Az európai uniós elnökségek rendszere

A tagországok állandó képviselői (brüsszeli EU-nagykövetek) 2004 novemberében politikai egyezségre jutottak arról, hogy 2007 és 2020 között milyen összetételben kövesse egymást az immár 27 EU-tagállam.

2008. július – december: Franciaország
2009. január – június: Csehország
2009. július – december: Svédország

2010. január - június: Spanyolország
2010. július – december: Belgium
2011. január – június Magyarország

2011. július – december: Lengyelország
2012. január- június: Dánia
2012. július – december: Ciprus

2013. január – június: Írország
2013. július – december: Litvánia
2014. január – június: Görögország

2014. július – december: Olaszország
2015. január – június: Lettország
2015. július – december: Luxembourg

2016. január – június: Hollandia
2016. július – december: Szlovákia
2017. január – június: Málta

2017. július – december: Nagy-Britannia
2018. január – június: Észtország
2018. július – december: Bulgária

2019. január – június: Ausztria
2019. július – december: Románia
2020. január – június: Finnország

EU Intézmények

 Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közösségi érdekek megfogalmazásának letéteményese. Feladata a közösségi döntések előkészítése.

A Bizottság munkáját egy elnök irányítja (jelenleg a portugál José Manuel Barroso (2004-2009), akit a tagállamok választanak meg az Európai Parlament jóváhagyásával. A Bizottság elnöke a tagállamokkal közösen határozza meg a testület további tagjainak névsorát, amelynek „szentesítéséhez” ismételten a Parlament jóváhagyására van szükség. Az Európai Parlament ezt követően is felügyeli a Bizottság munkáját. Ha visszaéléseket tapasztal, végső eszközként bizalmatlansági indítvánnyal le is mondathatja.

A Bizottság szervezete Főigazgatóságokra (Directorate General) és Szolgálatokra (Service) tagolódik. A főigazgatóságok amolyan „szaktárcák”, amelyekben az EU közös politikáinak (mezőgazdaság, környezetvédelem, regionális politika, energiaipar, stb.) kidolgozása történik. A főigazgatóságok munkájáért egy-egy (néha kettő) biztos felelős. 2004 januárjában az első magyar biztos Balázs Péter ideiglenesen a regionális ügyekért felelős tárcát, majd utódaként a jelenlegi magyarországi biztos Kovács László, aki az adó- és vámügyi posztot kapta meg.

A Bizottság hatáskörei

·          Kezdeményezés

A Bizottság a döntéselőkészítés legfontosabb intézménye az EU-ban. A Tanács és az Európai Parlament az esetek többségében kizárólag egy bizottsági előterjesztés alapján hozhat közösségi „törvényeket”. Ami a javaslattételt illeti, a Bizottság kvázi monopóliummal rendelkezik. Ráadásul javaslatait a döntéshozatali eljárás bármely szakaszában visszavonhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a tervezet a tanácsi és a parlamenti egyeztetések során nem a kívánt irányban fejlődik tovább.

·          Jogi ellenőrzés

A Bizottság az alapszerződések és a közösségi jog őreként felügyeli, az elfogadott rendeletek és irányelvek megfelelő végrehajtását a tagállamokban.

·          Korlátozott hatáskör a végrehajtásban

A Bizottság végrehajtási hatásköre nagyjából a közösségi programok megvalósítására, az uniós költségvetés kezelésére, illetve az EU külképviseletének ellátására korlátozódik.

Európai Unió Tanácsa : a tagállamok képviseletét biztosító szerv, és a politikai döntések legfőbb központja az Európai Unióban.

Az Európai Unió Tanácsának keretében üléseznek a tagállamok miniszterei. A napirenden szereplő tárgykörök szerint minden országot az érintett területért felelős miniszter képvisel (külügy, pénzügy, szociális ügyek, közlekedés, mezőgazdaság stb.).

A Tanács elnökségét a tagállamok hat hónapos időszakokban, felváltva töltik be.

A Tanács döntéshozó és koordinációs szerepe

• A Tanács jogalkotási jogkörrel rendelkezik, amelyet általában az együttdöntési eljárásban a Parlamenttel közösen gyakorol.
• A Tanács biztosítja a tagállamok általános gazdaságpolitikájának összehangolását.
• A Tanács az Európai Tanács által megállapított általános iránymutatások alapján meghatározza és végrehajtja a közös kül- és biztonságpolitikát.
• A Tanács a Közösség és az Unió nevében nemzetközi megállapodásokat köt, amelyek a Közösség, illetve az Unió és egy vagy több állam, illetve nemzetközi szervezet között jönnek létre.
• A Tanács biztosítja a tagállamok fellépésének összehangolását, és intézkedéseket hoz a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén.
• A Tanács és az Európai Parlament együtt alkotják a Közösség költségvetését elfogadó költségvetési hatóságot.

Az egyes tagállamok szavazatainak számát a Szerződések állapítják meg. A Magyaroszág számára megállapított szavazatok száma: 12.

Európai Parlament

Az Európai Parlament az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület, amelynek fő feladata, hogy a tagállami érdekeket megjelenítő Tanács és a közösségi érdekeket megtestesítő Bizottság mellett, az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban.

A Parlament munkáját állandó bizottságok és szakbizottságok segítik.

A munka menete az Európai Parlamentben

·          évente tizenkétszer egyhetes plenáris ülések Strasbourgban,

·          évente négyszer-ötször egy-kétnapos plenáris ülések Brüsszelben,

·          kéthetes szakbizottsági ülések Brüsszelben,

·          egyhetes politikai megbeszélések Brüsszelben,

·          2-3 napot havonta a választókörzetükben töltenek a képviselők.

A Parlament hatáskörei

Megalakítása óta az Európai Parlament hatáskörei számottevően nőttek. A jelenlegi hatáskörei négy fő csoportra oszthatók:

·          Jogalkotással kapcsolatos hatáskörök:

Megvizsgálhatja és módosíthatja a jogalkotási javaslatokat, és sok esetben vétójoggal is rendelkezik.

·          Költségvetéssel kapcsolatos hatáskörök:

Jóváhagyja és vélemenyezi az Európai Unió költségvetését.

·          Nemzetközi megállapodások megkötése feletti hatáskörök:

A nem tagállamokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötendő megállapodások aláírását megelőzően meg kell szerezni a Parlament hozzájárulását.

·          Általános felügyeleti hatáskörök.

Az Európai Parlament általában ellátja az Unió demokratikus kontrolját. Jóváhagyja az Európai Bizottság elnökének és testületének kinevezését, szavaz az éves munkatervéről, felügyeli a munkáját, beszámoltatja vezetőit. Ha a Bizottság működését ellentétesnek tapasztalja a Közösség érdekeivel, akkor bizalmatlansági indítványt nyújthat be ellene. Az Európai Tanács üléseit követően a soros elnök beszámol a Parlamentnek az állam- és kormányfők döntéseiről és kezdeményezéseirõl.

Parlamenti képviselők

A képviselők öt éves mandátumot nyernek a választóktól. A legutóbbi – hatodik – választásokra 2004 júniusában került sor. Ekkor már a magyar uniós polgárok is az urnákhoz járulhattak, hogy megválasszák képviselőiket a strasbourgi testületbe, szám szerint 24-et.

A képviselők hét pártba szerveződnek az Európai Parlamentben:

Hasznos linkek:

Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportja

Az Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport

A Zöldek/az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja

Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal Képviselőcsoportja

Függetlenség/Demokrácia Képviselőcsoport

A Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoportja

Identitás, Hagyomány, Szuverenitás (ITS) politikai csoport

 Régiók Bizottsága

Régiók Bizottsága a Tanács és a Bizottság felé tanácsadó szervként működik. Feladata a véleményalkotás és az érdekképviselet. Konzultálni kell vele a régiókat és a helyi önkormányzatokat érintő kérdésekben (pl. az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a transzeurópai hálózatok, a gazdasági és szociális kohézió területei). Véleménye azonban nem kötelező erejű. A 8 bizottságban és 4 albizottságban évente 5 alkalommal ülésezik.

 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

A Régiók Bizottsága mellett az EU két tanácsadó bizottságának egyike és az egyetlen olyan közösségi szervezet, ami teljességgel mentes mindenféle pártkapcsolatoktól.

Ez a szervezet a „Szociális Európa”, mint cél, egyik fő megtestesítője és legfontosabb szerve. Habár jelenleg is „csak” tanácsadó testület – szava messzire elér a Közösségen belül. Eredeti és azóta fennálló célja az volt, hogy a gazdasági, szociális érdekcsoportokat bekapcsolják a közösségi ügyekbe, bevonják a döntések előkészítésébe.

Feladatata elsődlegesen a tanácsadás a három legfontosabb szervezet számára (EU Tanácsa, Európai Bizottság és az Európai Parlament), de észrevételeket is tesz és problémamegoldásokat is felvázol. A szerződésekben lefektetett kérdésekben ad tanácsot, továbbá azokban a kérdésekben is, amelyekben a szervezetek kompetensnek tartják.

A GSZB ezentúl saját kezdeményezésekkel is előállhat és ezt sűrűn meg is teszi. Munkájának 15%-a saját kezdeményezésekből áll. A GSZB vélemények 2/3-a bekerül a végső határozatokba. Ebből a magas számból kiderül, hogy a testület magas tekintélynek örvend az EU-n belül.

A testület számos gazdasági és szociális érdekvédelmi szervezet képviselőiből áll, akik három csoportra oszlanak:

·          Munkaadók csoportja,

·          Munkavállalók csoportja,

·          Egyéb érdekvédelmi szervezetek csoportja (környezetvédők, a fogyasztóvédelmi szervezetek, az egyéni vállalkozók, a tudósok, parasztgazdák, tanárok vagy szövetkezeti tagok).

Az Európai ügynökségek az európai közjog alapján léteznek, és eltérnek az EU egyéb intézményeitől a tekintetben, hogy önálló jogi személyiséggel rendelkeznek. Meghatározott technikai, kutatási és irányítási feladatokat látnak el. Elnevezésükben Központ, Alapítvány Ügynökség, Iroda vagy Megfigyelőközpontok.

Jelenleg 19 már működő intézmény van, tovabbi négy szervezés alatt áll.

Az európai szociális párbeszéd*

Az európai szociális párbeszéd és szereplői

Az európai szociális modell nélkülözhetetlen és sajátos eleme az európai szociális párbeszéd, melyről az EK Szerződés rendelkezik (1957). Ám egyes szakértők az Európai Szén és Acélközösséget létrehozó párizsi szerződéstől (1951) számítják kezdetét, mivel az első konzultatív fórum felállítása arra datálható. Bár Delors bizottsági elnök kezdeményezésére csak 1985-től vesznek részt a nemzeti szociális partnerszervezetek európai szintű csúcsszervei a szakpolitikák formálásában és a döntéshozói folyamatban. Ez az ún. Val Duchesse folyamat. Az európai szociális párbeszéd fogalma még nem pontosan körvonalazódott: alatta értjük a konzultációs mechanizmusokat, a concertationt és a szociális párbeszédet, vagyis interakciót, melyeket a gazdaság két ágense, a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselői folytatnak egymással (bipartite), illetve az EU intézményeivel mint közhatalommal (tripartite). (Nemzeti szinten a kormánnyal). Az európai szociális partnerek hatásköre nem csak a szociális témákra terjed ki, minden szakpolitika formálásába bevonják őket, az arról folyó tárgyalásokban, jogszabályalkotásban érdemben részt vehetnek. Az ágazatközi csúcsszervek európai szinten: a munkáltatói oldalon a nagyvállalatokat tömörítő BUSINESSEUROPE / a kis- és középvállalkozások szövetsége, az UEAPME, a közszolgáltató /állami vállalatokat képviselő CEEP, illetve a munkavállalói oldalon az ETUC.

1993-ban minőségében új szakaszba lépett az európai szociális párbeszéd, mikor a Maastrichti Szerződéshez csatolt Szociálpolitikai Megállapodás (Római szerződés 138. és 139. cikk), a szociális partnereket kvázi-jogalkotói szintre emelte. Ez azt jelenti, hogy nem csupán reaktív módon véleményezhetik és esetlegesen módosíthatják a Bizottság kezdeményezéseit és benyújtott jogszabály-javaslatait, hanem jelezhetik az előzetes konzultációk során (II. szakasz), ha elfogadják a Bizottság kezdeményezését az adott szociálpolitikai téma közösségi szintű szabályozására, hogy maguk kívánnak bipartite tárgyalásos úton megállapodást kötni formális szereplővé téve az EU intézményeit. Ez esetben 9 hónapuk van a tárgyalások lefolytatására és a megállapodás megkötésére, mely időszak meghosszabítható.

Eredmények

1986-2005 között: 60 közös kezdeményezést indítottak útjára az európai szociális partnerek. Öt esetben született keretmegállapodás, melyből három emelkedett irányelvi szintre:

–          Megállapodás a szülői szabadságról, 1995. december 14. > EU irányelv

–          Részmunkaidőről kötött megállapodás,1997. június 6. > EU irányelv

–          Megállapodás a határozott idejű szerződésekről, 1999. március 19. > EU irányelv

–          Megállapodás a távmunkáról, 2002. július 16. > szociális partnerek általi végrehajtás

–          Munkahelyi stresszről kötött megállapodás, 2004. október 4. > szociális partnerek általi végrehajtás

–          Munkahelyi zaklatásról és erőszakról kötött megállapodás, 2007. április > szociális partnerek általi végrehajtás

A húszév alatt az európai szociális partnerek 2 cselekvési kerettervet is kidolgoztak

–          Cselekvési keretterv a kompetenciák és képesítések életen át tartó fejlesztéséről, 2002. március 14.

–          Cselekvési keretterv a nemek közötti egyenlőségről, 2005. március 22.

Ezen felül több mint ötven közös nyilatkozatot, ajánlást, jelentést és állásfoglalást adtak ki, melyek ugyan nem jogi, de etikai kötelezettséggel bírnak.

Az európai szociális partnerek egy nagyvolumenű közös munkaerőpiaci elemzést is végeztek, mely kapcsolódik a flexicurity alapelemeinek meghatározásához is közösségi szinten.

2006-2008. évi munkaprogram

Az európai szociális partnerek 2006 márciusában mutatták be új hároméves munkaprogramjukat 2006-2008-ra vonatkozóan. Vezérelve a növekedési és munkahely-teremtési stratégia támogatása, valamint az EU szociális modell modernizálásának előmozdítása. A közös kezdeményezés kifejezi a szociális partnerek autonómiára törekvését. Javaslatait az előző hároméves program (2003-2005) elért eredményéire és tapasztalatára építi.

Középpontjában áll:

-    Makroökönómia és munkaerő-piaci szakpolitika,

-    Foglalkoztatás,

-    Mobilitás és migráció,

-    Életen át tartó tanulás, versenyképesség és innováció,

-    Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációja,

-    A rugalmasság és biztonság közötti egyensúly (flexicurity),

-    Fekete munka.

A program célul tűzi ki továbbá:

-    Az új tagállamokban lezajlott gazdasági szerkezetváltásra irányuló tanulmány kiterjesztését az EU15 tagállamaira is

-    Az EU10 tagállamok szociális partnereinek kapacitásfejlesztését,

-    Tanulmány készítését a fentebb említett két cselekvési terv megvalósításáról,

Seillière, a BUSINESSEUROPE elnöke hangsúlyozta, hogy mindenegyes kezdeményezés tartalmát abból a szempontból bírálták el, hogy szolgálja-e az európai foglalkoztatás növelését.

Magyar szövetségek tagsága az európai ágazatközi csúcsszervekben

Magyarországról a munkáltatói oldalról 4, a szakszervezeti oldalról 6 szövetség képviselteti magát európai szinten. A munkáltatók részéről:

-    MGYOSZ a BUSINESSEUROPE-ban,

-    STRATOSZ a CEEP-ben,

-    IPOSZ, KISOSZ az UEAPME-ben.

Munkavállalók részéről: ASZSZ, LIGA, MOSZ, MSZOSZ, SZEF, ESZT