontosabb környezeti hatása az abból képződő metán, amely a szén-dioxidnál 25-ször nagyobb mértékben fokozza az üvegházhatást, ezért veszélyes a környezetre. A biológiai hulladékkezelés lehető legnagyobb mértékű kihasználásának leglátványosabb és legjelentősebb folyománya az üvegházhatású gázkibocsátás csökkenése volna, amely 2020-ban a becslések szerint CO2-egyenértéken elérhetné a 10 millió tonnát. A megújuló energiaforrások közlekedésben történő használatára vonatkozóan 2020-ra kitűzött uniós célmennyiség nagyjából egyharmada fedezhető biohulladékból fejlesztett biogázból, ezenkívül a megújuló energiaforrásokra vonatkozó összesített uniós célkitűzés mintegy 2%-a lenne teljesíthető, ha az összes biohulladékot energiává alakítanánk. Az anaerob lebontás során keletkező jó minőségű komposzt és fermentált anyagok révén javulna a forráshatékonyság, mivel ezekkel részben pótolható lenne a nem megújuló ásványiműtrágya-készlet, és megőrizhető lenne az Unióban a talajminőség. A már kidolgozott szakpolitikák teljes körű végrehajtásából és a biohulladék-gazdálkodás fejlesztéséből származó várható haszon – az újrahasznosításra és a megelőzésre irányuló politikák célkitűzéseitől függően – a becslések szerint 1,5–7 milliárd EUR. Kiemelt intézkedések A Bizottság elemzése szerint az uniós szabályozásban nem lelhető fel olyan hiányosság, amely hátráltatná a tagállamokat a megfelelő intézkedések meghozatalában. Több tagállam kedvező tapasztalatai alapján elmondható, hogy a hulladékgazdálkodásra vonatkozó hatályos jogszabályok kiváló alapot képeznek a haladó biohulladék-gazdálkodás megvalósításához. Ehhez azonban valamennyi tagállamban teljes mértékben ki kell használni a rendelkezésre álló eszközöket és adott esetben szigorúan be kell tartatni azok rendelkezéseit. A kiemelt intézkedések között szerepel a biohulladékok hulladéklerakókban történő elhelyezésének elkerülésére megállapított célok szigorú betartatása, a hulladékhierarchia és a hulladék-keretirányelv egyéb rendelkezéseinek megfelelő alkalmazása, valamint szelektív gyűjtőrendszerek mihamarabbi kialakítása. Az előrehaladás felgyorsítása és az EU-szerte egyenlő feltételek biztosítása szempontjából elengedhetetlen lesz a témába vágó kezdeményezések uniós támogatása. Ilyen támogatás lehet a hulladékképződés megelőzésére vonatkozó iránymutatások és mutatók biztosítása, adott esetben kötelező célértékek rögzítése, a komposztra vonatkozó előírások, valamint az életciklus-szemlélet és az életciklus-értékelés alkalmazására vonatkozó iránymutatások kidolgozása a hulladékágazat számára. Biohulladék-gazdálkodás a tagállamokban Jelenleg a biohulladék-gazdálkodás nemzeti szakpolitikái széles skálán mozognak: míg egyes tagállamok alig tesznek valamit, addig mások nagyratörő célokat követnek. A biohulladék kezeléséhez rendelkezésre álló különböző módszerek környezeti és gazdasági haszna olyan helyi jellegzetességek függvénye, mint a népsűrűség, az éghajlat és az infrastruktúra. Az olyan biohulladékok esetében, amelyek képződése elkerülhetetlen, környezeti és gazdasági szempontból a komposztálás és az anaerob erjesztés a legvonzóbb lehetőségek. Ezen eljárásoknak azonban fontos feltétele a jó minőségű alapanyag, amely többnyire a biohulladék szelektív gyűjtésével biztosítható a leghatékonyabban. Ma már léteznek a hulladékáramok leválasztásán alapuló rendkívül hatékony rendszerek is, például Ausztriában, Németországban, Luxemburgban, Svédországban, Belgiumban, Hollandiában, a spanyolországi Cataluñában és Olaszország egyes részein. A biohulladékokról szóló közlemény a következő címen olvasható: http://ec.europa.eu/environment/waste/compost/index.htm. Vissza lap elejére 2010.05.17. Digitális politika: a Bizottság által közzétett jelentés szerint a digitális gazdaságba irányuló beruházások jelentik Európa jövőbeni jólétének kulcsát A digitális politikáért felelős biztos, Neelie Kroes így nyilatkozott: „Európa digitális gazdasága alapvető fontosságú a gazdasági növekedés és a jólét szempontjából. Az IKT-k és a nagysebességű internet-hozzáférés ugyanolyan forradalmi szerepet töltenek be mai társadalmunkban, mint száz évvel ezelőtt a villamosenergia- és közlekedési hálózatok kiépítése. Támogatásra van szükség azonban az internet további fejlesztéséhez annak érdekében, hogy minden európai polgár élvezni tudja a digitális gazdaság előnyeit.” A jelentés elemzi az IKT terén a közelmúltban bekövetkezett fejleményeket. A dokumentum alátámasztja az Európai digitális menetrend, az intelligens, fenntartható és integratív növekedést kitűző Európa 2020 stratégia keretében a közeljövőben az Európai Bizottság által indítandó zászlóshajó-kezdeményezés kidolgozása iránti igényt. A gazdaság fő hajtóereje A jelentés az IKT-ágazatot az európai gazdaság egyik fő hajtóerejeként jelöli meg. Az EU-ban 1995 óta elért termelékenység-növekedés felerészben az IKT-nak köszönhető, a technológiai fejlődés és az ágazatban végzett beruházások következtében. A 2004–2007 közötti adatok arra utalnak, hogy ezek a beruházások a közelmúltban kezdtek hatékonyságnövekedést eredményezni a gazdaság többi részében. A IKT-ágazat által az európai gazdaságban termelt hozzáadott-érték körülbelül 600 milliárd EUR (a GDP 4,8%-a). Ez az ágazat vonzza az EU teljes K+F üzleti beruházásainak 25%-át. Az Egyesült Államokban azonban jobban ki tudják aknázni az IKT előnyeit. Európának strukturális reformokra és következetes digitális politikára van szüksége, hogy hasonló hatást érjen el. 10 európai polgár közül 6 rendelkezik internet-hozzáféréssel Európában a népesség mintegy 60%-a használja rendszeresen, és 48%-a napi rendszerességgel az internetet. Ez közel ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban, ahol a lakosság 56%-a használja napi rendszerességgel az internetet, és 65%-a használta azt a felmérést megelőző elmúlt három hónapban. Ugyanakkor mind az EU (30%), mind az USA (32%) népességének mintegy harmada még soha nem volt online. Hatalmas különbségek figyelhetők meg a társadalmi-gazdasági és területi megoszlásban. Az internetet különösen az idősek, kevésbé képzettek és alacsony jövedelműek használják kisebb mértékben az internetet, és ők alacsonyabb informatikai készségekkel is rendelkeznek. Az informatikai ismeretek javítása alapvető fontosságú a digitális európai társadalom felépítéséhez. Az Egyesült Államokkal történő összehasonlításban az EU ezen a téren is jól tartja magát, bár a web használata az idősebb amerikaiak körében elterjedtebb (szemben az EU-ban mért 59%-kal, az 55 év fölötti amerikai lakosok 46%-a nem használta még soha az internetet). Ezzel szemben Koreában és Japánban a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbségek kevésbé szembeötlők. Az EU jelenti a világ legnagyobb szélessávú piacát Az EU szélessávú piaca 2009-ben ismét a világ legnagyobb piaca lett. Az uniós polgárok közel negyede (24,8%) rendelkezik vezetékes szélessávú előfizetéssel. Bár az internet-hozzáférések sebessége nő, és az EU-ban található vezetékes szélessávú kapcsolatok 80%-a gyorsabb 2 Mbps-nél, csak 18%-uknak a sebessége haladja meg a 10 Mbps-t. Míg ezek a sebességek elégségesek az alapvető webes alkalmazásokhoz, nem teszik lehetővé fejlettebb alkalmazások, mint pl. lehívható televíziós programok igénybe vételét. Az Európa 2020 stratégia ambiciózus célt tűzött ki, mely szerint minden európai polgár legalább 30 Mbps sebességű hozzáféréssel rendelkezzen. A nagyobb sebességek megkövetelik az új generációs hozzáférési hálózatokra (NGA-k) történő átállást. Az ilyen hálózatok kiépítése terén az EU lényegesen el van maradva például Koreától és Japántól. A nagyobb szélessávú kapacitásra való áttérés fontos strukturális kihívás az egész távközlési ágazat számára. Egységes on-line piac Az európai gazdaság növekedésében játszott jelentős szerepen túlmenően az internetben hatalmas lehetőség rejlik az egységes piac megerősítésére vonatkozóan. Az elektronikus kereskedelem és elektronikus üzletvitel szintje azonban tagállamonként eltérő, és csak kis mértékben végeznek határokon átnyúló ügyleteket. Annak ellenére, hogy az internethasználók 54%-a vásárol vagy ad el termékeket interneten, az EU országaiban ugyanez az arány mindössze 22%. Ezzel szemben az Egyesült Államokban szinte mindennapivá vált az elektronikus kereskedelem, és az internethasználók 75%-a vásárol vagy ad el online. Ez azt mutatja, hogy Európában nincs valódi egységes digitális piac, ami alapvető fontosságú lenne az európai kis- és középvállalkozások növekedése szempontjából, és annak érdekében, hogy a fogyasztók számára versenyképes áron nagyobb választék álljon rendelkezésre. A jelentés teljes szövege, az egyes országokra vonatkozó adatok, a kapcsolódó tanulmányok és jelentések a következő címen érhetők el: http://ec.europa.eu/ information_society/ newsroom/ cf/ itemdetail.cfm?item_id=5789 Vissza lap elejére 2010.05.17. Küzdelem a fatermékek illegális kivitele ellen: az Európai Unió és a Kongói Köztársaság partnerségi megállapodást írt alá Andris Piebalgs európai fejlesztési biztos a következőket nyilatkozta: „A megállapodás nagyon fontos eszköz az erdőkben folytatott illegális fakitermelés elleni küzdelemben. Hozzá fog járulni a Kongói Köztársaság erdészeti ágazatának fenntartható fejlődéséhez és munkahelyteremtéséhez. Egyúttal garanciát is jelent az európai fogyasztók számára azt illetően, hogy az általuk vásárolt trópusi fa legális eredetű. Ez a megállapodás jó példa arra is, hogy az EU fejlesztési politikája milyen módon állhat összhangban az EU környezetvédelmi célkitűzéseivel.” Az önkéntes partnerségi megállapodást az Európai Bizottság nevében aláíró Janez Potočnik környezetvédelmi biztos hozzátette: „Az erdőirtás és az illegális fakitermelés csökkentése az erdővel borított területeken nagyon fontos ahhoz, hogy jobb feltételei legyenek a fenntartható erdőgazdálkodásba történő hosszú távú beruházásoknak. Remélem, hogy több ország fogja követni a Kongói Köztársaság példáját, és csatlakozni fog ehhez a kezdeményezéshez.\" A Kongói Köztársaság nevében Henri Djombo, az erdőkért, fenntartható fejlődésért és környezetvédelemért felelős miniszter írta alá a megállapodást. Ez a megállapodás az első ilyen a Kongó-medencében, és a második azon kétoldalú megállapodások sorában, amelyekről tárgyalások folynak az EU és a fakitermelő országok között (az első ilyen megállapodást tavaly írták alá Ghánával). A megállapodás sikeres végrehajtásához számos fontos területen lesz még szükség munkára és beruházásokra. A partnerségben rögzített nemzeti fatermék-nyomonkövetési rendszer már kidolgozás alatt áll; a rendszert az Európai Unió 2 millió EUR-val támogatja, nemzeti társfinanszírozása pedig 1,08 millió EUR-ra rúg. A megállapodás azt követően lép hatályba, hogy azt mindkét fél megerősítette, és – a Lisszaboni Szerződés értelmében – az Európai Parlament is jóváhagyta. Ez a megállapodás önkéntes az exportáló országok számára. Hatályba lépése után azonban jogilag kötelező mindkét félre nézve, és arra kötelezi őket, hogy kizárólag legális forrásból származó faanyaggal kereskedjenek. Háttér A Kongói Köztársaság évente több mint 250 millió EUR értékű fát és faterméket exportál, amelynek mintegy felét az Európai Unió tagállamai vásárolják meg. Portugália, Spanyolország, Franciaország, Németország, Hollandia és Belgium tartoznak a legfontosabb európai importőrök közé. Ghánát követően (amellyel az EU 2009-ben kötött hasonló megállapodást) a Kongói Köztársaság a második olyan ország, amely ilyen megállapodást ír alá. Tárgyalások folynak további országokkal, például Kamerunnal, Malajziával, Indonéziával, Libériával és a Közép-afrikai Köztársasággal. Az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az irányításról és a fatermékek kereskedelméről szóló kezdeményezéssel kapcsolatban további információk ezen a honlapon találhatók. Vissza lap elejére 2010.05.12. A Bizottság 2010. évi konvergenciajelentése értékelte az euroövezeten kívüli EU-tagállamok felkészültségét az euró bevezetésére, és javasolja Észtország felvételét az euroövezetbe 2011-ben Észtország a fenntartható gazdasági konvergencia magas fokát érte el és kész arra, hogy 2011. január 1-jén bevezesse az eurót. Helyeseljük Észtország hosszú távú elkötelezettségét a megfontolt politika mellett. Annak érdekében, hogy az euró bevezetése sikeres legyen, Észtországnak folytatnia kell a körültekintő költségvetési politika melletti kiállását. Észtországnak ezen túlmenően továbbra is elővigyázatosnak kell lennie, és határozottan kell reagálnia, ha makrogazdasági egyensúlytalanságok illetve versenyképesség-vesztés jelei mutatkoznának. A jelenlegi feladat a gyakorlati előkészületek felgyorsítása a pénznemváltás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében\", mondta Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos. A biztos hozzátette: „Az értékelés és az ajánlás egyértelmű jelzés az euroövezettel és szélesebb értelemben az EU-val kapcsolatban, megerősítve az euró középtávú politikai stabilizáló szerepét és hangsúlyozva azt, hogy a stabilitásorientált politika hosszú távon konkrét eredményekkel jár”. A jelentés kilenc EU-tagállammal, Bulgáriával, Csehországgal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Lengyelországgal, Romániával és Svédországgal foglalkozik . A Szerződés értelmében a Bizottság kétévente jelentést tesz erről a témáról. Az euró bevezetésére vonatkozó kritériumok négy, stabilitásorientált gazdasági feltételre – az államháztartás költségvetési egyenlegére, az árak és az átváltási árfolyam stabilitására, valamint a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára – vonatkoznak, amelyeket fenntartható módon kell teljesíteni. A pénzügyekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak is összhangban kell lenniük az EU-Szerződéssel. Észtország értékelése infláció Az átlagos inflációs ráta Észtországban a 2010 márciusáig tartó 12 hónapban -0,7%, az adott hónapra vonatkozó 1,0%-os referenciaértéknél jóval alacsonyabb volt, és az elkövetkező időszakban is valószínűleg a referenciaérték alatt marad. A referenciaértékhez viszonyított jelentős különbséget, a viszonylag rugalmas piacokat és körültekintő politikát figyelembe véve kijelenthető, hogy Észtország fenntartható árstabilitással rendelkezik. Észtországnak azonban különösen az ambiciózus költségvetés-politikai irányvonal folytatásával és a belföldi keresletnek a gazdasági fundamentumokhoz történő igazításával továbbra is ügyelnie kell az infláció alacsony szinten tartására. Államháztartás Észtország nem áll túlzott költségvetési hiányról hozott tanácsi határozat hatálya alatt. A hiány és az adósság egyértelműen a konvergencia értékelése szempontjából elfogadható határok között van: 2009-ben a nominális GDP példátlan, 15%-os csökkenése ellenére a hiány a GDP 1,7%-át tette ki. A Bizottság tavaszi előrejelzése szerint az idén és 2011-ben a hiány várhatóan 2,5%-os lesz. Az államadósság 2009-ben a GDP 7,2%-a volt, ami jóval alacsonyabb a maastrichti határértéknél, és annak ellenére ezen a szinten marad, hogy az államadósság az előrejelzések szerint 2013-ig tovább fog nőni. Kamatlábak A hosszú távú kamatlábakra vonatkozó követelmény nem alkalmazható közvetlenül Észtországra nézve, mivel nem áll rendelkezésre viszonyítási alapként olyan hosszú távú államkötvény vagy más értékpapír, amivel a konvergencia hosszú távú kamatlábak által tükrözött tartósságát lehetne vizsgálni. A megfelelő állampapírok hiánya a bruttó államadósság nagyon alacsony szintjét tükrözi, ami a 2002–2007 közötti időszak költségvetési többletének eredménye. Annak ellenére, hogy az Észtországgal szembeni pénzügyi kockázatok a válság csúcsán növekedtek, azoknak a referenciaidőszakban megfigyelhető változása, valamint a konvergencia fenntarthatóságával kapcsolatos szélesebb körű, Észtország körültekintő politikáját figyelembe vevő értékelése arra enged következtetni, hogy Észtország teljesíti a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot. Átváltási árfolyam Ami az átváltási árfolyammal kapcsolatos kritériumot illeti, Észtország 2004. június 28. óta vesz részt az európai árfolyam-mechanizmusban, az ERM II-ben. A 2010. április 23-án véget ért kétéves időszakban az észt korona nem volt súlyos feszültségeknek kitéve, és a koronának az ERM II-ben való részvétele során nem történt eltérés a központi árfolyamtól. Az értékelés végül megállapította, hogy Észtországban a pénzügy területén érvényesülő jogszabályok is összhangban vannak az EU előírásaival. Ezen értékelés, valamint az Európai Központi Bank saját konvergenciajelentése alapján a Bizottság azt javasolja, hogy Észtország 2011-ben vezesse be az eurót. A mentességgel rendelkező többi tagállam A jelentés szerint az értékelt többi nyolc ország közül egy olyan sincs, amely teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges konvergenciakritériumok mindegyikét. Az alábbi internetcímen megtalálható 2010. évi konvergenciajelentésben, beleértve annak technikai mellékletét, tanulmányozható az előrelépésre vonatkozó értékelés: http://ec.europa.eu/ economy_finance /articles/ eu_economic_situation/ 2010-05-12-convergence_report_2010_en.htm Vissza lap elejére 2010.05.12. Az európai szomszédságpolitika öt éve: fokozottabb kereskedelem, több támogatás, élénkebb személyes kapcsolatok „Az európai szomszédságpolitika valódi sikertörténet, amelynek alátámasztására számos konkrét eredményt hozhatunk fel például” – nyilatkozta Catherine Ashton, a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. „Ám sok olyan feladat áll még előttünk, amelyet képesek vagyunk elvégezni – és el is kell végeznünk annak érdekében, hogy a világnak ez az általunk lakott szeglete biztonságosabbá, stabilabbá és virágzóbbá válhassék. E globalizált világban nekünk, európai és a földközi-tengeri országoknak kölcsönösen segítenünk kell egymást, hogy sikerrel vehessük fel a harcot a gazdasági válsággal szemben. Csakis közös erőfeszítések árán győzedelmeskedhetünk napjaink új veszélyei és kihívásai – a nemzetközi terrorizmus, az emberkereskedelem és a határokon átnyúló szervezett bűnözés – felett. Erőinket egyesítve kell megoldást találnunk azokra a vitákra és konfliktusokra, amelyek továbbra is hátráltatják régiónk egyes részeinek fejlődését, és sokakat megfosztanak annak lehetőségétől, hogy a globalizáció előnyeiből részesüljenek. Azt szeretnénk, ha szomszédjaink tevékenyen hozzájárulnának arra irányuló erőfeszítéseinkhez, hogy a világ egyes, nálunk kevésbé szerencsés részeiben megteremtsük a békét és a biztonságot. Végül, mivel Európa a közös értékekre épül, azt kívánjuk, hogy szomszédjaink is élvezzék a nyitott és demokratikus társadalom, illetve a jogállamiság nyújtotta stabilitás és prosperitás előnyeit. E nagyra törő program számomra kulcsfontosságú prioritásnak számít a Lisszaboni Szerződés végrehajtása és az európai külügyi szolgálat létrehozása mellett. A szomszédságunkban található európai és földközi-tengeri országok az elsők között élvezhetik majd az aktívabb, következetesebb és hatékonyabb európai külpolitika előnyeit.\" Ctefan Füle, a bővítésért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos hozzátette: „Az európai szomszédságpolitika további erősítése nem kevesebb, mint az EU saját stabilitásába és prosperitásába való befektetés – és ennek meg kell mutatkoznia a partnereinknek tett ajánlatainkban is. Az európai szomszédságpolitikán mindenki csak nyerhet: minél ambiciózusabbak partnereink reformtörekvései, mi annál nyomatékosabb választ adunk. Szomszédjaink – keleten és délen egyaránt – jelentős előrehaladást értek el a gazdasági reformok terén. A jövő szempontjából fontos, hogy azon demokratikus és politikai reformok tekintetében, ahol valós, de általában a kívánatosnál lassabb előrelépést sikerült elérniük, nagyobb sebességre kapcsoljanak.\" Az európai szomszédságpolitika eredményei 2004–2009 között 2004-ben kétoldalú társulási megállapodások megkötésére került sor a déli ENP-partnerek többségével, míg a legelőrébb tartó partnerekkel folyamatban van a kapcsolatok megerősítése (például Marokkó 2008-ban elnyerte a kiemelt státuszt (statut avancé). Ami keleti szomszédjainkat illeti, a keleti partnerség célkitűzéseivel összhangban a jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodásokat ambiciózusabb társulási megállapodások váltják fel. Az európai szomszédságpolitika céljai közé tartozik a kormányzás javítása is. A közelmúltbeli ukrajnai elnökválasztás, a moldovai országgyűlési választások második fordulója, valamint a Marokkóban és Libanonban lezajlott választások lebonyolításának javulása bizonyítja, hogy a demokratikus folyamat terén sikerült bizonyos haladást elérni. Az egyesülés szabadsága, a halálbüntetés, a sajtószabadság, a kisebbségek jogai és más emberi jogok és alapszabadságok tekintetében több ENP-országban tapasztalható előrelépés, ám annak mértéke általában nem felel meg az európai szomszédságpolitikában és a cselekvési tervekben együttesen megfogalmazott elvárásoknak. Az igazságügyi és a közigazgatási reformok, valamint a korrupció elleni hatékony fellépés terén szintén sok még a teendő. Ami a mobilitást illeti, az EU szomszédságában 2008-ban összesen 2 millió schengeni uniós vízumot adtak ki. Ukrajnával és Moldovával érvénybe léptek a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások, Grúziával pedig megkezdődtek az ezekre irányuló tárgyalások. Moldovával és Grúziával mobilitási partnerségi megállapodások jöttek létre a jogszerű migráció elősegítésére. Mindazonáltal sokat kell még tennünk annak érdekében, hogy kiaknázzuk az európai szomszédságpolitikában rejlő valamennyi lehetőséget, így ki kell dolgoznunk a rövid távú tartózkodásokra vonatkozó vízummentesség menetrendjét Ukrajna és Moldova esetében. 2004–2008 között növekedett az EU és az ENP-régió közötti kereskedelmi forgalom: az uniós kivitel 63%-kal, a behozatal 91%-kal nőtt (2009-ben a gazdasági és pénzügyi világválság hatására némi visszaesés volt tapasztalható). Az Európai Unió készen áll arra, hogy megkezdje a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi területekről szóló tárgyalásokat valamennyi szomszédjával, amint azok felkészültek erre. Más lépésekre is sor került a mélyrehatóbb gazdasági integráció érdekében, ideértve számos ágazati megállapodás megkötését a mezőgazdasági és halászati termékektől kezdve egészen a közös légtérig. Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Ukrajnával, Egyiptommal, Jordániával és Marokkóval erősödött az energiaügyi együttműködés az egyetértési megállapodások vagy nyilatkozatok aláírásának köszönhetően. 2009-ben bizonyos feltételek mellett jóváhagyták Ukrajna és Moldova csatlakozását az Energiaközösségről szóló szerződéshez, míg Grúzia megfigyelői státuszt kapott. Az Európai Unió a 2007–2013 közötti időszakra csaknem 12 milliárd EUR-t irányzott elő az európai szomszédságpolitika végrehajtására. Ezenfelül az EU és a tagállamok költségvetéséből finanszírozott uniós szomszédsági beruházási eszköz pénzügyi támogatást biztosít a kiegyenlítő hatású kölcsönök számára a közlekedési, környezetvédelmi, energiaügyi, magán- és szociális szektorban végrehajtandó konkrét beruházások céljaira (2007–2009 között ebből az eszközből több mint 4,7 milliárd EUR értékben nyújtottak támogatást). Háttér Az európai szomszédságpolitika célja a közös stabilitás, prosperitás és biztonság növelése. Az Európai Unió közös cselekvési terv alapján támogatja a partnerországokat abban, hogy a demokrácia és az emberi jogok normáinak javítására, az EU egységes piacához való hozzáférésük növelésére, a környezet minőségének javítására, valamint az Európai Unióval egyes területeken – így az éghajlatváltozás, az energiaügy, a közlekedés és a migráció területén – folytatott együttműködés fokozására irányuló reformjaikat végrehajtsák. A mai napon a Bizottság közzétette éves ENP-csomagját, amely a következőkből áll: egy, a program 2004-es elindítása óta elért szakpolitikai eredmények mérlegét tartalmazó közlemény, 12 jelentés, amely azon 12 ország 2009-ben elért eredményeit tartalmazza, amely az EU-val az európai szomszédságpolitika cselekvési tervét aláírta, valamint egy ágazati jelentés. További elérhető dokumentumok: - Az európai szomszédságpolitika áttekintése című közlemény (Brüsszel, 2010. május 12.), - Azerbajdzsánra, Egyiptomra, Grúziára, Izraelre, Jordániára, Libanonra, Marokkóra, a Moldovai Köztársaságra, Örményországra, a megszállt palesztin területekre, Tunéziára és Ukrajnára vonatkozó 2009. évi egyéni országjelentések, - Ágazati jelentés: http://ec.europa.eu/world/enp/documents_en.htm Az európai szomszédságpolitikáról bővebben a következő internetcímen olvashat: http://ec.europa.eu/world/enp/index_en.htm Vissza lap elejére 2010.05.12. Az európai szomszédságpolitika öt éve: fokozottabb kereskedelem, több támogatás, élénkebb személyes kapcsolatok „Az európai szomszédságpolitika valódi sikertörténet, amelynek alátámasztására számos konkrét eredményt hozhatunk fel például” – nyilatkozta Catherine Ashton, a Bizottság alelnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. „Ám sok olyan feladat áll még előttünk, amelyet képesek vagyunk elvégezni – és el is kell végeznünk annak érdekében, hogy a világnak ez az általunk lakott szeglete biztonságosabbá, stabilabbá és virágzóbbá válhassék. E globalizált világban nekünk, európai és a földközi-tengeri országoknak kölcsönösen segítenünk kell egymást, hogy sikerrel vehessük fel a harcot a gazdasági válsággal szemben. Csakis közös erőfeszítések árán győzedelmeskedhetünk napjaink új veszélyei és kihívásai – a nemzetközi terrorizmus, az emberkereskedelem és a határokon átnyúló szervezett bűnözés – felett. Erőinket egyesítve kell megoldást találnunk azokra a vitákra és konfliktusokra, amelyek továbbra is hátráltatják régiónk egyes részeinek fejlődését, és sokakat megfosztanak annak lehetőségétől, hogy a globalizáció előnyeiből részesüljenek. Azt szeretnénk, ha szomszédjaink tevékenyen hozzájárulnának arra irányuló erőfeszítéseinkhez, hogy a világ egyes, nálunk kevésbé szerencsés részeiben megteremtsük a békét és a biztonságot. Végül, mivel Európa a közös értékekre épül, azt kívánjuk, hogy szomszédjaink is élvezzék a nyitott és demokratikus társadalom, illetve a jogállamiság nyújtotta stabilitás és prosperitás előnyeit. E nagyra törő program számomra kulcsfontosságú prioritásnak számít a Lisszaboni Szerződés végrehajtása és az európai külügyi szolgálat létrehozása mellett. A szomszédságunkban található európai és földközi-tengeri országok az elsők között élvezhetik majd az aktívabb, következetesebb és hatékonyabb európai külpolitika előnyeit.\" Ctefan Füle, a bővítésért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos hozzátette: „Az európai szomszédságpolitika további erősítése nem kevesebb, mint az EU saját stabilitásába és prosperitásába való befektetés – és ennek meg kell mutatkoznia a partnereinknek tett ajánlatainkban is. Az európai szomszédságpolitikán mindenki csak nyerhet: minél ambiciózusabbak partnereink reformtörekvései, mi annál nyomatékosabb választ adunk. Szomszédjaink – keleten és délen egyaránt – jelentős előrehaladást értek el a gazdasági reformok terén. A jövő szempontjából fontos, hogy azon demokratikus és politikai reformok tekintetében, ahol valós, de általában a kívánatosnál lassabb előrelépést sikerült elérniük, nagyobb sebességre kapcsoljanak.\" Az európai szomszédságpolitika eredményei 2004–2009 között 2004-ben kétoldalú társulási megállapodások megkötésére került sor a déli ENP-partnerek többségével, míg a legelőrébb tartó partnerekkel folyamatban van a kapcsolatok megerősítése (például Marokkó 2008-ban elnyerte a kiemelt státuszt (statut avancé). Ami keleti szomszédjainkat illeti, a keleti partnerség célkitűzéseivel összhangban a jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodásokat ambiciózusabb társulási megállapodások váltják fel. Az európai szomszédságpolitika céljai közé tartozik a kormányzás javítása is. A közelmúltbeli ukrajnai elnökválasztás, a moldovai országgyűlési választások második fordulója, valamint a Marokkóban és Libanonban lezajlott választások lebonyolításának javulása bizonyítja, hogy a demokratikus folyamat terén sikerült bizonyos haladást elérni. Az egyesülés szabadsága, a halálbüntetés, a sajtószabadság, a kisebbségek jogai és más emberi jogok és alapszabadságok tekintetében több ENP-országban tapasztalható előrelépés, ám annak mértéke általában nem felel meg az európai szomszédságpolitikában és a cselekvési tervekben együttesen megfogalmazott elvárásoknak. Az igazságügyi és a közigazgatási reformok, valamint a korrupció elleni hatékony fellépés terén szintén sok még a teendő. Ami a mobilitást illeti, az EU szomszédságában 2008-ban összesen 2 millió schengeni uniós vízumot adtak ki. Ukrajnával és Moldovával érvénybe léptek a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások, Grúziával pedig megkezdődtek az ezekre irányuló tárgyalások. Moldovával és Grúziával mobilitási partnerségi megállapodások jöttek létre a jogszerű migráció elősegítésére. Mindazonáltal sokat kell még tennünk annak érdekében, hogy kiaknázzuk az európai szomszédságpolitikában rejlő valamennyi lehetőséget, így ki kell dolgoznunk a rövid távú tartózkodásokra vonatkozó vízummentesség menetrendjét Ukrajna és Moldova esetében. 2004–2008 között növekedett az EU és az ENP-régió közötti kereskedelmi forgalom: az uniós kivitel 63%-kal, a behozatal 91%-kal nőtt (2009-ben a gazdasági és pénzügyi világválság hatására némi visszaesés volt tapasztalható). Az Európai Unió készen áll arra, hogy megkezdje a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi területekről szóló tárgyalásokat valamennyi szomszédjával, amint azok felkészültek erre. Más lépésekre is sor került a mélyrehatóbb gazdasági integráció érdekében, ideértve számos ágazati megállapodás megkötését a mezőgazdasági és halászati termékektől kezdve egészen a közös légtérig. Azerbajdzsánnal, Belarusszal, Ukrajnával, Egyiptommal, Jordániával és Marokkóval erősödött az energiaügyi együttműködés az egyetértési megállapodások vagy nyilatkozatok aláírásának köszönhetően. 2009-ben bizonyos feltételek mellett jóváhagyták Ukrajna és Moldova csatlakozását az Energiaközösségről szóló szerződéshez, míg Grúzia megfigyelői státuszt kapott. Az Európai Unió a 2007–2013 közötti időszakra csaknem 12 milliárd EUR-t irányzott elő az európai szomszédságpolitika végrehajtására. Ezenfelül az EU és a tagállamok költségvetéséből finanszírozott uniós szomszédsági beruházási eszköz pénzügyi támogatást biztosít a kiegyenlítő hatású kölcsönök számára a közlekedési, környezetvédelmi, energiaügyi, magán- és szociális szektorban végrehajtandó konkrét beruházások céljaira (2007–2009 között ebből az eszközből több mint 4,7 milliárd EUR értékben nyújtottak támogatást). Háttér Az európai szomszédságpolitika célja a közös stabilitás, prosperitás és biztonság növelése. Az Európai Unió közös cselekvési terv alapján támogatja a partnerországokat abban, hogy a demokrácia és az emberi jogok normáinak javítására, az EU egységes piacához való hozzáférésük növelésére, a környezet minőségének javítására, valamint az Európai Unióval egyes területeken – így az éghajlatváltozás, az energiaügy, a közlekedés és a migráció területén – folytatott együttműködés fokozására irányuló reformjaikat végrehajtsák. A mai napon a Bizottság közzétette éves ENP-csomagját, amely a következőkből áll: egy, a program 2004-es elindítása óta elért szakpolitikai eredmények mérlegét tartalmazó közlemény, 12 jelentés, amely azon 12 ország 2009-ben elért eredményeit tartalmazza, amely az EU-val az európai szomszédságpolitika cselekvési tervét aláírta, valamint egy ágazati jelentés. További elérhető dokumentumok: - Az európai szomszédságpolitika áttekintése című közlemény (Brüsszel, 2010. május 12.), - Azerbajdzsánra, Egyiptomra, Grúziára, Izraelre, Jordániára, Libanonra, Marokkóra, a Moldovai Köztársaságra, Örményországra, a megszállt palesztin területekre, Tunéziára és Ukrajnára vonatkozó 2009. évi egyéni országjelentések, - Ágazati jelentés: http://ec.europa.eu/world/enp/documents_en.htm Az európai szomszédságpolitikáról bővebben a következő internetcímen olvashat: http://ec.europa.eu/world/enp/index_en.htm Vissza lap elejére 2010.05.12. A Bizottság 2010. évi konvergenciajelentése értékelte az euroövezeten kívüli EU-tagállamok felkészültségét az euró bevezetésére, és javasolja Észtország felvételét az euroövezetbe 2011-ben „Észtország a fenntartható gazdasági konvergencia magas fokát érte el és kész arra, hogy 2011. január 1-jén bevezesse az eurót. Helyeseljük Észtország hosszú távú elkötelezettségét a megfontolt politika mellett. Annak érdekében, hogy az euró bevezetése sikeres legyen, Észtországnak folytatnia kell a körültekintő költségvetési politika melletti kiállását. Észtországnak ezen túlmenően továbbra is elővigyázatosnak kell lennie, és határozottan kell reagálnia, ha makrogazdasági egyensúlytalanságok illetve versenyképesség-vesztés jelei mutatkoznának. A jelenlegi feladat a gyakorlati előkészületek felgyorsítása a pénznemváltás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében\", mondta Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos. A biztos hozzátette: „Az értékelés és az ajánlás egyértelmű jelzés az euroövezettel és szélesebb értelemben az EU-val kapcsolatban, megerősítve az euró középtávú politikai stabilizáló szerepét és hangsúlyozva azt, hogy a stabilitásorientált politika hosszú távon konkrét eredményekkel jár”. A jelentés kilenc EU-tagállammal, Bulgáriával, Csehországgal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Lengyelországgal, Romániával és Svédországgal foglalkozik . A Szerződés értelmében a Bizottság kétévente jelentést tesz erről a témáról. Az euró bevezetésére vonatkozó kritériumok négy, stabilitásorientált gazdasági feltételre – az államháztartás költségvetési egyenlegére, az árak és az átváltási árfolyam stabilitására, valamint a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára – vonatkoznak, amelyeket fenntartható módon kell teljesíteni. A pénzügyekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak is összhangban kell lenniük az EU-Szerződéssel. Észtország értékelése infláció Az átlagos inflációs ráta Észtországban a 2010 márciusáig tartó 12 hónapban -0,7%, az adott hónapra vonatkozó 1,0%-os referenciaértéknél jóval alacsonyabb volt, és az elkövetkező időszakban is valószínűleg a referenciaérték alatt marad. A referenciaértékhez viszonyított jelentős különbséget, a viszonylag rugalmas piacokat és körültekintő politikát figyelembe véve kijelenthető, hogy Észtország fenntartható árstabilitással rendelkezik. Észtországnak azonban különösen az ambiciózus költségvetés-politikai irányvonal folytatásával és a belföldi keresletnek a gazdasági fundamentumokhoz történő igazításával továbbra is ügyelnie kell az infláció alacsony szinten tartására. Államháztartás Észtország nem áll túlzott költségvetési hiányról hozott tanácsi határozat hatálya alatt. A hiány és az adósság egyértelműen a konvergencia értékelése szempontjából elfogadható határok között van: 2009-ben a nominális GDP példátlan, 15%-os csökkenése ellenére a hiány a GDP 1,7%-át tette ki. A Bizottság tavaszi előrejelzése szerint az idén és 2011-ben a hiány várhatóan 2,5%-os lesz. Az államadósság 2009-ben a GDP 7,2%-a volt, ami jóval alacsonyabb a maastrichti határértéknél, és annak ellenére ezen a szinten marad, hogy az államadósság az előrejelzések szerint 2013-ig tovább fog nőni. Kamatlábak A hosszú távú kamatlábakra vonatkozó követelmény nem alkalmazható közvetlenül Észtországra nézve, mivel nem áll rendelkezésre viszonyítási alapként olyan hosszú távú államkötvény vagy más értékpapír, amivel a konvergencia hosszú távú kamatlábak által tükrözött tartósságát lehetne vizsgálni. A megfelelő állampapírok hiánya a bruttó államadósság nagyon alacsony szintjét tükrözi, ami a 2002–2007 közötti időszak költségvetési többletének eredménye. Annak ellenére, hogy az Észtországgal szembeni pénzügyi kockázatok a válság csúcsán növekedtek, azoknak a referenciaidőszakban megfigyelhető változása, valamint a konvergencia fenntarthatóságával kapcsolatos szélesebb körű, Észtország körültekintő politikáját figyelembe vevő értékelése arra enged következtetni, hogy Észtország teljesíti a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot. Átváltási árfolyam Ami az átváltási árfolyammal kapcsolatos kritériumot illeti, Észtország 2004. június 28. óta vesz részt az európai árfolyam-mechanizmusban, az ERM II-ben. A 2010. április 23-án véget ért kétéves időszakban az észt korona nem volt súlyos feszültségeknek kitéve, és a koronának az ERM II-ben való részvétele során nem történt eltérés a központi árfolyamtól. Az értékelés végül megállapította, hogy Észtországban a pénzügy területén érvényesülő jogszabályok is összhangban vannak az EU előírásaival. Ezen értékelés, valamint az Európai Központi Bank saját konvergenciajelentése alapján a Bizottság azt javasolja, hogy Észtország 2011-ben vezesse be az eurót. A mentességgel rendelkező többi tagállam A jelentés szerint az értékelt többi nyolc ország közül egy olyan sincs, amely teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges konvergenciakritériumok mindegyikét. Az alábbi internetcímen megtalálható 2010. évi konvergenciajelentésben, beleértve annak technikai mellékletét, tanulmányozható az előrelépésre vonatkozó értékelés: http://ec.europa.eu/economy_finance/ articles/ eu_economic_situation/ 2010-05-12-convergence_report_2010_en.htm Vissza lap elejére 2010.05.10 Eddig nem látott mértékű válságenyhítő intézkedés jelzi az euró melletti erős elköteleződést Az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (European Financial Stabilisation Mechanism) úgy döntött, hogy 500 milliárd euróig kész támogatást nyújtani az euró övezet kormányai számára, ha azok a pénzpiaci nehézségekkel küzdenek. Az EKB további válságenyhítő intézkedésekbe kezdett felállítva a Kötvény Piac Programot, melynek keretében szabályoznák az adósság piacokra történő beavatkozást, ezzel is erősítve a hatékony működést és a monetáris politika elemeinek átültetését. A BUSINESSEUROPE hisz abban, hogy ezek az intézkedések hozzájárulnak a pénzügyi stabilitás visszaállításához és az euró iránti bizalom növelésében, ezzel hozzájárulva a válságból való kilábaláshoz. A BUSINESSEUROPE május 6-i Barossonak és van Rompuy Elnök Uraknak címzett levelében az euro övezet országainak azonnali fiskális konszolidációját, strukturális reformját, új kormányzati struktúrák kialakítását és egységes válság kezelési keret kialakiítását kéri. Bíznak benne, hogy a Bizottság május 12-i kommunikációjában már ajánlásokat fog megfogalmazni. Vissza lap elejére 2010.05.06. A Bizottság és a Parlament újra nekilát a lobbistákra vonatkozó közös nyilvántartás és magatartási kódex kidolgozásának „Nagy örömünkre szolgálnak a 2008-ben létrehozott bizottsági nyilvántartás tekintetében tett előrelépések” nyilatkozta Cefčovič alelnök. „Ez idáig mintegy 2700 szervezet regisztrált. Következő lépésként a Parlamenttel közös nyilvántartást szeretném megvalósítani. Alig várom, hogy a következő hónapokban sor kerüljön a Wallis asszonnyal és munkacsoportjával folytatandó gyümölcsöző eszmecserékre.” „A Parlament várakozásokkal tekint a Bizottsággal való tárgyalások újrakezdése és a közös nyilvántartás létrehozása elébe” állította Diana Wallis, az Európai Parlament alelnöke. „Közös munkánkkal határozottan az európai polgárok érdekeit szolgáljuk, mellyel a lehető legátláthatóbbá kívánjuk tenni a rendszert és fel kívánjuk térképezni az EU politikai döntéseit a teljes eljárás során befolyásolni kísérlő lobbistákat.” A 2008 júniusában létrehozott érdekképviseleti nyilvántartással a polgárok az addigiakhoz képest nagyobb átláthatóság mellett jobban hozzáférnek a képviseleti és lobbitevékenységekben résztvevő szervezetekről rendelkezésre álló információkhoz . A Parlament és a Bizottság közös kezdeményezésével e folyamat egy lépéssel előbbre kerül. Összeült ma (május 6-án) a munkacsoport és leltárba vette a tavalyi európai választások előtt elért fejleményeket. Ezek közé tartozik a megállapodás közös pontjainak listáját tartalmazó 2009. április 22-i közös nyilatkozat (iránymutatások a közös nyilvántartásról és a közös magatartási kódexről). Ezt követően jelentős előrelépést jelentett még az Európai Bizottság által tavaly októberben közzétett áttekintés . Munkánkat ezt követően a megoldandó igazgatási és technikai kérdésekre összpontosítjuk, melyek között említhető például a panasztételi és szankciós mechanizmus. Vissza lap elejére 2010.05.06. Az Európai Számvevőszék új tagjai A következő hat új számvevőszéki tag kinevezése 2010. május 7-i kezdettel hat éves, megújítható időtartamra szól: • FAZAKAS Szabolcs úr (Magyarország) • Louis GALEA úr (Málta) • Ladislav BALKO úr (Szlovákia) • Augustyn KUBIK úr (Lengyelország) • Milan Martin úr CVIKL (Szlovénia) • Rasa BUDBERGYTĖ asszony (Litvánia) Ők a következő leköszönő tagok helyére lépnek (az új tagok sorrendje szerint): Halász Gejza úr, Josef Bonnici úr, Július Molnár úr, Jacek Uczkiewicz úr, Vojko Antončič úr és Irena Petru±kevičienė asszony . Továbbá 2010. május 7-i hatállyal a következő jelenlegi számvevőszéki tagok hatéves megbízatása került megújításra: • Igors LUDBORRS úr (Lettország) • Jan KINCT úr (Csehország) • Kersti KALJULAID asszony (Észtország) Az új szervezeti ábra és a tagok arcképes életrajza hamarosan hozzáférhető lesz a Számvevőszék honlapján: http://www.eca.europa.eu. Az Európai Számvevőszék új tagjainak eskütételére az Európai Unió Bíróságán kerül sor. Vissza lap elejére 2010.05.06. Rádióspektrum: harmonizált EU-szabályok a nagy sebességű, vezeték nélküli internetszolgáltatások előmozdítására és a káros zavaró hatások kiküszöbölésére A digitális politikáért felelős biztos, Neelie Kroes így nyilatkozott: „Ez a határozat megnyitja az utat az innovatív szélessávú technológiák bevezetése előtt, és lehetővé teszi a vezeték nélküli szolgáltatások iránti gyorsan növekvő kereslet kielégítését. Arra bíztatom a tagállamokat, hogy hozzák meg a határozat végrehajtásához szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az európai vállalkozások és polgárok a digitális televíziózásra való átállás minden előnyét kihasználhassák.” A Bizottság határozottan támogatja a legtöbb tagállamban jelenleg műsorszórás céljára használt 790–862 MHz-es frekvenciatartomány elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára történő felhasználását. A Bizottság gyors cselekvést vár a tagállamoktól, mivel a szóban forgó frekvenciasáv akár 44 milliárd eurós ösztönzést is adhat az uniós gazdaságnak, és ezáltal segíthet az EU 2020 stratégiában kitűzött cél elérésében, amely szerint 2013-ra a nagy sebességű, szélessávú internetnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie (és ezen belül az internetszolgáltatás sebességét 2020-ig fokozatosan akár 30 megabitre vagy annál is nagyobb sebességre kell növelni – lásd IP/10/225). Az új bizottsági határozat értelmében azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy a 790–862 MHz-es frekvenciasávot (az ún. 800 MHz-es sávot) felszabadítják a műsorszórástól eltérő szolgáltatások számára, a frekvenciasáv kiosztásakor kötelesek ugyanazokat a harmonizált műszaki szabályokat alkalmazni. Ezek a műszaki szabályok biztosítják, hogy a 800 MHz-es sávot igénybe vevő rádiókommunkációs eszközök – például mobiltelefonok vagy bázisállomások – hatékonyan legyenek használhatók a vezeték nélküli, pl. a negyedik generációs mobiltechnológiát (pl. LTE vagy Wimax) alkalmazó szélessávú hálózatok céljára.. Az LTE vagy Wimax segítségével a jelenleginél nagyobb mennyiségű adat dolgozható fel és továbbítható megszakítások nélkül, ami rendkívül hasznos lehet például nagy felbontású (lehívásos) videoközvetítések (video-streaming), a mobil-/okostelefonok és egyéb eszközök esetében. Távközlési szakértők úgy becsülik, hogy a 800 MHz-es sávot használó, szélessávú mobilinternet-lefedettséget biztosító infrastruktúra hozzávetőleg 70%-kal lesz olcsóbb a jelenlegi, harmadik generációs mobiltechnológia (UMTS) rádiófrekvenciáinak infrastruktúrájánál. Az ilyen hálózatok kiépítésének alacsonyabb költségvonzata vonzóbbá fogja tenni ezeket a beruházásokat az üzemeltetők számára, ami feltehetőleg növeli majd vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások területi lefedettségét. A frekvenciakiosztásra vonatkozóan az említett határozat által előírt műszaki szabályok alkalmazása jelentősen növelni fogja a digitális hozadék potenciális gazdasági előnyeit azáltal, hogy új lendületet ad a vezeték nélküli internetszolgáltatások számára. A 800 MHz-es sávot a legtöbb tagállam eddig földfelszíni televíziós műsorszórásra használta. A határozatban foglalt új szabályok megállapítják a tagállamok analógról digitális műsorszórásra történő áttérése során felszabaduló frekvenciák közel negyedének kiosztására vonatkozó feltételeket (ez 2012 végéig esedékes – lásd IP/09/266). A Bizottság jelenleg egy olyan rádióspektrum-politikai programon dolgozik (lásd IP/10/232), amely a digitális hozadék egyéb elemeit is figyelembe fogja venni, és egy olyan közös időpontot is kitűzhet, amelyre a 800 MHz-es sávot valamennyi tagállamnak rendelkezésre kell bocsátania. Előzmények Az uniós tagállamoknak az analógról a digitális földfelszíni televíziózásra való átállást 2012 végére kell megvalósítaniuk (lásd IP/09/266). Az átállással a rádióspektrum példátlanul nagy hányada szabadul fel, ezt nevezzük digitális hozadéknak. Noha a frekvenciagazdálkodás Európában továbbra is tagállami hatáskörben marad, egyre nagyobb igény merül fel az uniós szintű koordinációra, mivel a vezeték nélküli alkalmazások olyan tömegpiaci szolgáltatások, amelyek gazdasági életképessége a méretgazdaságosságtól és az egységes piac nyújtotta előnyöktől függ (vagyis az eszközöknek és szolgáltatásoknak valamennyi uniós tagállamban működniük kell). A Bizottság részére készített egyik tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a megfelelő uniós koordináció a különálló nemzeti tervekhez képest jelentős mértékben növelné a digitális hozadék potenciális gazdasági hatását (a választott forgatókönyvtől függően 17 és 44 milliárd euró között), és általánosságban pozitív társadalmi hatással járna. További részletek: http://www.analysysmason.com/EC_digital_dividend_study A mai határozat szövege az alábbi weboldalon érhető el: http://ec.europa.eu/ information_society/ policy/ ecomm/ radio_spectrum/ documents/ legislation/ index_en.htm#800mhz Vissza lap elejére 2010.05.06. Az Európai Bizottság az Unió területére beutazó kísérő nélküli kiskorúak fokozott védelmére szólít fel Nem könnyű világos képet kialakítani a migrációs folyamatok során Európába érkező kísérő nélküli kiskorúak számáról, érzékeltetheti azonban a probléma nagyságrendjét a felnőtt kíséret nélküli 18 év alatti kiskorúak által tavaly benyújtott menedékjog iránti kérelmek száma. Az Eurostattól származó adatok azt mutatják, hogy 2009-ben 10 960 kísérő nélküli kiskorú nyújtott be menedékkérelmet 22 tagállamban (kivéve a Cseh Köztársaságot, Dániát, Franciaországot, Lengyelországot és Romániát), ami 13 %-os emelkedést jelent 2008-hoz képest, amikor 9 695 menedékkérelemre került sor. Szerteágazó okok húzódnak meg a kísérő nélküli kiskorúak érkezése mögött. A háborúk és konfliktusok, a szegénység vagy a természeti katasztrófák, a hátrányos megkülönböztetés vagy az üldöztetés elől menekülnek. A családjuk küldi őket a jobb élet reményében, vagy azért hogy segíthessék az otthon maradt családjukat, illetve hogy megkíséreljenek csatlakozni a már az EU területén tartózkodó családtagjaikhoz. Egyesek pedig az emberkereskedelem áldozatai. A cselekvési terv az alábbi három fő cselekvési területre épülő uniós megközelítésre tesz javaslatot: a veszélyes migráció és az emberkereskedelem megelőzése, befogadás és eljárási biztosítékok az EU-ban, valamint a tartós megoldások azonosítása. „Európának haladéktalanul fel kell lépnie a migráció legsebezhetőbb és legkiszolgáltatottabb áldozatai, a kísérő nélküli kiskorúak oltalmazása érdekében” – jelentette ki Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos. „Ennek a cselekvési tervnek az a célja, hogy közös és koordinált megközelítést hozzon létre annak érdekében, hogy kezelni tudjuk ezt az elkövetkező évek során várhatóan fokozódó kihívást. Rendkívül fontos, hogy minden tagállam kötelezze el magát amellett, hogy magas szintű befogadási, védelmi és integrációs normákat biztosít a kísérő nélküli kiskorúak számára. Az intézkedéseket mindig a gyermek mindenek felett álló érdekének elve alapján kell meghozni. Arra kell összpontosítanunk, hogy felkutassuk az Unió területére egyedül beutazó kiskorúak családját, továbbá olyan visszatérési feltételeket kell biztosítanunk a számukra, amelyek lehetővé teszik, hogy visszakerüljenek a rokonaikhoz.” A cselekvési terv az alábbi tíz elvre épül: 1. Minden gyermeket elsősorban gyermekként kell kezelni. A kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatos valamennyi fellépés esetén a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesülését kell az elsődleges szempontnak tekinteni. 2. Minden gyermekkel az Európai Unióban és annak tagállamaiban követett jogilag kötelező szabályoknak és alapelveknek megfelelően kell bánni, különös tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, az ENSZ gyermekjogi egyezményére és az emberi jogok európai egyezményére. 3. Meg kell tenni minden lehetséges erőfeszítést annak érdekében, hogy olyan környezetet teremtsünk, amelyben a gyermekek saját származási országukban személyes fejlődésüket és tisztességes életszínvonalukat tekintve jó kilátásokkal nőhetnek fel. 4. A gyermekeket védelmezni kell az emberkereskedők, bűnszervezetek, valamint az erőszak és kizsákmányolás egyéb formái ellen. 5. Minden erőfeszítést meg kell tenni a gyermek családjának megtalálása és újraegyesítésük érdekében, amennyiben ez szolgálja leginkább a gyermek érdekeit. 6. Külön gyermekekre szabott fogadási intézkedéseket és eljárási garanciákat kell alkalmazni attól a pillanattól kezdve, hogy megtaláltak egy gyermeket a külső határokon vagy az adott tagállamban mindaddig, amíg tartós megoldást sikerül találni. Elengedhetetlenül fontos a gyermek gyámügyi és jogi képviselete. 7. Minden gyermek jövőjéről a lehető legrövidebb időn, lehetőség szerint hat hónapon belül döntést kell hozni. 8. A kísérő nélküli kiskorúakat mindig megfelelő szálláshelyen kell elhelyezni és olyan módon kell bánni velük, ami teljes mértékben megfelel mindenek felett álló érdekeiknek. Amikor kivételes esetekben indokolt a fogvatartás, az csak végső eszközként alkalmazható a lehető legrövidebb ideig, és elsődlegesen a gyermek legjobb érdekét kell figyelembe venni. 9. Tartós megoldásokat kell találni a gyermek mindenek felett álló érdekeinek egyedi elbírálása alapján. E megoldásoknak az alábbiakra kell kiterjedniük: a származási országba való visszatérés, ahol garantálni kell a gyermek visszailleszkedését, nemzetközi védelmi jogállás, illetve olyan más jogi státusz megadása, amely lehetővé teszi a gyermek számára, hogy a tartózkodási helye szerinti tagállamban illeszkedjen be, vagy pedig az Európai Unión belülre történő áttelepítés. 10. Minden érintett félnek – az EU intézményeinek, a tagállamoknak, a származási és tranzitországoknak, a nemzetközi szervezeteknek és a civil társadalmi szervezetnek – egyesíteni kell erejüket és meg kell erősíteniük erőfeszítéseiket a kísérő nélküli kiskorúak kérdésének kezelése és annak biztosítása érdekében, hogy védelmezzék a gyermek mindenek felett álló érdekeit. Számadatok és statisztikák Az Európai Migrációs Hálózat (EMH) a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó uniós összehasonlító tanulmányt készített. Az EMH összefoglaló jelentése, valamint az összefoglaló alapját képező 22 tagállami jelentés hozzáférhető az alábbi internetcímen: http://emn.sarenet.es/Downloads/prepareShowFiles.do;?directoryID=115. Bel- és igazságügyi tájékozató oldal: http://ec.europa.eu/justice_home/news/intro/news_intro_en.htm. Cecilia Malmström, belügyekért felelős biztos honlapja: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/malmstrom/welcome/default_en.htm. Vissza lap elejére 2010.05.05. Környezetvédelem: természetvédelmi mulasztások miatt a Bizottság figyelmeztetésben részesíti Magyarországot, Portugáliát és Romániát Janez Potočnik, az EU környezetvédelmi biztosa így nyilatkozott: „A Natura 2000 keretében kijelölt területek a sérülékeny élőhelyek védelmére hivatottak, amelyek viszont az itt élő állat- és növényfajok megőrzését segítik elő. A tagállamoknak be kell tartaniuk az ilyen területek védelmére és az értékes európai biodiverzitás megőrzésére vonatkozó uniós jogszabályokat.” Utolsó figyelmeztetés Magyarország számára A kérdéses ügyben a Kelet-Magyarországon található Sajóládi erdőről van szó, mely védett területté nyilvánított keményfaerdő. A Sajóládi erdő 2004-től a Natura 2000 hálózat (lásd lent) részét alkotja, de a benne folyó illegális fakitermelés és több erdőrésznek az erdőgazdálkodási hatóságok által végzett tarvágása mostanra súlyosan megtizedelte faállományát. A terület számos védett állatfaj számára szolgált menedékül, köztük a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) számára, mely az egyik legveszélyeztetettebb lepkefaj Európában. Noha a magyar hatóságok intézkedéseket hoztak az okozott kár felszámolására, ezek a lépések elégtelennek bizonyultak. Az erdő állapotának romlása annak ellenére folytatódott, hogy a magyar hatóságok hatékonyabb intézkedéseket foganatosítottak az erdő fennmaradó részének védelmére. Az eset jól példázza azokat a gyakorlati végrehajtási gondokat, amelyek az irányelv nemzeti jogba való nem megfelelő átültetéséből fakadnak. A védett területeket illetően a magyar jogszabályok nem írják elő az élőhelyvédelmi irányelv szerinti szükséges védelmi szintet. Különös aggodalomra ad okot azon Natura 2000 erdők elégtelen jogi védelme, amelyeket a nemzeti jog nem minősít védett területeknek. A szabálysértések azon jogszabályi változások ellenére sem szűntek meg, amelyeket a magyar hatóságok az erdő védelméről szóló 2009. évi törvény keretében vezettek be. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy válaszoljon. A Bizottság ezt követően dönt arról, hogy az ügyet a Bíróság elé terjeszti-e. Utolsó figyelmeztetés Portugália számára A Bizottság utolsó figyelmeztetésben részesíti Portugáliát az EU természetvédelmi jogszabályában rögzített követelményekkel kapcsolatban. A kérdéses ügy az Alentejo térségbeli Algoceira településen lévő Montinho da Ribeira üdülőhelyet érinti, mely az élőhelyvédelmi irányelv által védett területen, illetve a vadmadarak egy különleges természetmegőrzési területének (délnyugati parti területek) szomszédságában található. Az üdülőhelyre, mely 322 nyaralót, 40 apartmant és egy szállodát foglal magában, két golfpálya, úthálózat, vízmű és szennyvíztisztító telep építését tervezik. Tervben van további négy üdülőhely létesítése a közelben. A portugál hatóságok által elvégzett hatásvizsgálat nem volt megfelelő, mivel alulértékelte a hatás mértékét számos faj és élőhely vonatkozásában, valamint nem vette figyelembe a fejlesztés és a területre tervezett további projektek együttes hatását. Ugyanakkor elismerte, hogy a projektnek vélhetően jelentős hatása lesz számos védett, vadon élő madárfajra és védelem alatt álló élőhelyre. Portugáliának két hónap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy válaszoljon. A Bizottság ezt követően dönt arról, hogy az ügyet a Bíróság elé terjeszti-e. Első figyelmeztetés Románia számára A Bizottság első írásbeli figyelmeztetést küld Romániának, mert Európa legfontosabb vizes élőhelyeinek egyikén nem alkalmazza megfelelően az EU természetvédelmi jogszabályait. A kérdéses ügy egy idegenforgalmi létesítmények fejlesztésével kapcsolatos projektet érint Románia keleti részén, a Duna-delta déli partján fekvő fekete-tengeri Sulina városban. A sulinai tengerpart fejlesztési projektje üdülőövezetek, egészségközpont és közúti összeköttetés létesítését célozza. A terület a Natura 2000 hálózat részét alkotja, és az EU madárvédelmi, illetve élőhelyvédelmi irányelveinek értelmében védelem alatt áll. A Bizottság több hiányosságot is talált a környezeti hatástanulmányban, ezek egyaránt érintik az élőhelyekre és a madárfajokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatások értékelését. Véleménye szerint a tanulmány nem von le olyan végleges következtetéseket, amelyek minden ésszerű tudományos kételyt eloszlatnának az érintett területen tervezett létesítmények hatásait illetően. A Bizottság ezért első figyelmeztetést küld Románia számára. Különleges természetvédelmi területek A természet védelmét Európában két kulcsfontosságú jogszabály biztosítja: a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv. A madárvédelmi irányelv alapján a tagállamoknak a legalkalmasabb területeket különleges természetvédelmi területté kell minősíteniük a vadon élő madárfajok védelme érdekében. Az élőhelyvédelmi irányelv megköveteli, hogy a tagállamok jelöljenek ki közösségi jelentőségű természeti területeket a természetes élőhelytípusok védelme érdekében, valamint megköveteli, hogy a felsorolt különböző fajokat védelemben részesítsék. A különleges természetvédelmi területek és a közösségi jelentőségű természeti területek együtt alkotják a védett területek Natura 2000 hálózatát, mely az EU legfontosabb eszköze a természetes élőhelyek és az azokon megtalálható állat- és növényfajok védelmére. További részletek a természetvédelmi jogszabályokról: http://ec.europa.eu/environment/nature/natura2000/index_en.htm A jogsértési eljárásokra általában vonatkozó naprakész statisztikákat lásd itt: http://ec.europa.eu/environment/legal/implementation_en.htm Vissza lap elejére 2010.05.05. Pénzpiacok: A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy hajtsa végre a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvet (MiFID irányelv) Mi a célja a fent említett uniós szabályoknak? A pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004/39/EK irányelv (MiFID irányelv) és azt végrehajtó 2006/73/EK irányelv célja az, hogy jelentősen csökkentse azoknak az akadályoknak a számát, amelyek a részvények határokon átnyúló kereskedelmét és a befektetési szolgáltatások határokon átívelő nyújtását akadályozza. Mindez azt eredményezné, hogy a befektetési vállalkozások, a szabályozott piacok és egyéb kereskedési platformok között nagyobb verseny alakulna ki. Arra késztetné a piacokat, hogy hatékonyabbá váljanak, csökkentsék a kibocsátók és a befektetők költségeit a tőkepiacra lépéskor továbbá, hogy a részvények és a kötvények jóval nagyobb választékát kínálják fel a befektetők számára – lehetővé téve így számukra nyereségük maximalizálását. Mindez nagyobb teret engedne Magyarországon a befektetéseknek, ami gazdasági növekedést eredményezne és munkahelyek teremtéséhez vezetne. A MiFID irányelvben rögzített szabályoknak célja továbbá, hogy magas szintű védelmet biztosítsanak a magyarországi befektetők számára. Szigorúan korlátozza például azokat az ösztönzőket, amelyeket a bankok vagy pénzügyi tanácsadók kaphatnak az ügyfeleiknek nyújtott szolgáltatások keretében. Az ügyfelek megbízásainak végrehajtásakor a vállalkozásoknak az észszerűség keretén belül meg kell tenniük mindent annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményt érjék el. A lakossági ügyfelek esetében a hangsúly annak biztosításán van, hogy az ügyfél a lehető legjobb árat kapja az adott pénzügyi eszközért, illetve a legkedvezőbb tarifát a megbízás végrehajtásával kapcsolatos költségek terén. Miben nyilvánul meg, hogy Magyarország nem tartja be ezeket a szabályokat és milyen hatással van ez az európai polgárokra és vállalkozásokra? Magyarország pontatlanul ültette át a MiFID irányelv és az azt végrehajtó 2006/73/EK irányelv számos rendelkezését, beleértve a definíciókkal, a piac átláthatóságával, a befektetési vállalkozások engedélyezési rendszerével (európai útlevél) és a befektetők védelmével kapcsolatos rendelkezéseket. Ennek eredményeképpen a magyar vállalkozások nem nyújthatnak szolgáltatásokat más tagállamokban, következésképpen a magyar pénzügyi szektorban kevesebb esély van a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre. Azonkívül a befektetők részére nem biztosított a versenyképesség és a pénzügyi piacok védelmének ugyanolyan magas szintje, mint az EU más területein. Melyek a következő lépések? A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre, hogy a Bizottság által feltárt problémákat megválaszoló jogszabálytervezetek benyújtásával, és azok elfogadásának pontos időpontját megadva, válaszoljanak az indokolással ellátott véleményre. Amennyiben a magyar hatóságok elmulasztják értesíteni a Bizottságot, vagy amennyiben a Bizottság nem elégedett a válaszukkal, a Bizottság az ügyet a Bíróság elé utalhatja. Amit a jogsértési eljárásokról tudni kell Az Európai Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 258. cikke alapján jogában áll jogi lépéseket tenni (azaz jogsértési eljárásokat indítani) olyan tagállamokkal szemben, amelyek nem tartják be az uniós jogszabályok által rájuk rótt kötelezettségeket. A jogsértési eljárás három lépésből áll. Az első lépésben, amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy esetlegesen az uniós jogszabályok megsértésére került sor, a tagállam felszólító levelet kap, amelyben ezzel kapcsolatos információk benyújtására kérik fel. A tagállamnak két hónapon belül válaszolnia kell. Amennyiben beigazolódik a Bizottság gyanúja, miszerint az uniós jogszabályok megsértésére került sor, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld, amelyben felszólítja a tagállamot hogy két hónapon belül tegyen eleget az uniós jogszabályoknak. Ha a Bizottság nem kap kielégítő választ, az ügyet a luxemburgi Európai Bíróság elé viheti. Amennyiben a Bíróság a tagállamot elmarasztaló ítéletet hoz és a tagállam nem tesz eleget a bírósági ítéletnek, a Bizottság kérheti, hogy a Bíróság pénzbüntetéssel sújtsa az érintett országot. További információ: A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv: http://ec.europa.eu/internal_market/securities/isd/index_en.htm A tagállamokat érintő jogsértési eljárásokra vonatkozó legfrissebb információk: http://ec.europa.eu/community_law/index_hu.htm Vissza lap elejére 2010.05.05. A 2010-11-es időszakra vonatkozó tavaszi előrejelzés: az Unió gazdasága fokozatosan talpra áll "A gazdasági növekedésre vonatkozó kilátások javulása örvendetes fejlemény Európa számára. Most elsősorban arról kell gondoskodnunk, hogy a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatok ne térítsenek el a növekedési pályáról. A fenntartható növekedés határozott költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket, valamint a termelékenységet és a foglalkoztatottságot javító reformokat igényel.\", mondta Olli Rehn, a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos. Az Európai Unióban a gazdasági recesszió 2009 harmadik negyedévében nagyrészt az európai gazdaságélénkítési terv keretében hozott kivételes válságkezelő intézkedéseknek és más ideiglenes tényezőknek köszönhetően véget ért. A kezdeti erősödést követően a fellendülés a korábbiakban tapasztaltaknál fokozatosabb lesz majd. Ez a jelenlegi visszaesés rendkívüli jellegét tekintve nem meglepő. A pénzügyi válságokat követő ciklikus fellendülések általában jóval visszafogottabbak, mint egyébként. Más fejlett országokhoz hasonlóan az EU is hosszú ideig fogja viselni a válság következményeit. Küszöbön a válságot követő fokozatos fellendülés Bár a rövid távú növekedési kilátások egészében véve alacsonyak, az őszi előrejelzéshez képest enyhe javulás figyelhető meg. Ez a globális gazdasági tevékenység és a világkereskedelem múlt év végén bekövetkezett erőteljesebb fellendülésének és a javuló külső kilátásoknak köszönhető. A későbbiekben az EU gazdasága számos fronton ütközik ellenállásba, amely visszafoghatja a keresletet. A fellendülést több ideiglenes tényező, mint pl. időjárási, ciklikus és politikai hatások is befolyásolhatják. E hatások megszűnésével a GDP-növekedés üteme csak 2010 végére fog stabilizálódni. Ennek oka a még mindig igen alacsony kapacitáskihasználás, a tőkeáttétel csökkenése, a beruházásokat visszafogó fokozott kockázatkerülés és a magánfogyasztás növekedésének csekély mértéke. A fogyasztás növekedését az alacsony bér- és foglalkoztatottság-növekedés, valamint egyes országokban a lakáspiaci korrekció is korlátozza. Nyomás alatt a munkaerőpiac és az államháztartás A gazdasági válság súlyos, de a vártnál némileg kisebb hatást gyakorolt az EU munkaerőpiacára. Ezt a rövid távú intézkedések és egyes tagállamokban a munkaerő megtartását célzó beavatkozások magyarázzák, de bizonyos mértékben a korábbi reformok eredményeinek is betudható. Már elkezdtek megmutatkozni a stabilizáció jelei, és a kilátások az őszi előrejelzéshez képest valamivel derűsebbek. Mindezek ellenére a foglalkoztatottság az idén mintegy 1%-kal szűkül, és csak 2011 folyamán fog növekedni, mivel a reálgazdaságban bekövetkező fejleményeket a munkaerőpiac csak a szokásos mértékű késéssel tudja követni. Az EU-n belüli munkanélküliség 10%-hoz közel - azaz a tavaly ősszel előre jelzetthez képest fél százalékponttal alacsonyabb szinten - fog stabilizálódni, de ez tagállamonként erős szórást mutat. A recesszió jelentős hatással volt az államháztartásokra. Az automatikus stabilizátorok működésének és az európai gazdasági helyreállítási terv keretei között hozott diszkrecionális támogató intézkedéseknek köszönhetően az államháztartási hiány 2008 óta megháromszorozódott. A hiány idén fog tetőzni az Unióban (elérve a GDP 7Ą%-át), majd 2011-ben kismértékben javulni fog (körülbelül 6˝%-ra). Ez az ideiglenes támogató intézkedések kifutását és a gazdasági tevékenység fellendülését tükrözi. Az államadósság továbbra is növekedő pályát fog befutni. Az átlagot tekintve magas és növekedő tendenciát mutató államadósság bizonyul a válság legtartósabb következményének, mivel a jelenlegi előrejelzési időszakon jóval túlmenően is hatást gyakorol a gazdaságra. Az infláció továbbra is alacsony szinten marad A fogyasztóiár-infláció az elmúlt év során megfigyelhető igen alacsony szinthez képest némi emelkedést mutat. Mindazonáltal a gazdaságban meglévő többletkapacitások mind a bérnövekedést, mind az inflációt korlátozzák, részlegesen ellentételezve a nyersanyagárak várható emelkedését és az euróövezetre vonatkozóan az euró gyengülését. A HICP-infláció az előrejelzések szerint az idén és jövőre is egyaránt átlagosan 1µ% lesz az EU-ban (illetve 1˝% és 1µ% az euróövezetben). Nagymértékű bizonytalanság, viszonylag kiegyensúlyozott kockázatokkal Az EU gazdasági fellendülését nagymértékű bizonytalanság övezi, amit többek között az államkötvények piacán jelenleg megfigyelhető feszültség is jelez. Az előrejelzés is bizonytalan, viszonylag kiegyensúlyozott kockázatokkal. Ahogy a gazdaság kilábal a pénzügyi válsággal súlyosbított recesszióból, a helyreállítás alapvetően a pénzügyi piacok stabilitásától függ, amelyet még mindig nem sikerült szilárdan visszaállítani. A globális egyensúlytalanságok újbóli növekedése is hatással lehet Európa növekedési kilátásaira. A stabilizáció látható jelei ellenére a munkaerő-piaci helyzet továbbra is ingatag. A munkaerő-piaci fronton zajló fejlemények kulcsfontosságúak az EU gazdasági helyreállítási folyamatában, és a politikai intézkedések eredményességétől függően mind lefelé mutató, mind felfelé mutató kockázatok forrásai. Másrészről a fejlődő piacok és ezáltal a kereskedelem fellendülése a jelenleg vártnál nagyobb lendületet adhat az EU gazdaságának. A bizalomnak a közelmúltban (különösen a gyártóágazatok terén) megfigyelhető növekedése a közeljövőre vonatkozó, felfelé mutató kockázatokat jelez. A Görögországnak nyújtott pénzügyi támogatás sikere is növelheti a befektetők és fogyasztók bizalmát. Az inflációs kilátásokkal kapcsolatos kockázatok is nagyrészt kiegyensúlyozottak. Lásd még az alábbi táblázatokat. A teljes előrejelzés a következő weboldalon olvasható: http://ec.europa.eu/economy_finance/eu/forecasts/2010_spring_forecast_en.htm Vissza lap elejére 2010.05.04. Vulkánkitörés: az Európai Fogyasztói Központok az utasok jogainak érvényesítéséért John Dalli, egészségügyi és fogyasztópolitikai uniós biztos a következőképpen fogalmazott: "Az európai uniós polgárok jogainak még a legrendkívülibb esetekben is érvényesülniük kell. A válság sújtotta légitársaságok támogatását célzó intézkedések során nem szabad megfeledkezni az utasok jogainak védelméről." John Dalli hozzátette: "Az európai légtérben tapasztalt forgalomkorlátozások utasok ezreit érintik, akik méltán követelik jogaik gyakorlati tiszteletben tartását. Arra szólítanám fel őket, hogy ne habozzanak követelni azt, ami megilleti őket, és ha egy légitársaság vagy utazásszervező nem tartja tiszteletben jogaikat, forduljanak bizalommal a legközelebbi Európai Fogyasztói Központhoz." Európai Fogyasztói Központok: közvetlen segítség a válság áldozatainak Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata a légiforgalmi káosz kezdete óta nyújt gyakorlati segítséget azoknak az utasoknak, akik a járatok törlése miatt a repülőtereken rekedtek, illetve akik nem tudják érvényesíteni fogyasztói jogaikat. A válság első hetében hétszer annyi légi utas fordult a Fogyasztói Központok Hálózatához jogaikon esett sérelem miatt, mint az azt megelőző héten. Az Európai Bizottság és az Európai Fogyasztói Központok Hálózata a mai napon nyilvánosságra hozott egy az Unió valamennyi hivatalos nyelvén megtekinthető gyakorlati tanácsokat tartalmazó támogatási csomagot az uniós polgárok jogainak védelmében. Mit tartalmaz többek között a csomag? - Az Unió valamennyi nemzeti nyelvén elérhető szabvány panaszlevelet; - Egy címlistát, ahova a panaszlevelek küldhetők; - A légitársasággal folytatott jogviták peren kívüli rendezésére, valamint a kis értékű követelések, mint például jegyárak visszatérítése esetén alkalmazható európai eljárásra vonatkozó tanácsokat; - Gyakran ismételt kérdéseket és azokra adott válaszokat. Melyek a válság által érintett polgárok európai uniós jogai? A vulkánkitörés által előidézett válságra vonatkozóan az Európai Bizottság nemrégiben közzétett egy átfogó dokumentumot kérdések és válaszok formájában. A dokumentum tartalmazza a légi utasok jogainak összefoglalóját, valamint a szervezett utazásra vonatkozó sajátos eljárást (lásd MEMO/10/143). Milyen, a válsággal kapcsolatos panaszokat kezel a hálózat? Néhány példa a nemzeti Európai Fogyasztói Központ által kezelt ezernyi eset közül: - Európai Fogyasztói Központ, Belgium: Szervezett utazáson részt vevő utas három gyermekkel járatuk törlése miatt a repülőtéren rekedt. Az utazásszervező nem biztosított számukra más utazási lehetőséget, és nem volt hajlandó fedezni a szállodai többletköltségeket. Következésképpen az utas pénze gyorsan elfogyott, míg a szálloda azzal fenyegetett, hogy nem biztosít számára további szállást, vagy elkobozza útlevelét. - Európai Fogyasztói Központ, Írország: Súlyos egészségügyi állapotban lévő ír utas Romániában rekedt. Gyógyszerkészlete, amely a helyszínen nem kapható, fogyóban volt. Orvosa megerősítette, hogy ennek komoly egészségügyi következménye lehet. A légitársaság túlfoglalásra hivatkozva nem volt hajlandó a legközelebbi járatra elsőbbséget biztosítani számára. Miből áll az ECC Hálózatának mindennapi tevékenysége? Az Európai Fogyasztói Központok azokat az EU-s polgárokat segítik, akik más uniós országban különböző termékek vásárlásakor, illetve szolgáltatások igénybevételekor problémákba ütköznek. A hálózat 2009 folyamán több mint 60 000 ügyet intézett. Az ECC fő szolgáltatásai: - tanácsot ad az európai uniós és nemzeti fogyasztóvédelmi jogokat és kötelezettségeket illetően; - segítséget nyújt az uniós polgár és a kereskedő közötti problémák békés úton történő rendezésre; - arra ösztönzi a polgárokat, hogy a jogvitákat peren kívül rendezzék, illetve tanácsot ad a kis értékű követelések, például a jegyárak visszatérítése esetén alkalmazható európai eljárásra. Fogyasztói panaszok a légi közlekedési ágazatban: 2009 folyamán az ECC által kezelt esetek 33%-a érintette a közlekedést. Ennek több mint 75%-át a légi közlekedés tette ki. A légi közlekedésre vonatkozó panaszok 79,2%-a a légi utasok jogait érintette, míg csomagokra vonatkozó panaszok (elvesztés vagy lopás) az esetek 20%-ában fordultak elő. 2010 nyarán az ECC Hálózata véglegesít egy közös projektet, amely során átvizsgálja azokat a légi közlekedésre vonatkozó panaszokat, amelyeket a hálózat 2008-ban kezelt. További információ: ECC Hálózatának központi weboldala, valamint a nemzeti oldalakhoz és a panaszcsomaghoz vezető linkek: http://ec.europa.eu/consumers/ecc/index_en.htm Esettanulmányok: Példák az ECC Hálózata által intézett panaszokra: http://ec.europa.eu/consumers/ecc/success_stories_en.htm Vissza lap elejére 2010.05.04. Versenypolitika: A Bizottság konzultációt indított a horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatával kapcsolatban Joaquin Almunia versenypolitikai biztos, a Bizottság alelnöke a következőket nyilatkozta: "A Bizottság "Európa 2020" stratégiájában központi helyet foglal el az innováció és a versenyképesség. A versenytársak között létrejött hatékonyságnövelő együttműködési megállapodások - különösen a K+F és szabványosítási megállapodások - tovább erősíthetik Európában az innovációt és a versenyképességet. Az új szabálycsomag biztosítja, hogy a verseny veszélyeztetése nélkül könnyítsük meg a versenytársak közötti együttműködést azokon a területeken, ahol ez hozzájárul a gazdasági jóléthez." A verseny kulcsfontosságú a versenyképesebb, összekapcsoltabb, környezetbarátabb, tudáson alapuló és inkluzív társadalom megvalósításához. Az innováció és a források hatékonyabb felhasználása, melynek nélkülözhetetlen alapja a tudás, növeli a prosperitást. Az átalakuláshoz Európának számos eszközre lesz szüksége, köztük a versenyre, amely innovációra és hatékonyságnövelő projektekben való együttműködésre ösztönzi a vállalkozásokat. A verseny csak akkor érvényesül hatékonyan, ha a politikai eszközök - különösen a horizontális együttműködési megállapodásokra hatást gyakorló politikai eszközök - naprakészek, és megfelelnek a piaci tendenciáknak. A horizontális együttműködési megállapodások értékeléséhez jelenleg két "csoportmentességi" rendelet (a kutatás-fejlesztési (K+F) megállapodásokra vonatkozó 2659/2000/EK bizottsági rendelet és a szakosítási megállapodásokra vonatkozó 2658/2000/EK bizottsági rendelet) és az ezeket kísérő "horizontális iránymutatás" nyújt útmutatást. A két rendelet alapján mentesülnek a versenykorlátozó üzleti magatartásokra vonatkozó uniós tilalom hatálya alól azok a kutatás-fejlesztési, szakosítási és közös gyártási megállapodások, amelyek teljesítik a rendeletekben meghatározott valamennyi feltételt. A horizontális iránymutatás keretet biztosít a horizontális együttműködési megállapodások leggyakoribb fajtáinak - kutatás-fejlesztési, gyártási, beszerzési, kereskedelmi és szakosítási megállapodások - értékeléséhez. Mivel a jelenlegi két rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti, a Bizottság 2008 decemberében megkezdte a horizontális együttműködési megállapodásokra alkalmazandó szabályok felülvizsgálatát, és széles körű konzultációt folytatott európai vállalkozásokkal és a tagállami versenyhatóságokkal. A véleményekből az derült ki, hogy a jelenlegi rendszer megfelelően működik, bizonyos területeket azonban felül kellene vizsgálni. Ebből kifolyólag részletesen felülvizsgálták a horizontális iránymutatást, hogy a dokumentum segítségével a vállalkozások nagyobb bizonyossággal állapíthassák meg, hogy egy megállapodás korlátozza-e a versenyt, és amennyiben igen, érvényes-e rá a mentesség. Az iránymutatás a fontos problémát jelentő szabványosítási megállapodásokra is kitér. A szabványok egyre fontosabb szerepet játszanak az innováció elősegítésében (különösen az IT-szektorban), a hatékony verseny biztosításához azonban kulcsfontosságú a hatékony, nyílt és átlátható szabványosítási eljárás. A frissen szerzett tapasztalatokra építve a szabványosítási fejezet felülvizsgálata során arra törekednek, hogy a szabványosítás eredményeként a fogyasztók részesüljenek a folyamat kínálta konkrét előnyökből. A létező szabályok változtatására irányuló egyéb fő javaslatok: Az iránymutatásban: A vállalkozások közötti információcsere értékeléséről szóló fejezet beillesztése; A szabványosításra vonatkozó fejezetben meghatározott általános feltételekkel kapcsolatos útmutatás; Annak egyértelműsítése, hogy a versenyszabályok a közös vállalkozások és anyavállalataik között létrejött megállapodásokra is alkalmazandók-e. A két rendeletben: A vonatkozó szellemitulajdon-jogok közzététele és a különösen súlyos korlátozások módosítása (a K+F csoportmentességi rendeletben); Második piaci részesedési küszöb bevezetése a belső fogyasztású termékekre vonatkozó szakosítási és közös gyártási megállapodásokra (a szakosítási megállapodásokra vonatkozó csoportmentességi rendeletben); A "potenciális versenytárs" fogalmának egyértelművé tétele, a jövőbeli piaci belépésre vonatkozó, hároméves időszak bevezetése révén (mindkét rendeletben). A felülvizsgált szövegek a hatályukat vesztő rendeletek és a jelenlegi horizontális iránymutatás helyébe lépnek majd. A szövegek az alábbi internetes címen érhetők el: http://ec.europa.eu/competition/consultations/2010_horizontals/index.html Az észrevételeket 2010. június 25-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz. Előzmények A Bizottság több horizontális együttműködési megállapodást is vizsgált már, köztük például a hajóosztályozás ügyet (ld. IP/09/1513) és az IPCom ügyet (ld. IP/09/549). A horizontális együttműködési megállapodásokra alkalmazandó szabálytervezetet a forgalmazási megállapodásokra vonatkozó új versenyszabályok elfogadását (ld. IP/10/445) követően fogadták el. Ezt követi majd a hónap végén az autóipari ágazatra vonatkozó új szabályok elfogadása. Vissza lap elejére 2010.05.04. Vészhelyzeti hívás: Újabb tagállamok vezetik be a gépjárművekben alkalmazandó elektronikus segélyhívórendszert Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke ekként nyilatkozott: "Nagyon örülök annak, hogy immár 20 tagállam döntött az elektronikus segélyhívórendszer alkalmazása mellett. Ez a rendszer kitűnő példa arra, miként javíthatják, sőt menthetik meg a polgárok életét az információs és kommunikációs technológiák. Siim Kallas, az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke pedig a következőket mondta: "Az elektronikus segélyhívórendszer évről évre számos, közúton közlekedő polgár életét óvhatja meg, ezért örömmel tölt el, hogy egyre több tagállam kötelezi el magát az alkalmazása mellett." Komoly baj esetén az eCall automatikusan tárcsázza a közös európai segélyhívószámot, a 112-t, megadva a legközelebbi segélyszolgálatnak a baleset helyének pontos adatait és más lényeges információkat. Becslések szerint teljeskörű alkalmazása esetén a rendszer évente mintegy 2500 ember életét mentheti meg, és az esetek 15%-ban enyhítheti a súlyos balesetek következményeit azáltal, hogy a segélyszolgálatok reakcióideje lerövidül. Az eCallról szóló egyetértési nyilatkozat ünnepélyes aláírására május 4-én Brüsszelben kerül sor öt tagállam (Belgium, Dánia, Luxemburg, Málta és Románia) részvételével. Az aláírók ahhoz a tizenöt EU-tagállamhoz és három további európai országhoz (Ausztria, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Olaszország, Litvánia, Portugália, Szlovália, Szlovénia, Spanyolország, Hollandia, Svédország, Izland, Norvégia és Svájc) csatlakoznak, amelyek a segélyhívórendszert már korábban bevezették. Rajtuk kívül május 4-én a következő szervezetek is aláírják a nyilatkozatot: Agoria, ATX, Touring (belga autóklub), DEKRA, Electronics Solutions, Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC), EUROSMART, GMV, ITS Belgium, National Company of Motorways and National Roads from Romania (autópályákkal és országutakkal foglalkozó román nemzeti szervezet), OctoTelematics, Romanian-American University (román-amerikai egyetem), Special Telecommunications Service (STS) (különleges hírközlési szolgálat), UTI Systems. A rendszer 90 aláíró formális támogatását élvezi, köztük éppúgy találhatók mobiltelefon-szolgáltatók (IP/09/1290), mint európai gépjárműgyártók. Európa útjain 2008-ban több mint 1,2 millió balesetben csaknem 39 ezren vesztették életüket, és több mint 1,7 millióan sérültek meg. Az elektronikus segélyhívórendszer új gépjárművekbe telepítésének költségét egyenként kevesebb mint 100 euróra becsülik. Az eCall teljeskörű alkalmazása érdekében a nemzeti hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a hatáskörükbe tartozó segélyszolgálatok felkészültek legyenek a hívások fogadására, az új járműveket pedig fel kell szerelni az eCall-technológiával. A Bizottság 2009-re irányozta elő a segélyhívórendszer önkéntes alapú bevezetését Európa-szerte (IP/09/1245), de a folyamat néhány uniós tagállam támogatásának hiányában elhúzódik. Előzmények A Bizottság támogatta az elektronikus segélyhívórendszerre vonatkozó azon kutatási projekteket, amelyek e technológia határokon átívelő alkalmazását biztosították (pl. E-MERGE és GST-Rescue), valamint az eSafety kezdeményezéssel és az elektronikus segélyhívórendszer európai megvalósítási platformjával előmozdította a köz- és magánszféra közötti együttműködést. Az e-segélyhívó rendszer kiépítését az "intelligens autó\" kezdeményezés és az intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó cselekvési terv is kiemelt céljának tekinti, hiszen az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatának előmozdításával tervezettebb, biztonságosabb és tisztább lehet a közúti közlekedés (IP/06/191, IP/10/353). Az elmúlt három évben az Európai Unió csaknem 160 millió euróval támogatta a közlekedési IKT-rendszerek, köztük a különböző biztonsági rendszerek, intelligens járműrendszerek és mobilitási szolgáltatások kifejlesztésére irányuló kutatásokat. Az EU egyetértési nyilatkozata és az aláírók listája a következő weboldalakon érhető el: http://ec.europa.eu/information_society/activities/esafety/doc/esafety_library/mou/list_of_signatures.pdf Egyéb részletek az elektronikus segélyhívórendszerrel kapcsolatban: http://ec.europa.eu/information_society/activities/esafety/ecall/index_en.htm Vissza lap elejére 2010.05.03. EU-konferencia: ötszáz város vállalja a szén-dioxid-kibocsátás 20%-os csökkentését Günther Oettinger energiaügyi biztos kijelentette: "A Polgármesterek Szövetsége mára az uniós fenntartható energiapolitika egyik kulcsfontosságú eleme. A régiók és a városok bebizonyítják, hogy az éghajlatváltozás mérséklése az egyik leghatékonyabb gazdaságélénkítő stratégia. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és az energiahatékonyságot célzó beruházások olyan munkahelyeket hoznak létre, amelyek természetüknél fogva nem helyezhetők át." Az Polgármesterek Szövetsége nyilatkozatának az Európai Parlamentben tartandó ünnepélyes aláírási aktusán több mint ötszáz polgármester vesz részt. A nyilatkozatban kötelezettséget vállalnak a jelenlegi kibocsátási szint elemzésére, a kitűzött cél eléréséhez vezető út ismertetésére, valamint az általuk meghozott intézkedések értékelésére. A polgármesterek ezenkívül vállalják, hogy polgáraik körében növelik a környezettudatosságot, valamint megosztják egymással a bevett gyakorlati módszereket. Heidelberg például az energiafogyasztást nyomon követő állomások telepítésével és a városi iskolákban az ún. "energiacsoportok" létrehozásával közel 40%-kal csökkentette a középületek szén-dioxid-kibocsátását. Riga városa a településihulladék-lerakóban keletkező metángázt elektromos áram termelésére használja, Antwerpen pedig egy felújított ipari raktárépületben ad otthont fenntartható építkezést bemutató központnak. A helyi hatóságok kulcsfontosságú szerepet játszanak az éghajlatváltozás mérséklésében. Az üvegházhatást okozó gázok több mint fele a városokban, a városok működése folytán keletkezik. A népesség 80%-a városokban lakik és dolgozik, ahol az összenergia felhasználásának mintegy 80%-a végbemegy. Háttérinformációk: A Polgármesterek Szövetsége 2009-ben jött létre a Bizottság kezdeményezésére, és évenként tartja üléseit. A nyilatkozatot idén több mint ötszáz polgármester írja alá, ezzel az aláíró felek száma több mint 1600-ra emelkedik, akik 36 országban 120 millió lakost képviselnek. Az Európai Bizottság a konferencia megszervezésével és a bevett gyakorlati módszerek honlapján történő népszerűsítésével támogatja a kezdeményezést, valamint azáltal, hogy a helyi hatóságoknak segítséget nyújt az energiával összefüggő intézkedések finanszírozásában olyan programok révén, mint pl. az ELENA, amely 2010-ben 15 millió eurós finanszírozást biztosít. Bővebb információ a Polgármesterek Szövetségéről és a ceremóniáról az alábbi oldalon érhető el: http://www.eumayors.eu/ Vissza lap elejére 2010.04.30. A sajtószabadság világnapja: A Bizottság meghirdeti a 2010-es Lorenzo Natali-díjat a fejlesztéssel kapcsolatos újságírás területén A fejlesztésért felelős európai biztos, Andris Piebalgs a következőket nyilatkozta: "A Lorenzo Natali-díjjal az Európai Bizottság azokat az újságírókat jutalmazza, akik hozzájárulnak a fejlesztés, a demokrácia és az emberi jogok kérdésének előmozdításához. Sokan gyakran nehéz körülmények között gyakorolják hivatásukat, azonban a munkájuk fényt derít a valóságra, és elengedhetetlen ahhoz, hogy az állampolgárokban tudatosuljon a fejlesztési politika fontossága. Éppen ezért szeretnénk segíteni őket abban, hogy folytathassák tájékoztató tevékenységüket a szegénység elleni harc elősegítése érdekében. A Natali-díj egy olyan nemzetközi elismerés, amelyet 1992 óta a legjobb, a fejlesztéssel, a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozó újságírói munkákért ítélnek oda. A díj a televíziónál, a rádiónál, illetve az írott és az elektronikus sajtónál tevékenykedő újságírók számára egyaránt nyitott. 2009-ben több mint 1000 újságíró pályázott rá több mint 130 országból. Az érdeklődő újságírók 2010. augusztus 31-ig nyújthatják be pályázatukat a http://www.nataliprize2010.eu internetes oldalon. A nyerteseket decemberben hirdetik ki egy Brüsszelben rendezendő díjátadó ünnepség keretében, Andris Piebalgs fejlesztésért felelős biztos jelenlétében. Összesen 60 000 euró értékű díj talál gazdára az afrikai, az európai, a maghreb térségből származó, a közel-keleti, az ázsiai, a latin-amerikai és a karibi média 17 képviselője között. Háttér: A Lorenzo Natali-díj 20 éve az Európai Bizottság fejlesztési politikájának szerves részét képezi. A szólásszabadság, a demokrácia, az emberi jogok, és a fejlesztéspolitika védelme lehetővé teszi a jó kormányzás előmozdítását, a béke biztosítását és a legszegényebb országok lakosai életkörülményeinek javítását. A Lorenzo Natali-díj odaítélésében idén az Európai Bizottságon kívül még két ismert nemzetközi sajtószervezet is részt vesz: - Riporterek határok nélkül, a gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díj 2005. évi győztese, - Öt kontinens több mint 18 000 sajtótermékét képviselő Lapok és Lapkiadók Világszövetsége (WAN IFRA - World Association of Newspapers and News Publishers). Lorenzo Natali (1922-1990.) 1976 és 1989 között volt az Európai Bizottság tagja és alelnöke, és 1985-1989-ig az együttműködésért és a fejlesztésért volt felelős. További információ az alábbi oldalakon érhető el: http://www.nataliprize2010.eu Vissza lap elejére 2010.04.30. A Bizottság jelentést tesz közzé a határokon átnyúló vállalkozásitőke-befektetések adózási akadályainak felszámolásáról Algirdas ©emeta, az adóügyért és a vámunióért, valamint az auditért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos elmondta: "A vállalkozási tőke sok kkv éltető ereje. Márpedig - ahogy a 2020-ra teljesítendő uniós célkitűzések között is szerepel - a kkv-k üzleti környezetének javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy erősebb, fenntartható gazdaságot alakíthassunk ki. Ezért valósággá kell tennünk a hatékony európai vállalkozásitőke-piacot, vagyis el kell hárítanunk minden adózási akadályt, amely az útjában áll." A mai jelentés összefoglalja a határokon átnyúló vállalkozásitőke-befektetések adózási akadályainak felszámolásával foglalkozó szakértői csoport legfontosabb megállapításait és következtetéseit. A csoportot a Bizottság hozta létre 2007-ben, az Európai Unión belüli országhatárokon átnyúló vállalkozásitőke-befektetés megkönnyítésére irányuló, a kkv-k javát szolgáló intézkedéssorozat részeként. A jelentés két fő problémára mutat rá, és azokra megoldási lehetőségeket is ajánl: Először: előfordulhat, hogy a vállalkozásitőke-alap kezelőjének a befektetés helye szerinti tagállamban való jelenléte alapján úgy tekintik, hogy az alap vagy a befektetők az adott országban adóalanyok (állandó telephellyel rendelkeznek). Ez kettős adóztatást eredményezhet akkor, ha a befektetésből származó bevételt az alap vagy a befektetők helye szerinti országban vagy országokban is megadóztatják. A szakértők azt ajánlják, hogy a vállalkozásitőke-alap kezelője ne minősüljön az alap vagy a befektetők adóalanyiságát megalapozó személynek abban a tagállamban, ahol a befektetésre sor kerül. Ezáltal enyhülne a határokon átnyúló vállalkozásitőke-befektetések kettős adóztatásának problémája. Másodszor: megállapítást nyert, hogy adózás szempontjából jelenleg egyik tagállamról a másikra nagyon eltérő lehet a vállkozásitőke-alapok megítélése. Előfordulhat például, hogy valamely alapot az egyik tagállamban átláthatónak minősítenek, míg egy másikban nem. Ez ismét kettős adóztatáshoz vezethet. A szakértők tehát azt javasolják, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg a vállalkozásitőke-alapok adójogi besorolásának kölcsönös elismeréséről. A jelentést a Bizottság a tagállamok vámhatóságai elé fogja tárni, hogy azok közreműködhessenek a folyamatban levő munkában, amely annak feltárására irányul, hogy miként javítható a kkv-k belső piaca. A Bizottság ezt a szempontot a kettős adóztatás kezelésére irányuló tágabb erőfeszítései keretében is figyelembe fogja venni (lásd IP/10/469). További információ: http://ec.europa.eu/venture-capital/index_en.htm http://ec.europa.eu/enterprise/policies/finance/risk-capital/venture-capital/ Vissza lap elejére 2010.04.29. Radioaktív hulladékok: az európai polgárok jelentős többsége uniós szabályozásukat szorgalmazza Günther Oettinger, az energiaügyekért felelős európai biztos így nyilatkozott: "Az emberek aggodalma egész Európában közös, akár működik az országukban atomerőmű, akár nem. Aggályaikat komolyan kell vennünk, gondoskodva arról, hogy a radioaktív hulladékok elhelyezése biztonságos legyen mind az emberekre, mind pedig a környezetre nézve." A radioaktív hulladékok kezelése "Az európaiak és a nukleáris biztonság" címmel készített Eurobarométer különjelentés szerint az európai polgárok 82%-a, azaz nagy többsége gondolja úgy, hogy a radioaktív hulladékok kezelését EU-szinten kellene szabályozni. Ez a vélekedés rendkívül egységes az egész Európai Unióban: csaknem osztatlan Cipruson (93%), Magyarországon (90%), Hollandiában (90%) és Szlovéniában (90%). Még a skála másik végén is, azokban az országokban, ahol a legkevesebben osztják ezt a nézőpontot, egyértelmű a többség (Ausztria 59%, Egyesült Királyság 60%, Málta 62%). A nukleáris létesítmények biztonsága Bár a polgárok a nukleáris anyagok nem megfelelő felhasználását és a terrorizmust szintén aggályosnak tartják, 59%-uk szerint a nukleáris létesítményeket lehetséges biztonságos módon üzemeltetni. A 2006-os felmérés adataihoz viszonyítva az EU átlag ebben a tekintetben változatlan maradt, nemzeti szinten azonban jelentős változások tapasztalhatók: 14 országban nőtt a fenti állítással egyetértők aránya, a leginkább szembetűnő módon Írországban (+11), Lengyelországban és Luxemburgban (+9), valamint Máltán éppúgy, mint Észtországban és Olaszországban (+6). Csökkent viszont ez az arány Bulgáriában (-9), Németországban (-7), Franciaországban és Romániában (-5). Előzmények A tagállamok maguk döntenek arról, hogy használnak-e nukleáris energiát, vagy sem. Jelenleg a 27 EU tagállamból 15 működtet atomerőművet, a legveszélyesebb kategóriába tartozó radioaktív hulladékok számára azonban alig néhány végleges lerakóhely található. 2010 második felében az Európai Bizottság javaslatot fog tenni a radioaktív hulladékkezelés európai szabályozására, amelyről jelenleg is nyilvános konzultáció folyik. Bár az Európai Bizottság teljes mértékben tiszteletben tartja, hogy az energiaszerkezet meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik, az EU elkötelezett a nukleáris biztonság és a radioaktív hulladékkezelés eddigi legfejlettebb EU keretszabályozásának megalkotása mellett. Az EU szintű alapvető biztonsági sztenderdek megalkotásának közösségi lehetőségét maga az Euratom Egyezmény teremtette meg. A teljes jelentés elérhető a következő címen: http://ec.europa.eu/energy/nuclear/safety/safety_en.htm Nyilvános konzultáció: http://ec.europa.eu/energy/nuclear/consultations/2010_05_31_fuel_waste_en.htm. IP/09/1039 (2009/06/25): Az Európai Unió kötelező erejű keretrendszere a nukleáris biztonság vonatkozásában A radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv DG ENERGY honlapja: A nukleáris energia és a hulladékgazdálkodás http://ec.europa.eu/energy/nuclear/index_en.htm Vissza lap elejére 2010.04.29. A Bizottság ösztönzi a kutatást és az innovációt: egyszerűsödik az uniós támogatások igénylése és ügyintézése Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos kijelentette: "Javaslatainkkal a lehető legszükségesebb szintre kívánjuk csökkenteni az európai kutatási programok megvalósulását nehezítő adminisztratív akadályokat. El kell érnünk, hogy e programokban a legjobb kutatók és a leginnovatívabb vállalkozások vegyenek részt, és lehetővé kell tennünk a számukra, hogy eredményesen tudjanak dolgozni és ne a bürokráciával kelljen vesződniük. Ez hozzá fog járulni Európa gazdaságának élénküléséhez, valamint az életminőség javulásához. Elsősorban még több kis- és középvállalkozást kell arra ösztönöznünk, hogy részt vegyenek ezekben a kezdeményezésekben. Meggyőződésem, hogy ezt meg tudjuk tenni anélkül, hogy engedményeket tennénk a pénzügyi ellenőrzés terén. Ennek megvalósításához kérjük a többi uniós intézmény támogatását." Janusz Lewandowski, költségvetési biztos hozzátette: "A költségvetési rendelet felülvizsgálata, amelyet a Bizottság a jövő hónapban ismertet, konkrét jogszabályi javaslatok formájában alapozza meg a kutatás támogatásának egyszerűsítését, ami sok más szakpolitikai területen is segítséget fog jelenteni. Egyszerűsítenünk kell a szabályokat, hogy az uniós források potenciális kedvezményezettjeit - így a kis- és középvállalkozásokat vagy a nem kormányzati szervezeteket - ösztönözni tudjuk arra, hogy pályázzanak e források felhasználására. Az egyszerűsítés révén az EU költségvetése hatékonyabban fogja szolgálni a polgárok és vállalkozások érdekeit." A Bizottság stratégiájának első része javításokat tesz lehetővé a jelenlegi jogi és szabályozási kereten belül, amelyek közül egyesek már folyamatban is vannak. Néhány példa ezek közül: fejlettebb informatikai rendszerek, a szabályok összehangoltabb alkalmazása, különösen a könyvvizsgálat területén, valamint a kutatási szervezetek finanszírozási kérelmének alapjául szolgáló pályázati felhívások felépítésével és tartalmával kapcsolatos javítások. A stratégia második része a még gyökeresebb egyszerűsítés érdekében - mindazonáltal továbbra is fenntartva a hatékony ellenőrzést -, magában foglalja a jelenlegi pénzügyi szabályok módosítását, így például az átlagos költség szerinti elszámolási módszer alkalmazásának kiterjesztését, amellyel elkerülhető, hogy a projektek kapcsán minden egyes kisebb kiadást fáradságosan, egyenként kelljen elszámolni. A Bizottság azt is lehetővé kívánja tenni, hogy a projektek az uniós támogatásnál a nemzeti kutatásfinanszírozás esetében előírttal megegyező számviteli módszereket alkalmazzanak. A javaslatok elfogadásához az Európai Parlament és a Tanács határozata szükséges. A tervezett változtatások harmadik típusa várhatóan a jövőbeni kutatási keretprogramokkal összefüggésben fog megvalósulni. A bemutatott lehetőségek között szerepel a "teljesítményalapú kifizetés" fokozatos bevezetése: a kedvezményezettek meghatározott tudományos feladatok elvégzésére átalányösszegű kifizetésben részesülnének, és az egyes költségtételek elszámolása helyett azt kellene igazolniuk, hogy az adott feladatot hatékonyan és eredményesen elvégezték. A Bizottság mindeközben elindította a jelenlegi, hetedik keretprogram időközi értékelését, amelynek elvégzésével független szakértői csoportot bízott meg, Rolf Annerberg elnökletével. A szakértői csoport jelentése előreláthatólag őszre készül el. Rolf Annerberg a Svéd Környezetvédelmi, Agrártudományi és Területrendezési Kutatótanács (FORMAS) főigazgatója. A szakértői csoport megbízatása számos, a keretprogramba tartozó tevékenységek megtervezésével, végrehajtásával és hatásaival kapcsolatos kérdésre kiterjed. Háttér A hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram szemmel láthatóan felkeltette a kutatótársadalom élénk érdeklődését: a 2007 óta beérkező pályázatok száma meghaladta a harmincháromezret, valamint csaknem hétezer projekt részesült támogatásban. Közel valamennyi európai egyetem részt vett a keretprogramban. Az eljárás egyszerűsítése érdekében már több konkrét lépésre került sor a keretprogram kidolgozása során és annak alkalmazása óta egyaránt. A keretprogram révén például megvalósult egy új garanciaalapnak, valamint a regisztrációt szolgáló egységes rendszernek a létrehozása, így a több éve több projekttel pályázó szervezeteknek csak egyszer kell benyújtaniuk a szükséges információkat. A keretprogram tíz résztvevője közül nyolc mostanra mentesült a pénzügyi életképesség előzetes ellenőrzése alól, négyből háromnak pedig a rendszeres költségtérítési igény bejelentésekor nem kell pénzügyi kimutatásokra vonatkozó tanúsítványokat benyújtaniuk. A Bizottság 2007-ben két új végrehajtó ügynökséget hozott létre: a Kutatási Végrehajtó Ügynökséget (REA) és Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynökségét (ERC-EA). Az Európai Kutatási Tanács a hetedik kutatási keretprogram alapvető pillére, amely támogatja a kezdő vagy tapasztalt kutatók irányításával megvalósuló projekteket. Ennek során nem feltétel, hogy egy adott projektben határokon átnyúló konzorciumok is részt vegyenek. A közlemény teljes szövege megtalálható az alábbi helyen: http://ec.europa.eu/research/fp7/index_en.cfm?pg=documents A ma megjelenő közleménnyel, az eddigi intézkedésekkel, valamint a hetedik keretprogram felülvizsgálatával kapcsolatos további részletekért lásd: MEMO/10/156 Vissza lap elejére 2010.04.27. Állami támogatások: A Bizottság jóváhagyja a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációját követően meg nem térült beruházásokhoz nyújtott kompenzációt „A támogatási program kárpótlást nyújt a magyarországi villamosenergia-termelők számára hosszú távú megállapodásaik megszűnéséért a liberalizációt követően, aminek az ipari- és végső fogyasztók is hasznát látják.” – mondta Joaquín Almunia, versenyjogi biztos. A magyarországi támogatási program célja, hogy kompenzáljon három villamosenergia-termelőt a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (HTM-ek) megszűnése kapcsán felmerült, meg nem térülő költségeikért (az úgynevezett átállási költségek). A három kedvezményezett a Budapesti Erőmű Zrt., az EDF leányvállalata, a Dunamenti Erőmű Zrt., a GDF Suez leányvállalata és a Pannon Hőerőmű Zrt., a Dalkia leányvállalata. A mai napon jóváhagyott kompenzáció a 2008. június 4-i bizottsági határozat értelmében az erőművek által visszafizetendő támogatási összegekből kerül levonásra. A határozat megállapította, hogy a HTM-ek az EU belső piacával összeegyeztethetetlen, jogszerűtlen állami támogatást tartalmaznak (lásd: IP/08/850). A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kompenzációs program összhangban van az átállási költségekhez kapcsolódó állami támogatás elemzésének módszertanához kapcsolódó közleményével (lásd: IP/01/1077) A Bizottság úgy találta, hogy a kompenzáció kiszámításához figyelembe vett költségek támogathatók, különösen, mivel olyan eszközökbe történő beruházáshoz kapcsolódnak, amelyek a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációjának eredményeként gazdaságtalanná váltak. Ezenfelül a beruházások által generált minden bevétel, valamint a korábban kapott támogatások levonásra kerültek a kompenzáció kiszámítása során figyelembe vett költségek összegéből. Ez biztosítja a túlkompenzálás elkerülését. Háttér A \'90-es évek közepén Magyarország HTM-ek rendszerét hívta életre, hogy ezzel ösztönözze magyarországi befektetésre a villamosenergia-vállalatokat. E rendszer keretében bizonyos magyar erőművek az állami tulajdonú inkumbens villamosenergia-vállalatnak, az MVM-nek értékesítették a megtermelt villamos energiát. A szerződéses feltételek megóvták az erőműveket a versenytől, mivel nyereségességük biztosított volt és nem voltak kitéve az azzal együttjáró kereskedelmi kockázatnak. A Bizottság 2008. június 4-i határozata előírta Magyarország számára a HTM-ek megszüntetését, valamint az e megállapodások révén Magyarország uniós csatlakozása óta már kifizetett támogatások visszafizettetését. E határozat kapcsán Magyarország a HTM-ek megszüntetéséről rendelkező törvényt fogadott el, amely lehetőséget biztosít az erőműveknél ezzel összefüggésben felmerült veszteségek kompenzálására. A lengyel HTM-ekre vonatkozó, nagyon hasonló ügyben (lásd: IP/07/1408) a Bizottság határozatában ugyancsak a HTM-ek megszüntetését írta elő és jóváhagyta a Lengyelország által bejelentett kompenzációs programot. Erre Magyarország esetében nem volt lehetőség, mivel a magyar hatóságok csak 2009. december 15-én jelentették be a kompenzációs programot. A Bizottság 2001-ben fogadta el azt az elvet, hogy a tagállamok kompenzálhatják a vállalatokat azokért a villamosenergia-piac megnyitása előtt végrehajtott hosszú távú beruházásokért ill. kötelezettségvállalásokért, amelyek a liberalizáció következtében gazdaságtalanná váltak. A Bizottság az átállási költségekhez kapcsolódó módszertan alapján hozott határozatot Ausztria, Belgium, Görögország, Hollandia, Spanyolország, Portugália és Lengyelország esetében. A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat betekinthető változatát a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján N 691/2009 ügyszámon teszik közzé az állami támogatások nyilvántartásában (State Aid Register). Az állami támogatásokkal kapcsolatban az interneten és a Hivatalos Lapban közzétett legfrissebb határozatok jegyzéke megtalálható a következő internetes hírlevélben: State Aid Weekly e-News. Vissza lap elejére 2010.04.27. Az Európai Unió 2011. évi költségvetési tervezete: a válság utáni jövő „A költségvetési tervezet célja, hogy a válságot követő jelenlegi helyzetben – különösen a legelesettebbek megsegítése érdekében – az uniós tagállamokkal együtt továbbra is előmozdítsa a gazdasági fellendülést, miközben költségvetési szinten tükrözi a munkahelyteremtésre és a növekedésre irányuló új átfogó uniós megközelítést – mondta Janusz Lewandowski, a pénzügyi programozásért és a költségvetésért felelős uniós biztos. „A ma elfogadott költségvetési tervezet ösztönzőket nyújt Európa és annak polgárai számára a jövő gazdaságának kialakításához, amelynek sarokkövei a kutatás-fejlesztés, a fenntarthatóság és a befogadás. Ez a költségvetési tervezet arra összpontosít, hogy fiataljaink jobban felkészülhessenek jövőjükre, valamint hogy a válságból való kilábalás érdekében a kis- és középvállalkozásokat az uniós források teljes mértékű kihasználására ösztönözzük”. 64,4 milliárd EUR: A jövőbeli fenntartható növekedés költségvetése A strukturális alapok és a Kohéziós Alap aktív végrehajtása jelenleg is folyamatban van. Míg az új projektekre fordítandó kötelezettségvállalások 3,2 %-kal emelkednek, az aktív projektek kifizetési előirányzatai 16,9 %-kal nőnek és meghaladják a 42,5 milliárd EUR-t. A kifizetési előirányzatok emelkedése várhatóan reálértékben hozzájárul a nemzeti gazdaságok szükséges ösztönzéséhez, miközben előmozdítja a növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó, az EU által nemrégiben elfogadott stratégiában meghatározott fenntartható növekedés modelljéhez történő strukturális alkalmazkodást. Az európai gazdasági fellendülés tervének végrehajtása is folyamatban van: a 2009-ben elfogadott és 2010-ben elindított energiaprojektek helyszíni kivitelezésének finanszírozására több mint 1 milliárd EUR-t fordítanak a szén-dioxid elkülönítése és tárolása, a tengeri szélenergia, valamint az energia-infrastruktúra területén. Hasonlóképpen mintegy 500 millió EUR-val finanszírozzák a vidéki térségek szélessávú internet-hozzáférésével kapcsolatban elfogadott projekteket. Míg a közös agrárpolitika piachoz kapcsolódó kiadásainak és közvetlen támogatásainak, valamint a vidékfejlesztésnek a finanszírozása nem változik, a környezetvédelem Life+ programon keresztüli finanszírozása további +8,7%-os forrásban részesül és eléri a 333 millió EUR-t. A 2011. évi költségvetési tervezet a kutatás-fejlesztés és az innováció, az infrastruktúra és a humán tőke területén megvalósítandó beruházásokat is növeli. A hetedik kutatási és technológiai fejlesztési keretprogram költségvetése 13,8 %-kal nő és eléri a 8,6 milliárd EUR-t; az Unió korábban soha nem fordított ennyit erre a programra. A kutatás-fejlesztés önmagában nem képes előmozdítani a gazdasági fellendülést: a transzeurópai közlekedési és energiahálózatokra szánt összeg 16,8 %-kal emelkedik (1,3 milliárd EUR), míg a versenyképességi és innovációs program (CIP) 2010-hez képest 4,4 %-kal több forrásban részesül (549 millió EUR). Fiataljaink jövőjének és az uniós polgárság megerősítésének költségvetése „Európa ifjúságának több mint 20 %-a munkanélküli – mondta Janusz Lewandowski. Ez nyilvánvalóan tarthatatlan. Az uniós költségvetésnek elő kell segítenie, hogy az oktatás és a csereprogramok révén a fiatalok fel tudjanak készülni szakmai karrierjükre”. Ennek érdekében az egész életen át tartó tanulás programjának finanszírozása 2,6 %-kal emelkedik (1,1 milliárd EUR), így több mint 200 000 Erasmus-ösztöndíj lesz elérhető a diákok számára. További 120 000 résztvevőt a Cselekvő ifjúság program keretében támogatunk majd. E program 127 millió EUR-t (+1,6%) fordít a fiatalok nem formális tanulási tevékenységeken keresztül történő felvételének elősegítésére. A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség programjainak finanszírozása 12,8 %-kal bővül – ez a legnagyobb emelkedés a 2011. évi költségvetési tervezet fejezetei között. A biztonság és a szabadságjogok védelme (+24,4%), valamint a migrációs áramlások kezelése (+18,5%) érdekében tett jelentős hozzájárulások tükrözik a Bizottság által nemrégiben elfogadott, az uniós polgársággal, a jogérvényesüléssel, a biztonsággal, a menekültüggyel és a bevándorlással foglalkozó uniós cselekvési terv következő öt évben történő végrehajtásának jelentőségét. Az Európai Unió mint globális szereplő Az Európai Unió mint globális szereplő fejezet finanszírozásának stabil szinten tartását (+5,6 %) három fő javaslat erősíti meg: a) A millenniumi fejlesztési célkitűzésekkel foglalkozó őszi ENSZ-konferencián tett uniós felajánlás megerősítése (65 millió EUR); b) A fejlődő országoknak az éghajlatváltozás kezelése terén nyújtott uniós támogatás megerősítése (65 millió EUR); c) A ciprusi török közösség gazdasági és társadalmi fejlődésének ösztönzésére irányuló új összeg elkülönítése (25 millió EUR). Igazgatási kiadások Az összes uniós intézményre fordított igazgatási kiadások 8,3 milliárd EUR-t tesznek ki, ami a költségvetés 5,8 %-a. A Bizottság továbbra is betartja arra tett kötelezettségvállalását, hogy nem növeli alkalmazottainak létszámát, valamint hogy belső átcsoportosítással kezeli az új kihívásokat és feladatokat. Mi a következő lépés? „Ez az első költségvetés a Lisszaboni Szerződés keretében – magyarázta Janusz Lewandowski. Két fő különbség van: az egyik, hogy az egész eljárás sokkal gyorsabb, mint korábban, figyelembe véve, hogy a korábbi két olvasattal ellentétben csak egyre kerül sor az Európai Parlamentben. A második, hogy a Tanács és a Parlament most először rendelkezik azonos hatáskörrel a költségvetés elfogadása tekintetében. Ez minden korábbinál szorosabb együttműködést tesz szükségessé a folyamatban részt vevő három uniós intézmény között.” A Tanács júniusban ismerteti a költségvetési tervezettel kapcsolatos álláspontját, amelyet októberben az Európai Parlament álláspontja követ. Amennyiben véleménykülönbség állna fenn köztük, 21 napos egyeztetési eljárás veszi kezdetét, amelyben az Európai Bizottság pártatlan közvetítőként lép fel. A 2011. évi végleges költségvetést várhatóan novemberben fogadja el a Parlament. Megjegyzés: A költségvetés kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket irányoz elő. A kötelezettségvállalások finanszírozás nyújtására vonatkozó jogi kötelezettségek, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén lépnek életbe, míg a kifizetések a kedvezményezettek számára történő tényleges pénzátutalást jelentenek. Vissza lap elejére 2010.04.27. A Bizottság nyilvános konzultációt indít a kulturális és kreatív ágazatok jövőjéről „Európa kulturális és kreatív ágazatai nemcsak kontinensünk kulturális sokszínűsége miatt nélkülözhetetlenek; a legdinamikusabb gazdasági ágazatok közé is tartoznak. Ezenfelül nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa kilábaljon a válságból” – hangsúlyozta Androulla Vassiliou, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos. Peter Dundas-szal, az Emilio Pucci, az egyik legrégibb olasz luxusmárka művészeti igazgatójával a biztos a mai napon indítja el a nyilvános konzultációt egy sajtótájékoztató keretében Brüsszelben. „Örömmel üdvözlöm az Európai Bizottság zöld könyvének kezdeményezését. A konzultáció rávilágít arra, hogy milyen központi szerepet játszanak a kreatív és művészeti ágazatok Európa gazdasági fejlődésének fellendítésében”- mondta Peter Dundas. Az előadó- és képzőművészeteket, a kulturális alkotásokat, a film- és zeneipart, a televíziózást és rádiózást, a könyvkiadást, a videojátékokat, az új médiát, az építészetet, a forma- és divattervezést, valamint a reklámipart magában foglaló ágazat EU-szerte 5 millió minőségi állást biztosít. Mindez az európai GDP 2,6%-át teszi ki – ami jóval több, mint amennyit a feldolgozóipar számos területe teljesít. A kulturális és kreatív ágazatok mindemellett dinamikusabban fejlődnek, mint a gazdaság más területei. A digitalizáció és a globalizáció új piaci lehetőségeket nyitnak meg, különösen a kisvállalkozások számára. Ezek a vállalkozások azonban igen gyakran csak nehezen tudják kiaknázni teljes potenciáljukat. A nyilvános konzultáció arra ösztönzi az érintetteket, illetve a gazdasági szereplőket, hogy elgondolkodjanak többek között a következő kérdéseken: • Hogyan juthatnak könnyebben finanszírozáshoz a kis- és mikrovállalkozások, amelyek egyetlen ütőlapja a kreativitásuk? • Hogyan járulhat hozzá az EU ebben az ágazatban a kreatív és a vezetői készségek megfelelő kombinációjának biztosításához? • Hogyan ösztönözhető a nagyobb fokú innováció és kísérletezés, beleértve az információs és kommunikációs technológiák szélesebb körű használatát? A kulturális és kreatív ágazatok jelentősen javítják városaink és régióink versenyképességét és társadalmi kohézióját. Európa kulturális fővárosai, többek között Lille és Liverpool, bizonyítják, hogy ebbe az ágazatba történő befektetéssel új munkahelyek teremthetők, és megváltoztatható a városokról kialakult kép. Jóllehet a kulturális és kreatív ágazatok elsődlegesen helyi illetve regionális szinten fejlődnek, hatásuk ugyanakkor nemzetközi szintű is lehet, ami biztosítja világszerte Európa jelenlétét. A helyi, illetve regionális környezetükben juttatott támogatás ugródeszka lehet a világméretű sikerhez. A kulturális és kreatív ágazatok mindemellett jótékony hatást gyakorolhatnak az üzleti élet számos területére, valamint a társadalom egészére is. Számos nagy cég esetében például a formatervezők fokozatosan helyet kapnak a cég vezetésében is. Vissza lap elejére 2010.04.25. Barroso Elnök gratulációja Orbán Viktor úr részére választási győzelme alkalmából \"Az Európai Bizottság és jómagam nevében engedje meg, hogy gratuláljak meggyőző választási sikeréhez és ahhoz, hogy a magyar nép bizalma jeléül Ön lesz a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Hivatalba lépése meghatározó jelentőségű időszakra esik, hiszen Magyarországnak a többi tagállammal együtt következetesen kell fellépnie a gazdasági válság kihívásainak való megfelelés érdekében. Az Európai Unió már tanúbizonyságot tett egységéről és szolidaritásáról, segítséget nyújtva tagállamainak a válságból kivezető út megtalálásához. Ezzel összhangban a közeljövő egyik prioritása az Európa 2020 stratégia elfogadása és megvalósítása lesz, melynek során számítunk elkötelezettségére és támogatására. Eredményekben gazdag miniszterelnöki munkát kívánok Önnek, és örömmel várom, hogy együtt munkálkodhassunk közös európai terveink sikeres megvalósításán. Tisztelt Orbán Úr, kérem fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.\" Vissza lap elejére 2010.04.21. Fejlesztési segélyek és millenniumi fejlesztési célok: a Bizottság a jelentősebb mértékű és hatékonyabb segélyezés irányában tett lépések felgyorsítására szólította fel a tagállamokat Barroso elnök kijelentette: „2010-ben lehetőség nyílik arra, hogy az EU megújítsa a millenniumi fejlesztési célok iránt vállalt kötelezettségeit. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének jegyében nem szabad elfelejtenünk, hogy a szegénység nemcsak az Unió határain belül élőket sújtja. A tagállamoknak a jövőjükre vonatkozó elképzelések kialakításakor nem szabad megfeledkezniük a fejlődő országokról. A globális kihívásokra adott válaszlépések között Európának szem előtt kell tartania a fejlesztés előmozdítását is. Az elkövetkező évtizedet jó eséllyel a fejlesztésnek szentelhetjük. Személyesen is ki fogok állni e menetrend globális szintű előmozdítása mellett, mind az idei G8 és G20 csúcstalálkozón, mind az ENSZ millenniumi fejlesztési célok felülvizsgálatára tartott ülésén.” Andris Piebalgs európai fejlesztési biztos a következőket nyilatkozta: „Meggyőződésem, hogy továbbra is Európának kell betöltenie a szegénység ellen folytatott küzdelem első számú és leghitelesebb vezetőjének szerepét. Ha a szegénység mértékét 2015-re a felére akarjuk csökkenteni, valóra kell váltanunk a segélyezések fokozására és hatékonyabbá tételére tett ígéreteinket. Ez a terv arról szól, hogyan tarthatjuk meg a fejlődő országokkal folytatott együttműködés terén betöltött vezető helyünket annak érdekében, hogy új lendületet kapjon a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása. Ha az uniós tagállamok részéről megvan a pénzügyi erőfeszítés és a politikai akarat, e célok elérése nem fog váratni magára.” A segélyek növelése és a segélyhatékonyság fokozása következetes szakpolitikák segítségével Az uniós cselekvési terv bemutatja, miképpen növelhetik a tagállamok a segélyeket, és felhívja a figyelmet arra, hogy ehhez innovatív finanszírozási forrásokat is be kell vonni. A cselekvési terv kitér a segélyezés minőségére is: a Bizottság a segélyezés hatékonyabbá tétele érdekében az Unión belül megosztaná a munkát és a feladatokat, és gondoskodna arról, hogy ne mellőzzenek egy segélyezendő országot sem. A Bizottság azt is biztosítja, hogy valamennyi szakpolitikája összhangban álljon a fejlesztési célokkal. A cselekvési terv a következő tizenkét pontból áll: - A tagállamok felszólítása arra, hogy készítsenek minden egyes cél tekintetében reális, ellenőrizhető éves cselekvési tervet, és az első terveket már 2010 szeptemberére tegyék közzé. Az Európai Tanács ezután a tagállamok között kölcsönös felülvizsgálati folyamatot indít. A cselekvési terv a törekvések fokozása érdekében hangsúlyozza a többi nemzetközi donorral méltányosan megosztott nemzetközi teherviselést is; - A segélyhatékonyság növelése a nemzeti segélyprogramok uniós szintű hatékonyabb koordinációjával. Ez azt jelenti, hogy a forrásokat hatékonyabban használnák fel, és évente megtakarítható lenne akár 3–6 milliárd EUR is. Jó példája ennek a Haiti újjáépítésére vonatkozó uniós terv. A segélyhatékonyságot nemzetközi szinten is elő kell mozdítani; - A sérülékeny egyensúlyú államok és a millenniumi fejlesztési céloktól leginkább elmaradó országok előtérbe helyezése; - A millenniumi fejlesztési céloktól leginkább elmaradó országok előtérbe helyezése a nemek közötti egyenlőségre, az egészségügyre, az oktatásra és az élelmezésbiztonságra irányuló ágazati intézkedésekkel; - A millenniumi fejlesztési célok iránti felelősségvállalás előmozdítása a fejlődő országok részéről olyan partnerségben folytatott munkával, mint például a közös EU–Afrika stratégia; - Annak biztosítása, hogy a többi uniós szakpolitika – biztonság, kereskedelem, migráció, élelmezésbiztonság és éghajlatváltozás – a fejlesztési célok érdekében egymással összehangoltan működjön; - A fejlődő országok hazai forrásainak mobilizálása a helyi adózási szabályok javításával. Mindezzel párhuzamosan a felelősségteljes kormányzás elveinek előmozdítása az adóügy területén és az adócsalás elleni nemzetközi küzdelem; - A regionális integráció és kereskedelem megerősítése a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében; - A nagy bevételi potenciált hordozó innovatív finanszírozással kapcsolatos kezdeményezések támogatása és annak biztosítása, hogy ezek valóban a legszegényebbeket részesítsék előnyben; - Próbaként a Koppenhágában felvállalt évi 2,4 milliárd EUR-s éghajlat-változási gyorsfinanszírozás megvizsgálása a segélyhatékonyság és a következetesség tekintetében. - Új terv indítása a konfliktushelyzetek megoldására és a hatékonyabb beavatkozásra, valamint a fejlesztés- és a biztonságpolitika közötti együttműködés hatékonyabbá tétele; - A fejlődő országok nagyobb súlyú jelenlétének támogatása a nemzetközi kormányzási struktúrákban, a Világbankban és a Nemzetközi Valutaalapnál, valamint az ENSZ hatékonyabb ügynökségekre irányuló reformjának előmozdítása. Vissza lap elejére 2010.04.21. Sikeresen elkezdődött az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) versenyvizsga-eljárása az uniós tisztviselők kiválasztására „Nagyszerű látni, hogy ilyen sok ember szeretné pályafutását az európai intézményekben folytatni” – jelentette ki Maro± Cefčovič, a Bizottság intézményközi kapcsolatokért és igazgatásért felelős alelnöke. „Megelégedéssel tölt el, hogy a hatalmas érdeklődés ellenére az EPSO informatikai rendszere tökéletesen működött, és az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal képes volt a nagyszámú jelentkezések hatékony kezelésére. Az előválogató tesztek már elkezdődtek, és a tervek szerint karácsony előtt elkészülnek a sikeres pályázók neveit tartalmazó tartaléklisták is. Az első benyomások alapján az új rendszer zökkenőmentesen működik.” Március 16-án az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) útjára indította korszerűbb és gördülékenyebb új kiválasztási eljárását: a megújult rendszer szerinti legelső versenyvizsgát az igazgatási tisztviselők (AD) számára rendezik. Az új rendszerben a leggyakoribb munkakörökre évente írnak ki versenyvizsgát, így a pályázók eredményesebben készíthetik elő jelentkezésüket, az uniós intézmények pedig hatékonyabban tervezhetik meg emberi erőforrásokkal kapcsolatos stratégiájukat. Az új eljárás gyorsabb és hatékonyabb, mivel a jelenleginél kevesebb szakaszból áll. Emellett a lexikális tudás felméréséről a kompetenciaalapú értékelésre helyezi át a hangsúlyt, amely bizonyítottan a jövőbeni munkateljesítmény egyik legmegbízhatóbb előrejelzője. Az EPSO hároméves, folyamatosan aktualizált tervet vezetett be, amelynek során az intézmények rendszeresen felmérik munkaerő-szükségletüket. A nyílt versenyvizsgák évente három ciklusban zajlanak majd – az igazgatási tisztviselők, az asszisztensek és a nyelvi tisztviselők számára –, emellett a különböző szakemberek felvétele céljából egyedi versenyvizsgákra is sor kerül. Annak érdekében, hogy vége szakadjon azon sajnálatos gyakorlatnak, miszerint a sikeres pályázók gyakran éveken keresztül is szerepelnek a tartaléklistán anélkül, hogy tényleges álláshelyhez jutnának, a tartaléklisták ezentúl csupán egy évig, a következő vizsgaciklus lezárulásáig maradnak érvényben. A tartaléklistán szereplő pályázók többségét behívják majd felvételi beszélgetésre. A résztvevőknek lehetőségük nyílik arra, hogy a vizsgateljesítményükről írásos visszajelzést kapjanak, így elkerülhetők lesznek a hosszadalmas felülvizsgálati eljárások. Az EPSO új kiválasztási módszerével javulni fog az eljárás minősége és megbízhatósága. A legfontosabb alapelv, hogy a hangsúly a pályázók tényszerű tudásának felméréséről a kompetenciaalapú értékelésre helyeződik át. Az új kiválasztási eljárás mindössze két szakaszból áll: a pályázók az egyes országokban írják meg a számítógépes előválogató tesztet, majd Brüsszelben kerül sor az értékelési szakaszra. Az új eljárás lefolytatása 5–9 hónapot vesz majd igénybe – ezzel szemben a korábbi rendszerben akár két évig is elhúzódott egy-egy vizsgaeljárás. Az előválogató szakaszt továbbra is a kognitív képességeket és a helyzetmegítélést vizsgáló teszt, valamint – a keresett profil típusától függően – a szakmai és a nyelvi kompetenciákat felmérő teszt alkotja. Viszont a korábbiaktól eltérően az első szakasz nem tartalmaz külön tesztet az uniós ismeretek felmérésére; ezek vizsgálatára a második, értékelési szakaszban, a munkakörrel kapcsolatos feladatokkal szoros összefüggésben kerül majd sor. Az értékelési szakasz a kulcsfontosságú kompetenciák alapos és megbízható vizsgálatára szolgál, és a lexikális tudás helyett a munkakörrel kapcsolatos kompetenciákat helyezi előtérbe. A vizsgafeladatokat úgy állítják össze, hogy a segítségükkel felmérhessék a szükséges készségeket. Minden készséget legalább kétszer vizsgálnak. Ez a szakasz – a versenyvizsga típusától függően – egy vagy fél napot vesz igénybe, és a pályázó második nyelvén (angolul, franciául vagy németül) zajlik, kivéve a különleges nyelvi szakismeretet igénylő profilok esetében. Ez az értékelési szakasz váltja fel az eddigi hosszadalmas, két szakaszból álló írásbeli és szóbeli vizsgát. A konkrét szakmai készségek és szaktudás mellett számos alapvető kompetencia vizsgálatára is sor kerül, ideértve az elemző és problémamegoldó képességet, a kommunikációs készséget, az eredményközpontúságot, a tanulási és fejlődési képességet, a szervezőkészséget és az elvégzendő feladatok rangsorolásának képességét, a rugalmasságot, illetve a csapatmunkára való alkalmasságot. A vizsgabizottságok szakmai jellege erősödik azáltal, hogy tagjait az EPSO-hoz kirendelt állandó tisztviselők alkotják, akik képesítéssel rendelkeznek a kompetenciaalapú értékelés terén, valamint nagyobb szerephez jutnak a humánerőforrás-gazdálkodási szakismeretek. A sikeres pályázók értékelőközpontban elért teljesítményéről ún. készséglapot állítanak ki, amelyet az EPSO továbbít az intézmények felé, hogy ily módon segítse őket a felvételi eljárásban. Vissza lap elejére 2010.04.20. A Bizottság fellép az uniós polgárok adatainak biztonsága, az alperesek jogainak védelme és a bevándorlási és menekültügyi együttműködés fokozása érdekében „Nem engedhetjük, hogy az uniós polgárok hazájuktól távol korlátokba ütközzenek az igazságszolgáltatásban. Azt szeretném, ha a polgárok bíznának abban, hogy az EU külföldön is megvédi a jogaikat, ha ott alapítanak családot, vonulnak nyugdíjba, szerződéses vitákat kívánnak megoldani vagy autóbaleset következményeivel kell foglalkozniuk.” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos. „Ezek az ambiciózus javaslatok megszüntetik majd a polgárok életét jelenleg megnehezítő, a vállalkozások számára pedig többletköltségeket és jogbizonytalanságot jelentő bürokratikus akadályokat. Örömmel várom, hogy az Európai Parlamenttel, a nemzeti parlamentekkel, a kormányokkal és a polgárokkal közösen dolgozhassak ezeken az intézkedéseken.” Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A Stockholmi Program a szabad és biztonságos Európát megvalósító ütemterv. Mivel a szabadság és a biztonság különösen fontos az európaiak számára, a program lehetőséget kínál arra is, hogy Európa közelebb kerüljön polgáraihoz. Ezért többek között javasolni fogjuk egy határregisztrációs rendszer felállítását a schengeni térségben, hogy az emberek kevésbé bürokratikus módon, mégis nagyobb biztonságban kelhessenek át a határokon. Megteremtjük a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez szükséges eszközöket, és felhasználjuk a Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseit az internetes támadások és a személyazonosság-lopás büntethetősége érdekében. Célom az is, hogy a szolidaritás jegyében közös menekültügyi és migrációs rendszert hozzunk létre.” Az európai vezetők tavaly decemberben jóváhagyták a Stockholmi Programként ismert 170 kezdeményezést, amely a szabadság, biztonság és jogérvényesülés európai térségének a következő öt évben történő tényleges megvalósítására irányul. A Bizottság e politikai célkitűzésekből cselekvési tervet készített a 2010–2014-es időszakra. A jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság területén a terv a következő javaslatokat tartalmazza: - Az adatvédelem javítása az uniós szakpolitikákban – ideértve a bűnüldözést és –megelőzést – és a nemzetközi partnerekkel való kapcsolattartás során. Az új technológiai kihívásokra tekintettel frissítik az 1995-ös uniós adatvédelmi irányelvet. - A büntetőeljárások vádlottai tisztességes eljáráshoz való jogának erősítése, többek között a díjakról való tájékoztatásra, a jogi tanácsadás biztosítására, a hozzátartozókkal való kapcsolattartásra és a kiszolgáltatott személyek számára speciális biztosítékok nyújtására irányuló javaslatok révén. - A bürokrácia csökkentése a polgárok és a vállalkozások számára azáltal, hogy nehézkes eljárások és túlzott költségek nélkül elismerik a bírósági határozatokat és a személyes okmányokat. - A határokon átnyúló tartozásbehajtás egyszerűsítése és alternatív vitarendezés. Ma a vállalkozások a határokon átnyúló tartozásoknak csak 37%-át kapják vissza. - Az online kereskedelem élénkítése azáltal, hogy a vállalkozásoknak opcionális európai szerződési jogot kínálunk. 2008-ban az internetes tranzakcióknak csak 7%-a irányult a határon kívülre. - A másik tagállamba utazó uniós polgárok védelmének fokozása üdülési csomag vásárlása vagy közúti baleset utáni kártérítési igény benyújtása esetén. Az Unión kívülre irányuló utazások során a polgárok jobb konzuli védelemben részesülnek majd. Az uniós belügyek területén a terv a következő javaslatokat tartalmazza: - Átfogó biztonsági stratégia kidolgozása a bűnüldözésben, a polgári védelemben, a katasztrófavédelemben és a határigazgatásban való együttműködés erősítése érdekében. - Hosszú távú megállapodás kötése az Egyesült Államokkal a pénzügyiüzenet-adatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljából való feldolgozásáról és átadásáról. - Az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) bűnüldözési célokra történő felhasználásával kapcsolatos uniós megközelítés kialakításának megvizsgálása, valamint a PNR-adatok harmadik országoknak történő átadására vonatkozó uniós keretszabály kialakítása. - Az európai polgárok számítástechnikai bűnözés elleni védelme egyrészt a személyazonosság-lopás, másrészt az információs rendszerek megtámadását célzó rosszindulatú szoftverek alkalmazása büntethetőségének megteremtése révén, valamint a határok biztonságának erősítése a határregisztrációs rendszer révén. - Az adatmegőrzési irányelv értékelése és – szükség esetén – módosítása. - Az idénymunka céljából vagy vállalati mobilitás keretében érkező harmadik országbeli állampolgárok belépési és tartózkodási feltételeinek egyértelműsítése; közös uniós menekültügyi rendszer kialakítása és a tagállamok közti szolidaritás erősítése. Vissza lap elejére 2010.04.20. Trösztellenes politika: A Bizottság módosított versenyszabályokat fogad el az áruk és szolgáltatások forgalmazására vonatkozóan „A versenyszabályok világos és kiszámítható alkalmazása a szállítási és forgalmazási megállapodások vonatkozásában elengedhetetelen az uniós gazdaság versenyképességéhez és a fogyasztói jólét biztosításához. A forgalmazóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy szabadon döntsenek arról, milyen módon kívánják kielégíteni a fogyasztói igényeket: hagyományos üzlethelyiségben, vagy az interneten keresztül. A ma elfogadott szabályok biztosítani fogják, hogy a fogyasztók a legelőnyösebb elérhető árakon vásárolhassanak termékeket és szolgáltatásokat, bárhol is legyenek az EU területén, a piaci erővel nem rendelkező cégeknek pedig alapvető döntési szabadságot biztosít arra vonatkozóan, hogy az általuk legjobbnak tartott módon szervezzék meg értékesítési hálózatukat”, mondta Joaquin Almunia, a Bizottság alelnöke és versenypolitikai biztosa. A Bizottság ma olyan új rendeletet fogadott el, amely csoportmentességben részesíti a termelési és forgalmazási lánc különböző szintjein megkötött forgalmazási és szállítási megállapodásokat. Mivel több százezer ilyen vertikális megállapodás létezik, ezért mind a gazdaság, mind a fogyasztók számára fontos a szabályok felülvizsgálata. A vertikális korlátozásokra vonatkozó jelenlegi csoportmentességi rendelet és az azt kísérő iránymutatás tíz éves. A gyártók továbbra is maguk dönthetik el, hogyan kívánják termékeiket forgalmazni. Azonban ha igénybe kívánják venni a csoportmentességet, piaci részesedésük nem haladhatja meg a 30%-ot, az általuk kötött forgalmazási és szállítási megállapodások pedig nem tartalmazhatnak alapvető versenykorlátozásokat, mint például a viszonteladói árak rögzítése, vagy korlátok újrateremtése az Európai Unió belső piacán. Az új szabályok ugyanazt a 30%-os piaci részesedési küszöböt vezetik be a forgalmazók és a kiskereskedők számára, figyelembe véve a tényt, hogy bizonyos vevők szintén rendelkezhetnek a versenyre esetlegesen negatív hatással járó piaci részesedéssel. Ez a változás kedvező a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára – legyenek akár gyártók, akár forgalmazók –, amelyek egyébként könnyen kiszorulnának a forgalmazási piacról. Ez azt nem jelenti, hogy a nagyobb piaci részesedéssel rendelkező társaságok között létrejövő megállapodások jogellenesek lennének. Ezeknek a társaságoknak mindössze azt kell megvizsgálniuk, hogy az általuk kötött megállapodások tartalmaznak-e versenykorlátozó kikötéseket, és hogy azok indokoltak-e. Az új szabályok az online értékesítés kérdésével is kifejezetten foglalkoznak. A forgalmazási szerződés megkötését követően a forgalmazók szabadon értékesíthetnek weboldalaikon, csakúgy, mint hagyományos üzleteikben és értékesítési pontjaikon. A szelektív forgalmazás esetében ez azt jelenti, hogy a gyártók nem korlátozhatják az interneten értékesített áruk mennyiségét, vagy szabhatnak ki azokra magasabb árakat. Az iránymutatás emellett tisztázza az aktív és passzív értékesítés fogalmát a kizárólagos forgalmazás vonatkozásában. A jövőben nem lesz elfogadható a tranzakció megszakítása, vagy a fogyasztók átirányítása, miután azok külföldi címet tartalmazó bankkártya-adatokat adtak meg. Az új hatályos szabályoknak köszönhetően a kereskedők világos alappal és ösztönzőkkel rendelkeznek majd ahhoz, hogy fejlesszék online tevékenységüket, és ezáltal elérjék az EU egész területén tartózkodó fogyasztókat, elérhetővé váljanak számukra, valamint teljes mértékben kihasználhassák a belső piac előnyeit. Természetesen a gyártók minőségi követelmények alapján is megválaszthatják forgalmazóikat termékeik megjelenítése érdekében, függetlenül attól, hogy azok az interneten, vagy hagyományos keretek között végzik a tevékenységüket. A gyártók úgy is dönthetnek, hogy csak azoknak a kereskedőknek értékesítenek, amelyek legalább egy hagyományos üzlethelyiséggel rendelkeznek, annak érdekében, hogy a fogyasztók fizikailag láthassák, és fel-, vagy kipróbálhassák a termékeiket. Azonban e tekintetben a Bizottság különös figyelmet fordít majd a koncentrált piacokra, amelyekhez adott esetben sem a kizárólag az interneten keresztül értékesítő, sem a hagyományos diszkontoknak nincs hozzáférésük. Az új szabályok júniusban lépnek hatályba, és 2022-ig maradnak érvényben, egy éves átmeneti időszakkal. Előzmények A jelenlegi csoportmentességi rendeletet 1999-ben fogadták el, és azokat a megállapodásokat mentesíti, amelyek megfelelnek az EU-Szerződés 101. cikke (3) bekezdésében foglalt uniós versenyszabályoknak. Csakúgy, mint a korábbi szabályok esetében, az új csoportmentességi rendelet célja a piaci erővel nem rendelkező társaságok szabályozásból eredő terheinek csökkentése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. Az új szabályokról szóló tervezetet 2009 júliusában tették közzé. A nyilvános konzultáció eredménye alapján a csoportmentességi rendeletet az érintettek túlnyomó részt sikeresnek ítélték a megfelelési költségek és a bürokrácia csökkentésében, és ezzel egyidejűleg a fogyasztók választékból és árversenyből származó előnyeinek biztosításában. A Bizottsághoz több mint 150 beadvány érkezett. Vissza lap elejére 2010.04.16. Bővítés: az RB szerint a konkrétumok számítanak, nem az ígéretek A vélemény értékeli az egyes tagjelölt országok által a csatlakozás irányába megtett előrelépést, valamint hangot ad az RB abbéli jelentős aggályának, mely szerint a tagjelölt országok által tett politikai vállalásokat számos esetben nem váltották megfelelő mértékben konkrét, helyi szintű intézkedésekre. „Egy ország európai uniós csatlakozásáról csak a helyi szint valóságának gondos kiértékelése alapján lehet dönteni, nem elég hozzá az uniós jogszabályok nemzeti joggyakorlatba való átültetésének vizsgálata\" – hangsúlyozta Georgios Papastergiou. Az RB véleménye hangsúlyozza, hogy a tagjelölt országoknak tovább kell erősíteniük a helyi és regionális közigazgatás és önkormányzatok minőségét, mivel az országok európai uniós tagságra való alkalmassága helyi és regionális adminisztratív kapacitásuktól is függ majd. Füle biztos, aki először beszélt a helyi és regionális képviselők közgyűlése előtt, megismételte az RB kéréseit: „A szubszidiaritás és a magas minőségű közigazgatás megteremtése az európai uniós tagság egyik kulcsfontosságú előfeltétele. A helyi és regionális önkormányzatokat jól fel kell készíteni az EU-hoz való csatlakozásból adódó kihívásoknak való megfelelésre. Az új európai uniós tagországok csak ily módon élvezhetik majd igazán az uniós tagságból adódó előnyöket.” Füle rövid áttekintést adott arról, hogy az Európai Bizottság hogyan tekint a tagjelölt országokra. „A bővítésért felelős biztosként az én feladatom annak biztosítása, hogy a csatlakozás pillanatában az országok teljesen felkészültek legyenek a tagságra. Az országok akkor fognak csatlakozni, amikor arra készen állnak, saját érdemeik függvényében. Nem lesznek jogosulatlan előnyök, sem pedig gyorsított eljárások.” Ezt követően hozzátette: „Minket leginkább a csatlakozási folyamat minősége érdekel, az, hogy az Európai Unió minden egyes újabb csatlakozással ne csak nagyobbá, hanem erősebbé is váljon.” A PES csoport álláspontját annak elnöke, Karl-Heinz Klär, Rheinland-Pfalz tartomány államtitkára ismertette. Megerősítette, hogy a csoport 2009–2010 folyamán erősen támogatta az EU bővítési stratégiáját, valamint üdvözölte az egyes tagjelölt országok (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Horvátország, Törökország) által tett előrelépéseket az EU-hoz való csatlakozás felé. „A koppenhágai kritériumok az EU bővítési folyamatának legfontosabb hivatkozási pontjait képezik”, mondta, majd kiemelte a felek közötti együttműködést megerősíteni kívánó, már létező nemzetközi struktúrákkal való konstruktív és előretekintő párbeszéd fontosságát. A vélemény az egyes tagjelölt országok által elért haladás őszinte értékelése. Törökországot például az RB „dicséretben részesíti […] konstruktív magatartásáért”, ugyanakkor „csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy bár Törökország elfogadta a koppenhágai kritériumoknak megfelelő jogi szabályozást, ennek megvalósítása sok kívánnivalót hagy maga után, különösen a nők jogai, a diszkriminációellenes fellépés, a véleménynyilvánítás és a vallásgyakorlás szabadsága, csakúgy mint a kínvallatással szembeni nulla-tolerancia és a korrupció leküzdése terén”; és „elégedetlenségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a hatásköröknek a helyi szervek felé történő átruházásában ilyen lassú az előrelépés.” Horvátországot illetően a vélemény „elismeréssel adózik […] az uniós csatlakozás feltételei […] terén megtett folyamatos előrehaladásáért”, ugyanakkor azt ajánlja, hogy további erőfeszítéseket tegyenek, például „a korrupció leküzdésével megbízott szervek jogkörének szélesítéséért”, mivel „a korrupció továbbra is számos területen elterjedt”. Az RB tagjai azt is megjegyzik, hogy „megfelelő politikai elkötelezettség hiányában a decentralizációs stratégia még nem került elfogadásra”. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság tekintetében a vélemény rámutat arra, hogy „bizonyos önkormányzatok, különösen a gyéren lakott településeken, továbbra is igen csekély közigazgatási kapacitás birtokában vannak”, és sajnálattal látja „a helyi önkormányzatokat az átláthatóság és a felelősség terén továbbra is sújtó hiányosságokat”, ugyanakkor üdvözli „a helyi önkormányzatisággal foglalkozó új bizottság felállítására” vonatkozó javaslatot. Vissza lap elejére 2010.04.15. Fogyasztóvédelem – A 2009-es RAPEX-jelentés szerint hatékony az uniós együttműködés a veszélyes termékek területén John Dalli egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos elmondta: „A jelentés célja, hogy az uniós polgárok valós képet kapjanak az uniós piacon forgalmazott termékek biztonságosságáról. A biztonságosság az emberek biztonsága miatt különösen fontos a tagállamoknak számára, és az elmúlt hat évben a RAPEX ezen a területen az uniós együttműködés eredményességének példájává vált.” A bejelentett veszélyes termékek száma továbbra is nő A RAPEX-rendszeren keresztül érkező bejelentések száma 2004 óta (amikor a tagállamok az általános termékbiztonságról szóló irányelvet átültették a nemzeti jogba) fokozatosan növekszik. A mostani hatodik évre a 2004-es 468 esethez képest a bejelentések száma gyakorlatilag megnégyszereződött, 1993-ra emelkedett. 2009-ben ez a szám 2008-hoz képest 7%-kal növekedett. A RAPEX-bejelentések száma és a rendszer nagyobb kapacitása az alábbiaknak köszönhető: - a nemzeti hatóságok eredményesebben érvényesítik a termékbiztonságossági jogszabályokat; - a források hatékonyabb felhasználása; - a vállalatok jobban odafigyelnek kötelezettségeikre; - jobb együttműködés harmadik országokkal; - az Európai Bizottság által koordinált hálózatépítés és képzés a tagállamokban. A származási országokat tekintetve látható, hogy a RAPEX rendszeren keresztül a kínai termékekről érkező bejelentések száma lassan nőtt (1%-kal; 2008-ban 59% volt, 2009-ben pedig 60%). Csökkent az olyan bejelentések száma, amelyek nem tartalmaztak információt a bejelentett termék származási országáról. Minden uniós ország hozzájárul a RAPEX működéséhez Az összes uniós ország használta a RAPEX-rendszert; felkutatták és bejelentették a veszélyes termékeket, és a kapott információk alapján megfelelően eljártak. Az országok fele intenzívebben alkalmazta a rendszert és több veszélyes terméket jelentett be, mint 2008-ban. A legtöbb bejelentés a következő országokból származott: Spanyolország (220), Németország (187), Görögország (154), Bulgária (122) és Magyarország (119). A felsorolt országokból érkezett bejelentések a komoly veszélyt jelentő termékekről szóló, a rendszeren keresztül küldött összes bejelentés 47%-át teszik ki. Játékok, ruházati cikkek, textíliák és gépjárművek vezetik a listát 2009-ben a játékok (472 bejelentés), a ruházati cikkek és textíliák (395 bejelentés), és a gépjárművek (146 bejelentés) adták a komoly veszélyt jelentő termékekről szóló összes bejelentés 60%-át. Az elektromos készülékek 138 bejelentéssel a 4. helyre kerültek. A játékbiztonságot vizsgáló uniós piacfelügyeleti ellenőrzés eredményei 2009-ben 13 ország piacfelügyeleti hatóságai célzottan ellenőrizték a játékok biztonságosságát. Több, mint 14 000 játéknál vizsgálták, hogy megfelelnek-e a vonatkozó biztonságossági előírásoknak. Az ellenőrzést főleg az importőrök és kiskereskedők körében végezték, 160 belépő játékszállítmány vámellenőrzését végezték el. Az ellenőrzött játékok közül 803 mintát küldtek laboratóriumi vizsgálatra, a mechanikai biztonságosság (576 minta) és a nehézfém-tartalom (227 minta) vizsgálata céljából. 200 minta nem felelt meg a mechanikai vizsgálatokon, a nehézfém-tartalomra vonatkozó előírásokat viszont csak 17 minta nem teljesítette. Ezek számos RAPEX-bejelentést eredményeztek és a nemzeti hatóságok intézkedtek a nem biztonságosnak talált játékok ügyében. Az akció (amelyet a felügyeleti hatóságok uniós hálózata, a PROSAFE koordinált) fő célja az volt, hogy csökkentse a nem biztonságos játékok mennyiségét az EU piacán. Azt is lehetővé tette a részt vevő országoknak, hogy a közös munkában tapasztalatokat szerezzenek a piacfelügyelet eredményességének növelése és a biztonságossági előírások betartatása terén. A nemzeti hatóságok továbbra is mindent megtesznek, hogy biztosítsák a vonatkozó biztonságossági előírások érvényesülését, és hogy tájékoztassák, felvilágosítsák és segítsék a gazdasági szereplőket és a fogyasztókat. További információk: MEMO/10/129 MEMO/10/130 és http://ec.europa.eu/consumers/safety/news/index_en.htm Vissza lap elejére 2010.04.13. A Bizottság 35 millió EUR értékű pályázati felhívást tesz közzé olyan projektek támogatására, amelyek célja a környezetvédelmi kihívások üzleti lehetőséggé alakítása Janez Potočnik, európai környezetvédelmi biztos a következőket nyilatkozta: „A mostani innovációs pályázati felhívás rendkívüli lehetőség Európa tehetséges vállalkozásainak arra, hogy megmutassák új ötleteiket ökológiai lábnyomunk csökkentésére. A CIP Ökoinnovációs programja jó példa arra, hogy a környezetvédelem elősegítése jó üzlet lehet, hiszen számos termék és szolgáltatás bizonyítja, hogy a versenyképes növekedés és a környezet védelme nem zárják ki egymást A felhívás négy fő területet fed le: - anyagok újrahasznosítása, - fenntartható építési termékek, - élelmiszer- és italágazat, - környezetbarát üzletvitel. A nyertes pályázatok a projektköltségek 50%-át fedezhetik a támogatásból A felhívás kifejezetten azoknak a kis- és középvállalkozásoknak szól, amelyek olyan környezetbarát terméket, eljárást vagy szolgáltatást fejlesztettek ki, amely, bár technikailag igazolható, még nem tudta megvetni lábát a piacon. A felhívás közvetlen társfinanszírozást ajánl a projekt teljes költségének 50%-áig. A 2010-es pályázati eljárásban lehívható 35 millió EUR-t várhatóan 45–50 új projekt között fogják elosztani. A nyertes projekteket az újszerű megközelítés, a várható piaci fogadtatás és az európai környezetvédelmi szakpolitikához való hozzájárulásuk, különösen az erőforrás-hatékonyság alapján választják ki. Jelenleg 44 hasonló projekt fut a támogatási program keretében, és várhatóan további 45-öt kezdenek meg még az idei év során. Ezek között említhető például: a használt gumiabroncsok szigetelőanyaggá való alakítása; bambuszültetvények használata a „szürke víz” (vagyis a háztartási mosásból, illetve fürdésből származó víz) tisztítása során; és a megszokott papírcímkék felváltása újszerű lézertechnológiával. A 2010-es pályázati felhívásokat a mai napon mutatják be a brüsszeli Charlemagne épületben rendezett CIP Ökoinnovációs Információs Nap során. A pályázatok benyújtási határideje szeptember 9. Háttér CIP Ökoinnováció A 2008–2013 közötti időszak alatt mintegy 200 millió eurós költségvetéssel rendelkező CIP Ökoinnováció az Európa természeti erőforrásainak minél előnyösebb felhasználását elősegítő hosszú távú megoldások kialakítását és piaci alkalmazását támogatja. A CIP Ökoinnováció a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) egyik környezetvédelmi területe, és a Környezettechnológiai Cselekvési Terv (ETAP) egyik dinamikus mozgatórugója. További információ: Az összes fontos pályázati dokumentum megtalálható a következő címen: http://ec.europa.eu/environment/eco-innovation/application_en.htm Európa-szerte számos nemzeti információs nap kerül majd megrendezésre. A fontos dátumok és helyszínek megtekinthetőek a következő címen: http://ec.europa.eu/environment/eco-innovation/events_en.htm Vissza lap elejére 2010.04.13. A Régiók Bizottsága új fejezetet nyit az uniós „makrorégiókról” szóló vitában A balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia 2009. októberi elfogadását követően – a Régiók Bizottsága ösztönzésére – az Európai Bizottság várhatóan az év végén közzéteszi a „Duna-stratégia” tervezetét. Ez a két stratégia a próbaköve az ún. makroregionális megközelítésnek, amely nagy európai régiók számára kíván uniós szinten közös kiemelt célokat kitűzni, és meghatározni a határokon átnyúló együttműködés konkrét lépéseit. A cél a rendelkezésre álló források hatékonyabb célba juttatása például a közlekedési és energiahálózatok fejlesztése, a környezetszennyezés csökkentése, vagy akár szociális, bevándorlási vagy biztonságpolitikai kérdések megoldása érdekében. A mai RB-rendezvény először nyújtott alkalmat annak megvitatására, hogy a makroregionális keret milyen hozzáadott értéket képvisel Európa különböző régiói számára. Ramón Luis Valcárcel Siso (Spanyolország/EPP), a Régiók Bizottsága első alelnöke és Murcia spanyol autonóm közösség elnöke üdvözölte a területi megközelítés „hozzáadott értékét”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a regionális önkormányzatokat már a kezdetektől fogva be kell vonni a makrorégiók kialakításába. Emellett szélesebb körű vitára szólított fel az ún. „kétsebességű Európa” elkerülése érdekében, ahol csak a kontinens bizonyos részei részesülnek a makroregionális megközelítés áldásaiból, mások – különösen a mediterrán térség országai – viszont nem. Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős európai biztos így nyilatkozott: „Integrált megközelítéssel, a különféle szakpolitikai területek fellépéseinek összehangolásával jobb eredmények érhetők el, mint egyedi kezdeményezésekkel. Ha valahol egy ország- és régiócsoport összefog a közös célok elérése érdekében, az az egész Unió kohéziójának a javára válik.” Az áprilisi plenáris ülésen várhatóan elfogadják a balti-tengeri stratégiáról szóló jelentést Április 14–15-i plenáris ülésén a Régiók Bizottsága emellett a balti-tengeri stratégiáról szóló saját jelentését is elfogadja, amelyet Pauliina Haijanen (Finnország/EPP) állított össze. Véleménytervezetében a szerző, Laitila város önkormányzatának tagja arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ismerje el a regionális és helyi szintű szereplőknek a stratégia végrehajtásában betöltött központi jelentőségét és hozzáértését. Véleménye szerint a regionális és helyi szintnek kulcsszerepet kell adni az egyes prioritási területek koordináló szerveinek és a zászlóshajó projektek vezető partnereinek a meghatározásában és kiválasztásában. A Régiók Bizottsága tagjai azzal bizonyították politikai elkötelezettségüket, hogy „interregionális csoportokat” alakítottak az egyes makroregionális stratégiákról szóló viták elősegítése érdekében. Arra törekedve, hogy a makroregionális stratégiákat Európa-szerte összehangoltan fejlesszék, az RB a területi kohézióval foglalkozó (COTER) szakbizottsága keretében tovább folytatja az erről szóló általános vitát. A konferenciáról további információkat a http://www.cor.europa.eu/macroregions internetcímen olvashat. Látogasson el az RB weboldalára! Cím: http://www.cor.europa.eu A Régiók Bizottsága A Régiók Bizottsága az EU regionális és helyi képviselőinek közgyűlése. A 27 európai uniós tagállam önkormányzatait képviselő 344 tagnak az a küldetése, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat, valamint az általuk képviselt közösségeket bevonja az uniós döntéshozatali folyamatba, és tájékoztassa őket az uniós szakpolitikákról. A régiókat és a városokat érintő szakpolitikai témakörökkel kapcsolatban az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ki kell kérnie az RB véleményét. A Régiók Bizottsága az Európai Bírósághoz fordulhat, ha jogai sérülnek, vagy úgy látja, hogy egy uniós jogszabály sérti a szubszidiaritás elvét, vagy nem tartja tiszteletben a regionális és helyi hatásköröket. Vissza lap elejére 2010.04.12. A média reflektorfényébe kerül a szegénység Európában Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos így fogalmazott: „A szegénység problémájának kezeléséhez biztosítanunk kell a kirekesztett csoportok számára, hogy hallathassák hangjukat, továbbá meg kell értenünk, hogy mi okozza a szegénységet. Ugyanakkor jól működő gyakorlati megoldásokat kell javasolnunk. Az újságírók kulcsfontosságú szerepet töltenek be az ehhez kapcsolódó vitában, ezért találtuk ki ezt a szegénység kérdését legnagyobb hírértékkel és legeredetibb módon közvetítő tudósításokat díjazó pályázatot.” A verseny kezdetét vette, az újságírók mától 2010. augusztus 31 ig adhatják be pályázatukat a 2010 es európai év honlapján keresztül elektronikus formában. Olyan cikkek és audiovizuális tudósítások indulhatnak a díjért, amelyeket valamely, a 27 tagállamban, Izlandon vagy Norvégiában működő médiacsatorna 2009. október 1-je és 2010. augusztus 31 e között közzétett vagy sugárzott. A pályázatokat először egy nemzeti szakértői zsűri bírálja el. Kategóriánként egy egy nyertest hirdetnek. A nemzeti nyerteseket továbbítják az európai versenypályázatra, amelynek a csúcspontját a belga soros elnökség által 2010 végén Brüsszelben rendezett ünnepség jelenti majd. Az újságírói versenypályázat egyike az európai év uniós szintű kulcsfontosságú eseményeinek, és célja a szegénység és a társadalmi kirekesztés köré csoportosuló problémakör tudatosítása a lakosság körében. Az európai év további kulcsfontosságú eseményei közé tartozik még egy európai szintű művészeti verseny, továbbá az olyan kérdésekről rendezett jelentősebb konferenciák, mint a gyermekszegénység és a hajléktalanság, valamint az októberre meghirdetett szegénység elleni küzdelem világnapjához kapcsolódó eseménysorozat. Amennyiben többet szeretne megtudni az újságírói versenypályázatról, keresse fel a 2010 es európai év honlapját: http://www.2010againstpoverty.eu/?langid=hu, és ott klikkeljen az „Újságíróverseny” menüpontra. Előzmények A 2010-es európai év célja, hogy a társadalmi kulcsszereplőkben, mint a kormányok és a szociális partnerek, valamint a lakosság körében is jobban tudatosítsa az Európában tapasztalható szegénység okait és következményeit. Célja továbbá, hogy mozgósítsa az említett szereplőket a szegénység elleni harcra; propagálja a társadalmi integrációt és befogadást; ösztönözze az olyan uniós és nemzeti politikák kidolgozására vonatkozó kötelezettségvállalásokat, amelyek a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen veszik fel a harcot. 84 millió európai – vagyis uniószerte az emberek 17% a – él jelenleg a szegénységi küszöb alatt. A közelmúltban folytatott, szegénységgel kapcsolatos véleményekről végzett Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak túlnyomó része (73%) úgy tekint a szegénységre, mint az országában jelen lévő széleskörű problémára, 89 százalékuk pedig azonnali lépéseket vár kormányától a probléma kezelése érdekében. Míg a legtöbben saját nemzeti kormányukat tartják elsődlegesen felelősnek, a válaszadók 74%-a az Uniótól is elvárja, hogy fontos szerepet vállaljon. Vissza lap elejére 2010.04.09. Eurobarométer: Az európaiak nem eléggé tájékozottak a biodiverzitás csökkenésével kapcsolatban. Az Európai Bizottság figyelemfelkeltő kampányt indít Janez Potočnik európai környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: A biológiai sokféleség jövőnk természetes mozgatórugója, és kötelességünk megóvni azt. Remélem, hogy a most indult kampány segíteni fog ebben, és képesek leszünk felhívni a figyelmet annak szükségességére, hogy jobban bánjunk a természettel, amelytől mind függünk.” Új kutatás a biológiai sokféleséggel kapcsolatos ismeretekről A legutóbbi Eurobarométer-felmérés kimutatta, hogy sok európai úgy véli, nem rendelkezik megfelelő tájékozottsággal a biodiverzitással kapcsolatban. A legújabb, „A biodiverzitással kapcsolatos attitűdök („Attitudes towards biodiversity”) címmel megjelent felmérés alapján csupán az európaiak 38%-a ismeri a fogalom jelentését, és 28%-uk nyilatkozott úgy, hogy bár már hallotta a kifejezést, a jelentésével nincs tisztában. A többség szerint a biológiai sokféleség csökkenése komoly probléma, de úgy gondolja, hogy a veszteség személyesen nem fogja érinteni; ezzel szemben a válaszadók alig 17%-a vélte úgy, hogy máris érzi annak hatását. Arra a kérdésre, hogy mi veszélyezteti leginkább a biológiai sokféleséget, 27% a környezetszennyezést, míg 26% az ember okozta katasztrófákat jelölte meg. A kérdésre, hogy miért nem lépnek fel a biodiverzitás megőrzéséért, a polgárok elsősorban azt a választ adták, hogy nincsenek tisztában azzal, mit is tehetnének. A Bizottság figyelemfelkeltő kampányt indít Az egész Európai Unióra kiterjedő kampánynak – amely egybeesik azzal, hogy az ENSZ 2010-et a biológiai sokféleség világévének nyilvánította – az a célja, hogy felhívja a figyelmet a problémára az interneten, videóklipeken, PR-akciókon, utcai művészeti eseményeken és a médián keresztül, beleértve a közösségi portálokat is. A kampány fő célkitűzése, hogy megmutassa a biodiverzitás csökkenésének a mindennapi életre gyakorolt hatásait, középpontban a megelőzés módjaival. A kampány vezérszlogenje: „Közösen kell cselekednünk!”. A kampány elsődleges célja, hogy a biodiverzitás témakörét beemelje a köztudatba, valamint hogy biztosítsa, hogy a polgárok tisztában legyenek a veszteségek lehetséges következményeivel és azzal, hogy ők mit tehetnek a folyamat megállítása érdekében. A kampány a „Biodiverzitás - Közösen kell cselekednünk!” szlogenre épül. Pedagógiai célkitűzése, hogy rávilágítson a biodiverzitás által biztosított előnyökre, és különösen az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, valamint az azok megszűnése okozta veszélyekre. A fő cél, hogy a polgárokban tudatosodjon, hogyan járulhatnak hozzá a veszteségek csökkentéséhez, illetve megelőzéséhez. A kampány rendszeresen visszatérő vezérmotívumai az összekapcsolódás, és a kölcsönös függőség lesznek. Előzmények: mi a baj a biodiverzitással? A Föld biodiverzitását komoly veszély fenyegeti, hiszen a fajok a normálisnál 100−szor, vagy akár 1000-szer nagyobb sebességgel halnak ki. A vizsgált fajok több mint egyharmadát a kihalás fenyegeti, és becslések szerint a Föld ökoszisztéma-szolgáltatásainak 60%-ában pusztulás tapasztalható az utóbbi 50 évben. Ezt a pusztulást az emberi tevékenység okozza a megváltozott földhasználaton, az erőforrások túlzott kiaknázásán, a nem fenntartható tevékenységeken, a környezetszennyezésen és a nem őshonos fajok betelepítésén keresztül, amelyek az élőhelyek és a fajok pusztulásához, elaprózódásához és károsodásához vezetnek. Ebben a folyamatban az éghajlatváltozás is szerepet játszik. Az európai környezetvédelmi miniszterek március közepén új biodiverzitási célkitűzésben állapodtak meg, és megegyeztek, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének, valamint az ökoszisztéma-rendszerek pusztulásának véget kell vetni, és legkésőbb 2020-ig helyreállítani őket. Hosszú távú terveik között szerepel, hogy 2050-ig a biodiverzitást meg kell védeni, fel kell becsülni és teljes egészében helyre kell állítani, és kérték, hogy a biodiverzitás megőrzésére irányuló célkitűzés egyértelműen kapjon helyet az EU különböző szakpolitikáiban és stratégiáiban. A tanácsi következtetéseket az EU vezetői március 26-án hagyták jóvá. Vissza lap elejére 2010.04.07. Az Európai Bizottság sürgeti a romák társadalmi befogadását „Miután az Unió alapját éppen erős értékrendszere alkotja, biztosítanunk kell a romák alapvető jogainak tiszteletben tartatását. Elfogadhatatlan ennek az etnikai kisebbségnek a diszkriminációja” – jelentette ki Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos. „Problémáik megoldása társadalmaink és gazdaságaink előnyére válik. Csakis kitartó és összehangolt fellépéssel érhetünk el kézzelfogható eredményeket a romák számára szerte Európában.” Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos kiemelte: „A romák integrálására irányuló erőfeszítéseknek a teljes életciklusra ki kell terjedniük: a gyermekkortól kezdődően az óvodákra és a többségi oktatásra, majd a felnőttek foglalkoztatásán keresztül az idősek gondozására. A roma közösségek központi szerepet töltenek be a szegénység és munkanélküliség elleni küzdelemben. A romáknak nincs szükségük külön munkaerőpiacra és a roma gyerekek szegregációját meghosszabbító oktatásra. Nem felújított gettókban akarnak élni. Célkitűzésünk, hogy a romákat azonos feltételekkel fogadja be a társadalom. Az Európai Szociális Alap ennek az átfogó megközelítésnek az egyik leghatékonyabb eszköze.” – tette hozzá. A ma elfogadott szakpolitikai közleményében a Bizottság egy olyan nagyratörő, középtávú programra helyezi a hangsúlyt, amely célja választ adni a romák társadalmi befogadása terén felmerülő legfontosabb problémákra. A program többek között az alábbiakra összpontosít: • A strukturális alapok, köztük az Európai Szociális Alap igénybevétele a romák befogadásának előmozdítására; e két alap az EU költségvetésének csaknem felét teszi ki; • A romákat érintő kérdések figyelembevétele valamennyi vonatkozó szakpolitikában mind nemzeti, mind uniós szinten; a foglalkoztatástól kezdve a városfejlesztésig, valamint a közegészségügytől az EU bővítéséig; • A roma közösségek potenciáljának kiaknázása a minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedés előmozdítása érdekében, az Európa 2020 stratégia részeként. Noha sok európai roma helyzete továbbra is nehéz, uniós és nemzeti szinten is történtek jelentős előrelépések. Az elmúlt két év során az EU és a tagállamok arra összpontosítottak, hogyan lehetne a romák társadalmi befogadásának előmozdítására hatékonyabbá tenni a diszkriminációellenes jogszabályokat és az uniós alapokat. Tevékenységeik keretében foglalkoztak többek között a megkülönböztetés, a szegregáció és a rasszista erőszak elleni küzdelemmel, a szegénység, a társadalmi marginalizálódás, a gyenge iskolai teljesítmény, a rossz lakhatási körülmények és rossz egészségi állapot ördögi körének megszüntetését célzó programok támogatásával. A Bizottság például 24 tagállam ellen indított bírósági eljárást annak biztosítása érdekében, hogy a faji alapú megkülönböztetésre vonatkozó diszkriminációellenes uniós jogszabályokat megfelelően ültessék át a nemzeti jogba. Az említett ügyekből tizenkettő még folyamatban van, tizenkettőt pedig már sikeresen lezárták. A strukturális alapok tagállamok általi hatékonyabb kiaknázásának ösztönzésére a Bizottság jelenleg két tanulmányt is végez, melyek célja a romák társadalmi befogadását célzó sikeres projektek, programok és szakpolitikák elemzése – az egyik tanulmány az alapok egészére, míg a másik a romáknak az Európai Szociális Alapból történő támogatására összpontosít. A közleményt és az elért haladásról szóló jelentést a spanyol EU-elnökség által szervezett második európai roma csúcstalálkozón vitatják majd meg. Az eseményen az uniós intézmények, a tagállamok és a civil társadalom magas szintű képviselői vesznek részt azzal a céllal, hogy áttekintsék a 2008-ban megrendezett első csúcstalálkozó óta elért eredményeket. Vissza lap elejére 2010.03.31. Európai polgári kezdeményezés: a polgárok új lehetőséget kapnak az uniós politika befolyásolására „Lelkesedéssel tölt el az európai polgári kezdeményezés, hiszen a részvételi demokrácia teljesen új formáját vezeti be az Európai Unióban” – nyilatkozta Maro± Cefčovič, a Bizottság intézményközi kapcsolatokért és igazgatásért felelős alelnöke. „Nyilvánvaló előrelépés ez az uniós demokrácia életében. Kézzelfogható példája annak, hogy közelebb hozzuk az Uniót polgáraihoz. A kezdeményezések emellett elősegítik majd, hogy élénk vita alakuljon ki mindarról, ami Brüsszelben történik. A Bizottságnak komoly megfontolás tárgyává kell tennie a polgári kezdeményezésben felvetett kérdéseket.” Viviane Reding alelnök és uniós polgárságért felelős biztos elmondta: „A polgári kezdeményezés nagyon lényeges elem a polgárok véleményének kifejezésre juttatásában. Örvendetes egy olyan eszköz létrehozása, amely tanúbizonyságot tesz arról, hogy az EU komolyan odafigyel polgárainak aggályaira. Védintézkedések biztosítják majd, hogy a javasolt kezdeményezések tiszteletben tartsák értékeinket, és összhangban álljanak az alapvető jogokkal.” Milyen formát ölt majd az európai polgári kezdeményezés? A kezdeményezéseket legalább egymillió olyan polgárnak kell támogatnia, akik a tagállamok legalább egyharmadának állampolgárai egyben. A minimálisan összegyűjtendő aláírások számát e tagállamok mindegyikében az adott ország európai parlamenti képviselőinek számát 750-nel megszorozva határozzák meg. Az aláírókra vonatkozó életkori minimumkorlát az európai parlamenti választásokon való részvételi jogosultság korhatárához kötődik. A javasolt kezdeményezések a Bizottság által rendelkezésre bocsátott online nyilvántartásban kerülnek bejegyzésre. Amennyiben a kezdeményezés nyilvánvalóan ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel, a nyilvántartásba vétel elutasítható. A támogatási nyilatkozatok összegyűjtésének módját illetően nincsenek korlátozások, a nemzeti hatóságoknak azonban három hónapon belül ellenőrizniük kell, hogy az online gyűjtési rendszerek megfelelnek-e bizonyos technikai és biztonsági követelményeknek. A szükséges aláírások összegyűjtéséhez a szervezőknek egy év áll rendelkezésükre. Hogyan kezeli a Bizottság a kezdeményezéseket? A szervező, amint három tagállamban összegyűjtött 300 000 aláírást, felkéri a Bizottságot a kezdeményezés elfogadhatóságának vizsgálatára. A Bizottság két hónappal rendelkezik annak eldöntéséhez, hogy a kezdeményezés a hatáskörébe tartozik-e, és hogy azon a területen van-e lehetőség jogi szabályozásra. Az elfogadhatósági vizsgálat a kezdeményezés tartalmát illetően nem minősül előzetes bizottsági döntésnek. A Bizottságnak, miután a kezdeményezést elfogadhatónak ítélte, és az aláírásokat ellenőrizték, négy hónapja van arra, hogy megvizsgálja a kezdeményezést. Csak ezt követően dönti el, hogy jogalkotási javaslatot tesz, nyomon követi a kérdést (pl. tanulmány révén), vagy nem tesz további lépéseket. Bármilyen döntés szülessen, a Bizottság nyilvános dokumentumban fejti ki indokolását. Védintézkedések A javaslat biztosítani kívánja, hogy a polgári kezdeményezés elindításának eljárásai egyszerűek, felhasználóbarátok és mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, szem előtt tartva, hogy nem róhatnak túlságosan nagy terheket a nemzeti hatóságokra. Fontos az is, hogy a demokratikus folyamat ezen új eleme hiteles legyen, teljes adatvédelmet biztosítson és kizárja a csalás vagy a visszaélés lehetőségét. Bár a polgári kezdeményezés nem befolyásolja a Bizottság kezdeményezési jogkörét, a Bizottságnak kötelessége, hogy komoly megfontolás tárgyává tegye a polgárok által felvetett kérdéseket. Tekintettel a polgári kezdeményezés jelentőségére és egyes kérdések összetett mivoltára, a Bizottság 2009. november 11-én zöld könyvet fogadott el, és ezzel széles körű nyilvános konzultációt kezdeményezett a kérdésről. A konzultáció során 330 válasz érkezett, amelyeket a Bizottság szem előtt tartott a javaslat kidolgozása során. A Bizottság februárban nyilvános meghallgatást tartott, és figyelembe vette az Európai Parlament e témában megfogalmazott állásfoglalását. Vissza lap elejére 2010.03.31. A Bizottság új jelentésben mutatja be az európai kohéziós politika kibontakozását Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős biztos a következőket mondta: „Ez a jelentés újdonság a kohéziós politikában: annak a törekvésünknek a megvalósulása, hogy a programozási időszak során a strukturális beruházások megvalósulása érdekében egy szilárd rendszert hozzunk létre. A világgazdasági válság természetesen a végrehajtásra is hatással volt, az összkép azonban pozitív. Azt mutatja, hogy a régiókban megvalósuló beruházások terén a kohéziós politika sikeres. A közösen elfogadott stratégiák végrehajtása jó ütemben zajlik, és különösen biztató a haladás az olyan kulcsfontosságú területeken, mint például a K+F és az innováció. A tagállamoknak tovább kell lépniük, és javítaniuk kell a programok végrehajtásán.” Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos így fogalmazott: „Már láthatók az Európai Szociális Alap által a munkakeresőknek kínált (át)képzések első gyümölcsei, azonban a recesszió által leginkább sújtottak megsegítéséért többet is tehetünk. A tagállamoknak – elsősorban a társadalmi összetartozás és az intézményi kapacitásépítés terén – fokozniuk kell beruházásaikat, hogy a programokat eredményesen tudják működtetni.” Andor László hozzátette: „Akkor mondhatjuk el, hogy a válság bebizonyította az Európai Szociális Alap értékét, ha azt látjuk, hogy a leggyakrabban alkalmazott intézkedések olyan aktív munkaerő-piaci eszközökké váltak, amelyekkel sikerül munkához segíteni az embereket.” Európaiak milliói és vállalkozások ezrei részesülnek a kohéziós politikai programok jótékony hatásaiból. A 27 tagállam nemzeti jelentései alapján a Bizottság jelentése fontos és időszerű üzenetekkel mutat rá arra, hogy a strukturális alapokban megvan a potenciál a gazdasági válságból való kilábalás meggyorsítására. A jelentés egyben monitoringeszköz is: meghatározza azokat a területeket, ahol lépéseket kell tenni a 2007–2013-as programozási időszakban társfinanszírozott projektek kiválasztásának és végrehajtásának felgyorsítására. A kohéziós politikai források zöme (mintegy 230 milliárd euró) a legfontosabb növekedési és foglalkoztatási területekre van elkülönítve. A jelentés egyrészt érzékelteti a kutatás-fejlesztés (K+F), az innováció, az egész életen át tartó tanulás és az aktív munkaerő-piaci politikák terén elért haladást, ugyanakkor rámutat, hogy többet kellene tenni a projektvégrehajtás felgyorsításáért a vasúti ágazatban, a legfontosabb környezeti és energiaberuházásoknál, a digitális gazdaságban és a társadalmi összetartozás támogatásánál. A Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy – szükség esetén a késedelmek behozására irányuló cselekvési tervek összeállításával – célzottan foglalkozzanak ezekkel a prioritást élvező területekkel. Jóllehet 2007 és 2009 között jelentősen romlott a társadalmi-gazdasági helyzet, a jelentés szerint erős az elkötelezettség a kezdetben megállapított programcélok megvalósítása iránt. EU-szerte átlagosan a 2007–2013-as időszak forrásainak több mint 27%-át már hozzárendelték valamilyen konkrét projekthez, ami több mint 93 milliárd eurónyi beruházást jelent (részletesen lásd a MEMO/10/115 dokumentumot a projektek kiválasztásának tagállamonkénti állásáról). A beruházási prioritások széles skáláját bemutatandó jelentés egy 40 projektpéldából álló felsorolást is tartalmaz (lásd MEMO/10/115). Egyértelművé teszi, hogyan kapcsolódik a programok végrehajtása az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek – vagyis az innovációs teljesítmény javításának és egy okosabb, környezetbarátabb és társadalmilag összetartóbb gazdaság létrehozásának – megvalósításához. Mindazonáltal a világgazdasági válság természetesen a programok végrehajtására is hatással volt, amit számos nemzeti jelentés a megvalósítást jelentősen nehezítő tényezőként említ. Erre válaszként számos változásra sor került annak érdekében, hogy a programok jobban reagáljanak a válság teremtette kihívásokra (lásd IP/09/1175). Több tagállam úgy döntött, hogy a prioritások újbóli kiegyensúlyozására kihasználja programjai rugalmasságát, és így ad választ a vállalkozások, illetve az újonnan munkanélkülivé válók és a tartós munkanélküliek által támasztott igényekre. Ennek eredményeként a kohéziós politikai források áramlása nagyjából állandó marad, hiszen a tagállamok a legfontosabb beruházások fenntartásánál és tervezésénél az EU-források stabilitására a válságban is támaszkodhatnak. Vissza lap elejére 2010.03.31. A Bizottság elfogadta a 2010-re szóló stratégiai prioritásokat José Manuel Barroso bizottsági elnök a következőket nyilatkozta: „Hat hete hivatalba lépett az új Bizottság. Mostanra megállapodtunk az elkövetkező évek prioritásairól, és összeállítottuk az előttünk álló években megvalósítandó kezdeményezések indikatív listáját. Itt az ideje tehát a cselekvésnek, új utakat kell azonban keresnünk. A ma elfogadott munkaprogram nagyratörő, de megvalósítható és eredményközpontú ütemtervet tartalmaz. Remélem, hogy a tagállamok és a többi uniós intézmény hasonlóan ambiciózusnak bizonyul.” Az új Bizottság négy területre koncentrál majd: - A válság kezelése és Európa szociális piacgazdaságának fenntartása (pl. megerősített költségvetési felügyelet, a pénzügyi piacok helyreállítására tett javaslatok, az Európa 2020 stratégia öt kiemelt kezdeményezése, az európai szűk keresztmetszetek és hiányzó kapcsolatok megszüntetése). - Polgárközpontú program kialakítása, amely az európai intézkedések középpontjába az embereket állítja (pl. stockholmi cselekvési terv, a polgárok eljárási jogai, a polgári és büntetőügyekben hozott ítéletek végrehajtása, a munkaidő-irányelv felülvizsgálata, a nyugdíjak jövőjéről szóló zöld könyv, az új biodiverzitási stratégia és az uniós katasztrófareagálási képesség). - Ambiciózus, koherens és globális külpolitikai ütemterv kialakítása (pl. Európai Külügyi Szolgálat létrehozása, az Európa 2020-on belüli kereskedelmi stratégia, a bővítési folyamat irányítása, a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatban 2015-ben megrendezendő csúcstalálkozót megelőző időszakra szóló cselekvési terv, a kulcsfontosságú bilaterális kapcsolatok kialakításának folytatása). - Az uniós eszközök és munkamódszerek modernizálása (pl. az intelligens szabályozás középpontba helyezése, a költségvetés felülvizsgálata révén az uniós pénzügyi keret politikai prioritásokhoz való igazítása). Az új Bizottság első munkaprogramjának középpontjában a 2010-re szóló stratégiai kezdeményezések végrehajtása áll. Nem kimerítő jelleggel felsorolja az elkövetkező évekre szóló, megfontolásra váró kezdeményezéseket is, ezáltal növeli a kiszámíthatóságot az Európai Parlament és a Tanács, valamint az érdekelt felek számára, illetve fokozza a változó körülményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges rugalmasságot. A szóban forgó kezdeményezéseket úgy alakították ki, hogy segítségükkel megoldják az azonnali kihívásokat és gyors eredményeket érjenek el, valamint az uniós polgárok számára hosszú távon haszonnal járó európai jövőt alakítsanak ki. A kezdeményezések megvalósítása során a Bizottság – az Európa 2020 stratégiában megjelölttel összhangban és a jövőbeli uniós költségvetés megalkotásával kapcsolatos munka alapján – kijelöli az EU következő évtizedbeli haladásának irányát. Előzmények A Bizottság munkaprogramja a Barroso elnök által 2009 szeptemberében előterjesztett politikai iránymutatásokra épül. Az új Bizottság első munkaprogramja a 2010-re és azon túlra vonatkozó törekvéseket és kötelezettségvállalásokat tartalmazza. A munkaprogram kitér az azonnali cselekvést igénylő kérdésekre, és az előttünk álló kihívások megoldását helyezi a politika középpontjába, előkészítve ezáltal a mandátum alatt végzendő munkát. A Bizottság munkaprogramja számos pontban különbözik a korábbi munkaprogramoktól. Többéves jellege kiszámíthatóbbá teszi a Bizottság munkáját, és megkönnyíti a többi intézménnyel való együttműködést. A rugalmasságra is nagyobb hangsúly helyeződik. A párbeszéd elősegítése, a kiszámíthatóság növelése és az átláthatóság biztosítása érdekében a munkaprogram a következő mellékleteket tartalmazza: - A Bizottság által 2010-ben kötelezően végrehajtandó 34 stratégiai kezdeményezés felsorolása (I. melléklet). - A 2010 folyamán és azután végrehajtandó, megfontolásra váró fontos javaslatok, amelyek a mandátum fennmaradó részére szólnak (II. melléklet). - Egyszerűsítési javaslatok és visszavonandó javaslatok listája (III. és IV. melléklet). A Bizottság minden évben felülvizsgálja munkaprogramját, új éves stratégiai kezdeményezéseket határoz meg, valamint adott esetben, új körülményekre – az előkészítő munka eredményei, a végrehajtás felülvizsgálata – való tekintettel módosítja a többéves irányvonalat. A Bizottság szorosan együttműködik az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal és az érdekelt felekkel, biztosítva ezáltal, hogy az átfogó megközelítéseket és az egyedi kezdeményezéseket egyaránt szem előtt tartsák. A Bizottság szeretné, ha munkaprogramja a Lisszaboni Szerződés 17. cikkének (1) bekezdésében javasolt intézményközi tervezés kiindulópontjává válna. A munkaprogram a http://ec.europa.eu/atwork/programmes/index_en.htm címen érhető el. Vissza lap elejére 2010.03.30. Előrelépés a közös vízumpolitika terén: alkalmazandóvá válik az Uniós Vízumkódex Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Április 5-től egyértelműbbé, pontosabbá, átláthatóbbá és méltányosabbá válnak a harmadik országok állampolgárai részére a schengeni térségbe történő vízumkiadás feltételei. Gyorsabban lehet majd uniós vízumhoz jutni. Az Uniós Vízumkódex biztosítja majd, hogy teljes mértékben egységessé váljon az EU vízumokkal kapcsolatos jogának alkalmazása.” A Vízumkódexben a vízumokkal kapcsolatos összes meglévő jogi rendelkezés szerepel. A kódex a vízumok kiadásának feltételeire és eljárásaira vonatkozó közös szabályokat is meghatározza. Általános rendelkezéseket tartalmaz, szabályozza a vízumkiadásért felelős tagállam meghatározását, valamint harmonizálja a kérelmek és határozatok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseket. Elkészült az uniós vízumkérelem egységes nyomtatványa. A nyomtatvány egyes mezőinek tartalma egyértelműbb lett a kérelmezők és a konzulátusi személyzet számára egyaránt. További csoportok mentesülnek a vízumdíj megfizetése alól, és a 6–12 év közötti gyermekeknek csak 35 EUR-t kell fizetniük a vízumért (az általános díj továbbra is 60 EUR). Azon harmadik államok állampolgárainak, amelyekkel az Unió vízumkönnyítési megállapodásokat kötött, továbbra is 35 EUR-s vízumdíjat kell fizetni. A kódex ezen felül fokozza az átláthatóságot és a jogbiztonságot. Előírja, hogy a vízumkérelmek elutasítását indokolni kell, és megadja az elutasító határozatok elleni fellebbezés lehetőségét. Végezetül a harmadik államok „helyi szintű schengeni együttműködésén” belül nagyobb szerepet szán az Unió küldöttségeinek a tagállamok együttműködésének összehangolásában. Ez az eljárások harmonizálásának fokozásához is hozzájárul majd. A vízumkérelmezők egyenlő elbírálásának biztosítása érdekében összeállítottak egy kézikönyvet a vízumkérelmek feldolgozásáról (melyet a Bizottság 2010. március 19-én fogadott el), és amely a tagállamok valamennyi konzulátusi dolgozója számára elérhető lesz. A Vízumkódexet 2009 júniusában fogadta el az Európai Parlament és a Tanács. Vissza lap elejére 2010. március 29. A fogyasztói piacok eredménytáblája: akadályok a jobb üzletek útjában; a fogyasztói körülmények romlása John Dalli, az egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős biztos, így fogalmazott: „A fogyasztók számára egy egységes európai piac a nagyobb választék és az alacsonyabb árak ígéretét kínálja. Ez az ígéret azonban gyakran nem valósul meg, ugyanis a kereskedők és a vásárlók a komoly gátak miatt a nemzeti határokon belülre szorulnak. Bizottsági kollégáimmal elszántan dolgozunk azon, hogy megszüntessük ezeket a korlátokat.” John Dalli hozzátette: „Sze