EU finanszírozású támogatási programok

 

Bevezető

 

A kkv-k képzik az európai gazdaság tartógerincét. Támogatásuk, tevékenységeikhez, bővülésükhöz, fejlesztésükhöz nyújtott pénzügyi segítség prioritásként szerepel az EU hosszú távú céljai között. Egyrészt közvetlenül, közösségi szinten meghirdetett projektek formájában, másrészt nemzeti, regionális szinten elosztott források által igyekszik az EU motiválni és lökést adni a vállalkozásoknak. Ez nem csupán projekteket jelent, hanem garanciát, hiteleket, pénzügyi eszközöket is.

 

A Magyarországon a nemzeti szinten elosztott „brüsszeli források” a fejlesztési operatív programokon keresztül gyűrűznek le a vállalkozásokhoz. Kezelésükkel a Nemzeti Fejlesztési Hivatal megbízott. A Strukturális Alapok kezelése szintén nemzeti, regionális felelősség. Célja a régiók közötti kohézió erősítése és ilyen formában a kkv-k is jelentős mértékben a kedvezményezettek körébe tartoznak.

 

A közösségi támogatások tematikus programok köré csoportosulnak, melyek költségvetése a multiannuális EU büdzsé (2007-2013) nagyságától és felosztásától függ. A tematikus programok a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek keretébe illeszkednek, úgy mint kutatásfejlesztés, oktatás, környezetvédelem, közlekedési infrastruktúra fejlesztés melyek azt szolgálják, hogy Európa tudás alapú gazdasága világvezető ökonómiává fejlődjön. A vállalatok versenyképességének és innovációs kapacitásának felfelé ívelését a „Versenyképességi és Innovácios keretprogram” (VIK) garantálja. Kezeléséért a Beruházási Alap felelős.

 

A pénzügyi eszközök közvetítő intézmények, bankok, beruházási alapok bevonásával érhető el. Az EU minél kedvezőbb feltételekkel és garanciával igyekszik elősegíteni a pénzintézeteknél a kkv-k hitelhez jutását, mivel a projektek – akár a tagállamokban, akár Brüsszelben kerülnek kiírásra – társfinanszírozást kívánnak meg az ötlettel rendelkező vagy éppen beinduló vállalkozás részéről.

 

 

I. Vállalkozási és innovációs keretprogram 2007-2013

 

 

 

A versenyképesség és innováció területén létrehozott keretprogram 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig fog működni. A keretprogram célja, hogy hozzájáruljon a Közösség, mint fejlett tudásalapú társadalom, versenyképességi és innovációs kapacitásához.

 

Célkitűzések

 

a)      a KKV-k versenyképességének előmozdítása; az innováció támogatása, beleértve az ökoinnováció támogatását is;

b)      a versenyképes, innovatív és integrált információs társadalom fejlődésének felgyorsítása;

c)      az energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban, beleértve a közlekedést is.

A keretprogram végrehajtására biztosított pénzügyi referenciaösszeg 4 212,6 millió euró.

Az uniós költségvetésből a program végrehajtására biztosított pénzügyi referenciaösszeg 4 212,6 millió euró. A keretprogram célkitűzései egyedi (lényegében operatív) programokon keresztül kerülnek végrehajtásra, ezeken jelenleg dolgoznak a Bizottság illetékes tisztségviselői. A vállalkozási és innovációs programra összesen 2 631 millió eurót, a információs és kommunikációs technológiák (IKT) -politika támogatására 801,6 millió eurót, az ún. „Intelligens energia – Európa” programra hétéves szinten 780 millió eurót szán az Unió.

Az többéves támogatási célterületeket meghatározó egyedi programok kidolgozását az éves prioritások meghatározása követi ún. éves programok formájában, amelyek a kiírandó pályázatok alapját jelentik. (lásd mellékelt ábra)

 

További információ:

http://ec.europa.eu/ enterprise/ enterprise_policy/ cip/ index_en.htm#entr

 

I. 1. Vállalkozási és innovációs program                

 

Prioritásai:

·         Hozzáférés a KKV-k beindításához és növekedéséhez szükséges finanszírozáshoz

·         A KKV-k közötti határon átnyúló és nemzetközi együttműködés

·         A vállalkozások innovációja, beleértve az ökoinnovációt is

·         Vállalkozás és az innovációs kultúra

·         A vállalkozással és az innovációval kapcsolatos gazdasági és közigazgatási reform

 

 

Finanszírozási módozatok:

 

1.      A gyorsan növekvő és innovatív KKV-k támogatása (GIF)

A GIF-et a Bizottság nevében az Európai Befektetési Alap (EBA- EIF European Investment Fund) működteti.

Célja: a KKV-k alapításához és finanszírozásához való hozzájárulás, a saját tőkével és a kockázati tőkével kapcsolatos piaci hiányosságok csökkentése; az innovációs és a gyorsan növekvő KKV-k támogatása, különösen pedig azoké, amelyek kutatási, fejlesztési és egyéb innovációs tevékenységeket végeznek.

A GIF két részből áll: Az első rész, a GIF 1 a korai beruházásokat (alapítás előtti, beindítás) foglalja magában. A második rész, a GIF 2 a bővítési szakaszban történő beruházásokat foglalja magában.

 

2.      A KKV-garanciakeret

A KKV-garanciakeretet a Bizottság nevében az EBA működteti. Ennek feladata: viszont- vagy adott esetben társgaranciák biztosítása a jogosult országokban működő garanciaprogramok számára; közvetlen garanciák biztosítása bármely más megfelelő pénzügyi közvetítő számára. (hitelfinanszírozás kölcsönökön vagy lízingen keresztül, mikrohitel biztosítás, a KKV-k sajáttőke- vagy kvázitőke-beruházásainak garanciája, a KKV-k hitelportfóliójának értékpapírosítása)

 

3.      A kapacitáskiépítési rendszer

A kapacitáskiépítési rendszer a nemzetközi pénzügyi intézményekkel – beleértve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), az Európai Beruházási Bankot (EBB), az Európai Befektetési Alapot (EBA) és az Európa Tanács Fejlesztési Bankját (CEB) – együtt fog működni, az alábbi feladatokkal: az innovatív vagy a növekedési potenciállal rendelkező KKV-kba befektető alapok befektetésének és technológiai ismereteinek a javítása; a KKV-knak számára a hitelnyújtás ösztönzése a hitelértékelési eljárás javításán keresztül.

A kapacitáskiépítési rendszer a magvetőtőke-finanszírozási cselekvésből és a partnerségi cselekvésből áll. A magvetőtőke-finanszírozási cselekvés támogatást nyújt az innovatív és az egyéb, növekedési potenciállal rendelkező KKV-knak.

A partnerségi cselekvés támogatást biztosít a pénzügyi közvetítők számára a KKV-k hitelfinanszírozására vonatkozó hitelértékelési eljárás javítása érdekében nyújtott technikai segítség költségeinek fedezésére, hogy ösztönözzék az azon országokban lévő KKV-k finanszírozását, ahol a banki közvetítés alacsonyabb szinten áll.

 

 

 

I. 2. Az IKT-politika támogatásának programja

 

A program célja az információs társadalom fejlődésének gyorsítása a Lisszaboni stratégia céljainak megfelelően. A program támogatja az egységes európai információs tér kialakítása, valamint az információs termékek és szolgáltatások belső piacának erősítése érdekében végrehajtott akciókat. Az IKT alkalmazások széleskörű elterjedésének támogatására biztosított pénzügyi referenciaösszeg az elkövetkező hét évre 801,6 millió euró.

 

A program célkitűzései:

 

1. Az egységes európai információs tér kialakítása, az információs termékek és szolgáltatások belső piacának erősítése;

a)      az IKT-alapú szolgáltatásokhoz való folyamatos hozzáférés

b)      a digitális tartalom fejlesztésére vonatkozó feltételek javítása, különös tekintettel a többnyelvűségre és a kulturális sokszínűségre;

c)      az európai információs társadalom monitoringja

 

2. Az IKT szélesebb körű bevezetésén és az abba történő beruházásokon keresztül történő innováció

a)      az IKT által lehetővé tett folyamatokban, szolgáltatásokban és termékekben az innováció előmozdítása, különösen a KKV-k és a közszolgáltatások területén, figyelembe véve a szükséges tudásbeli követelményeket;

b)      a köz- és a magánszféra interakciójának, valamint az állami-magán partnerségek előmozdítása az innováció és az IKT-ba történő beruházások fokozása érdekében;

c)      azon lehetőségek és előnyök előmozdítása és a rájuk vonatkozó tudatosság növelése, amelyeket az IKT a polgárok és a vállalkozások számára jelent, valamint az IKT kirajzolódó fejlődési irányairól szóló európai szintű viták ösztönzése

 

3. Egy integrált információs társadalom, valamint a közérdekű területeken hatékonyabb és hatásosabb szolgáltatások kialakítása és az életminőség javítása

a)      az IKT-hoz való hozzáférés és a digitális írástudás bővítése;

b)      az IKT-alkalmazással kapcsolatos bizalom erősítése, valamint az IKT alkalmazásának támogatása, különösen az adatvédelem kérdéseit illetően;

c)      a közérdekű területeken és az IKT által lehetővé tett társadalmi részvétel érdekében az elektronikai szolgáltatások minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása, beleértve az interoperábilis páneurópai vagy határokon átnyúló közszolgáltatásokat, valamint a közös érdekű szolgáltatási elemek kialakítását és a helyes gyakorlatok cseréjét.

 

További információ:

            http://ec.europa.eu/ information_society/ eeurope/ i2010/ index_en.htm

 

 

I.3. Az „Intelligens energia – Európa” program

 

 

A program célkitűzése, hogy az energia szempontjából támogassa a fenntartható fejlődést, és hozzájáruljon a környezetvédelem, az ellátás biztonsága és a versenyképesség általános céljainak megvalósításához.

 

A program három egyedi területre irányul:

·       energiahatékonyság és az energia racionális felhasználása, különösen az épületekben és az iparban („SAVE”);

·       az új és a megújuló energiaforrások alkalmazása a villamos energia és a fűtés centralizált és decentralizált előállításában, valamint ezek integrálása a helyi környezetbe és az energiarendszerekbe („ALTENER”);

·       a közlekedési ágazat energiaspecifikus szempontjai, a tüzelőanyagok diverzifikációja, pl. új, fejlesztés alatt álló és megújuló energiaforrásokon keresztül, valamint a megújuló tüzelőanyagok és az energiahatékonyság alkalmazása a közlekedésben („STEER”).

Ezenkívül a program támogatást biztosít a gazdaság különböző ágazataiban az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat integráló és/vagy a különböző eszközöket és szereplőket egyazon cselekvésben vagy projektben összefogó horizontális kezdeményezésekre.

 

A program célkitűzései:

1. Energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználása (SAVE)

a)      az energiahatékonyság és az energiaforrások racionális felhasználásának javítását, különösen az épületekben és az iparban, a 41. cikkben maghatározott cselekvések kivételével;

b)      a jogszabályi rendelkezések kidolgozásának és alkalmazásának támogatását.

2. Az új és a megújuló energiaforrások (ALTENER)

a)      a villamos energia és a fűtés centralizált és decentralizált előállítása érdekében felhasznált új és megújuló energiaforrások támogatását és az energiaforrások diverzifikációjának előmozdítását, a 41. cikkben meghatározott cselekvések kivételével;

b)      az új és a megújuló energiaforrásoknak a helyi környezetbe és energiarendszerekbe történő integrálását;

c)      a jogszabályi rendelkezések kidolgozásának és alkalmazásának támogatását.

3. Energia a közlekedésben (STEER)

a)      a közlekedés valamennyi, az energiafelhasználással összefüggő szempontjához és a tüzelőanyagok diverzifikációjához kapcsolódó kezdeményezések támogatását;

b)      a közlekedésben a megújuló tüzelőanyagok és az energiahatékonyság előmozdítását;

c)      a jogszabályi rendelkezések kidolgozásának és alkalmazásának támogatását.

 

Horizontális kezdeményezések

a)      az energiahatékonyságnak és a megújuló energiaforrásoknak a gazdaság különböző ágazataiba történő integrálását;

b)      különböző eszközök és szereplők összefogását ugyanazon cselekvésen vagy

c)      projekten belül.

 

További információ:

http://ec.europa.eu/ energy/ intelligent/ index_en.html

 

 

 

II. FP7 (Hetedik keretprogram)

 

 

 

 

Célja a K+F biztosítása és jobb helyzetének megteremtése Európában. Az FP7-ben fontos szereplő lehet az Európai Technológiai Platformok, mely hozzájárul, hogy a program minél jobban kielégítse az ipar érdekeit. A cél az Európai Kutatási Térség létrehozása és az IT fejlesztése, a tudásalapú gazdaság és társadalom megteremtése az unión belül. Fontos, hogy figyelembe vegye a Lisszaboni stratégia célkitűzéseit (Növekedés és Munkahelyteremtés), de fenn kell tartania az európai szociális modellt is. A célkitűzések között szerepel, hogy az időszak végére

a kutatásra fordított összeg elérje a GDP 3%-t.

(folyamatábra)

 

 

Hatástanulmány: Az FP7-től elvárják, hogy tükrözze az EU politikai prioritásait, tehát a növekedés és a munkahelyek számának növeléséhez kell hozzájárulnia. A hatáselemzés célja az volt, hogy felmérje a kapcsolatot a kutatásba befektetett összeg és a versenyképesség változása között. Az elvégzett vizsgálatok szerint a Hetedik Keretprogram emelni fogja az Unió GDP-jét, segít az export növelésében, míg az importot csökkenteni fogja. Kulcsfontosságú a magánbefektetések ösztönzése, de nem szabad megfeledkezni a külföldről beérkező támogatásokról sem. A Keretprogram megnövelné az IT szektorban dolgozó képzett szakemberek számát.

 

Költségvetés: A Bizottság 2006. májusi határozata alapján a végső összeg 50 521 millió euró, míg az EURATOM-nak nyújtott pénzösszeg 2751 millió eurót tesz ki.  

 

Szerkezet: A tervezett hetedik keretprogram szerkezete négy egyedi programon alapul az európai kutatások négy fő tényezőjének megfelelően.

1. Együttműködés (Cooperation): kutatási központok közös projektjei. Keretösszeg: 32 292 millió euró. Ez a terület további négy alprogramra oszlik (horizontális prioritások):

·     Kutatóközpontok együttműködése (Collaborative Research)

·    Közös technológiai kezdeményezések (Joint Technology Initiatives)

·    Nem közösségi kutatási programok koordinációja (Coordination of non-Community research programmes)

·    Nemzetközi együttműködés (International Cooperation)

Az Együttműködés kilenc tematikus területet is magába foglal, melyek a következők:

·        Egészségügy

·        Élelmiszer, mezőgazdaság, biotechnológia

·        Információs és kommunikációs technológiák

·        Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártási technológiák

·        Energia

·        Környezet és klímaváltozás

·        Közlekedés és repüléstechnika

·        Társadalom- és gazdaságtan, valamint humán tudományok

·        Űrkutatás és biztonság

2. Ötletek (Ideas): Az Európai Kutatási Tanács támogatja az alapkutatásokat minden tudományos és technológiai területen. Keretösszeg: 7460 millió euró.
3. Emberi erőforrás (People): humánerőforrás minőségi és mennyiségi fejlesztése. Keretösszeg: 4727 millió euró.
4. Kapacitások (Capacities): kutatási és innovációs eszközök, infrastruktúrák fejlesztése, régiók kutatási potenciáljának felszabadítása. Keretösszeg: 4291 millió euró.

 

A Hetedik Keretprogram azért újszerű, mert:

·    Jobban összpontosít a kutatási témákra az eszközökkel szemben

·    Egyszerűsödött a működése

·    Olyan kutatások fejlesztését támogatja, melyek kielégítik az európai ipar igényeit

·    Létrehozza az Európai Kutatási Tanácsot

·    Minden egyedi programban erősíti a nemzetközi együttműködést

·    Elősegíti egy „tudásrégió” létrejöttét

·    Támogatja a magánbefektetések részvételét a kutatásokban, kockázatmegosztás céljából

 

Nem finanszírozható a programból:

·       emberi embriók klónozására irányuló kutatási tevékenységek

·       az ember genetikai örökségének módosítására irányuló olyan kutatási tevékenységek, amelyek örökölhetővé teszik az ilyen módosításokat

·       emberi embrióknak kizárólag kutatási célra vagy őssejt létrehozására történő előállítására irányuló kutatási tevékenységek, beleértve a sejtmag áthelyezést (somatic cell nuclear transfer)

 

A közösségi pénzügyi támogatás a javaslat szerint három formában adható:

·       a támogatható költségek megtérítéseként,

·       átalányösszegként vagy

·       átalányfinanszírozásként (ez utóbbi megvalósulhat egységre vetített költségskála alapján vagy közvetett költségek átalányfinanszírozása formájában).

 

Ezek a formák egy-egy finanszírozási rendszeren belül a teljes közösségi pénzügyi hozzájárulásra alkalmazhatók, de alkalmazhatók vegyesen is. A legtöbb támogatási rendszerben előnyt élvez majd a támogatható költségek megtérítése, különösen a hetedik keretprogram kezdeti szakaszában.

 

A közösségi pénzügyi hozzájárulás kutatási és demonstrációs tevékenységek esetén egyaránt legfeljebb a támogatható kiadások bevételekkel csökkentett összegének 50 %-át fedezheti.

A KKV-k, az államháztartási szervek, a közép- és felsőfokú intézmények és a gazdasági haszonszerzésre nem törekvő kutatóintézetek által végzett kutatás esetén a felső határ 25%. A felderítő kutatás valamennyi jogalany esetén 100 %-os támogatásban részesül.

Minden más tevékenység, ideértve a koordinációs és támogatási cselekvések tevékenységeit és a kutatók képzését és karrierfejlesztését célzó tevékenységeket is, jogalanytól függetlenül legfeljebb 100 %-os támogatásban részesülhet.

Ezek a maximumértékek a kedvezményezett jogalanyoknál felmerülő összes támogatható költségre vonatkoznak akkor is, ha a támogatás részben átalányösszeg vagy átalányfinanszírozás formájában valósul meg.

 

Az átalányösszeg és az átalányfinanszírozás fokozatosan kerül bevezetésre, és ha beválik, szélesebb körben is alkalmazható lesz.

 

A kiválósági hálózatokra a javaslat az átalányösszeg speciális formáját írja elő. A kutatónként évente folyósítható átalányösszeg nagyságát a részvételi szabályok állapítják meg. Az átalányösszeg egyes részleteinek kifizetésére a közös tevékenységi program (KTP) megvalósítását mérő mutatók alakulásával arányosan kerül sor.

Az államháztartási szervek, a gazdasági haszonszerzésre nem törekvő kutatóintézetek és a közép- és felsőfokú oktatási intézmények benyújthatnak arra jogosult köztisztviselő által készített könyvvizsgálói igazolást is. Csökken az egy támogatási megállapodás keretében és a résztvevőnként benyújtandó könyvvizsgálói igazolások száma, és racionálisabbak lesznek jelentéstételi időszakok.

 

Támogatási rendszerek (korábbi elnevezése FP6-ban: eszközök) megvalósulása nemzetközi együttműködés esetén:

·       Együttműködésben megvalósuló kutatási tevékenység,

§         Kollaboratív projektek, kiválóságok hálózata (NoE), Koordináció/támogató tevékenység, HR-t és mobilitást elősegítő tevékenységek

·       Közös Technológiai Kezdeményezések;

§         Az Európai Technológiai Platformok munkájára épülő tevékenységek

·       Kutatási programok koordinációja;

§         ERA-NET rendszer and Szerződés 169. cikke szerint

 

A fentebbi rendszerek külön-külön, illetve egymással kombinálva vehetők igénybe.

 

A részvételi szabályok a következők:

·         A minimumfeltételek, valamint az eljárási kérdések (minimális résztvevőszám, székhely, a javaslatok benyújtása és értékelése, végrehajtás és támogatási megállapodások, a projektek és a programok ellenőrzése),

·         a közösségi pénzügyi hozzájárulás (finanszírozási jogosultság, támogatási formák, megtérítési hányadok, kifizetés, elosztás, visszatérítés és garanciák),

·         az Európai Beruházási Bankkal kapcsolatos szabályok,

·         valamint a terjesztésre, a felhasználásra és a hozzáférési jogokra vonatkozó szabályok teljesülése (tulajdonjog, védelem, közzététel, terjesztés és felhasználás, az új ismeretekre és a háttérismeretekre vonatkozó hozzáférési szabályok).

A Hetedik Keretprogram első pályázatait 2006. december 22-én írták ki. Az egyszerűbb eljárás kedvéért két lépcsős benyújtási és értékelési rendszert alkalmaznak. Csak azon pályázatok teljes anyagának benyújtását kéri második lépésben, melyek megfelelnek az első szint követelményeinek. Konzorciumi szerződés: amennyiben a pályázati kiírás másképp nem rendelkezik, minden jogi személy, aki közvetett tevékenységben kíván részt venni, konzorciumi szerződést kell kössön az alábbiak irányítására:

• (a) A konzorcium belső megszervezése;
• (b) a közösségi pénzügyi támogatás szétosztása;
• (c) A disszeminációs és használati szabályok (IPR);
• (d) Belső viták rendezése

 

További információ:

http://cordis.europa.eu/fp7/dc/index.cfm

 

 

III. Tematikus programok

 

  

 

III.1. LIFE + Program

 

A LIFE+ program a jelenleg futó környezetvédelmi programok és eszközök átcsoportosítása új keretek között.

Ilyen programok például

-        a LIFE,

-        az erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről szóló Forest Focus

-        a városfejlesztést szolgáló Urban program,

-        a környezetvédelmi NGO-kat támogató bizottsági program,

-        a környezetpolitika-fejlesztését és végrehajtását elősegítő finanszírozás.

A LIFE+ program részben a hatodik környezetvédelmi cselekvési program (2002-2012) prioritásait követi - nevezetesen éghajlatváltozás, természet és biodiverzitás, egészségvédelem és életminőség, természeti erőforrások és hulladék, részben a program hetedik tematikus stratégiájának felel meg.

A következő költségvetési időszakban a programra fordított keret: 1.9 milliárd euró, mely egyrészt közvetlenül Brüsszelből kiírt, másrészt nemzeti szinten meghirdetett pályázatok formájában lesz hozzáférhető a KKV-k számára.(A költségvetés nagy része, legalább 78%-a vissza nem terítendő támogatásként lesz felhasználva.)

 

 

További információ:

http://ec.europa.eu/ environment/ life/ news/ futureoflife.htm

 

 

III.2. Marco Polo II

 

 

Célja a közutak túlterheltségének csökkentése, egy környezetbarátabb teherfuvarozási rendszer kiépítése, valamint az intermodalitás fokozása, hozzájárulva ezzel egy hatékony és fenntartható szállítási rendszer létrehozásához. Támogatja a teherfuvarozási, logisztikai és az egyéb érintett piacokon végrehajtandó intézkedéseket. A program költségvetése 400 millió euró. Hatókörét kiterjesztették az EU szomszédos országaira is. Rend szerint minden év negyedik negyedévében írnak ki pályázatot, melynek leadási határideje a következő év első negyedéve.

 

Támogatott tevékenységek a program keretében:

·         A teherszállítás alternatív módjaira való áttérés, új szolgáltatás bevezetése.

·         Nem közúti teherszállítás kezelése, strukturális piaci akadályok leküzdése.

·         A hosszú tengeri teherszállítás helyett rövidebb hajózási útvonalak kombinálása, illetve alternatív módok kifejlesztése, új szolgáltatások bevezetése.

·         A szállítás termelési logisztikába történő integrációja, a közúti teherszállítás csökkentése.

·         Együttműködés elősegítése, fejlett módszerek terjesztése és továbbfejlesztése, szakértelem növelése a teherszállítási logisztikai szektorban.

 

A program első pályázatát március 27-én írták ki olyan szolgáltatások kidolgozására, mely környezetbarátabb teherszállítást tesznek lehetővé és mentesítik a közutakat a túlterheltségtől.

 

 

További információ:

http://ec.europa.eu/ transport/ marcopolo/ index_en.htm

 

 

III.3. Az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó integrált cselekvési program

 

A cselekvési program alprogramjai:

·       COMENIUS az alap- és középfokú oktatásra terjed ki.  

·       ERASMUS a felsőoktatásban részt vevő diákok számára szól.

·       LEONARDO DA VINCI a szakoktatást és szakképzést karolja fel. KKV-k számára ez a legrelevánsabb alprogram, mivel ennek keretében valósíthatók meg nemzetközi szakképzési csereprogramok, perifériára került csoportok integrálása

·       GRUNDTVIG a felnőttoktatásra, a tanárok továbbképzésére fókuszál.

 

 

További információ:

http://www.tpf.hu/ pages/ content/ index.php?page_id=8

 

 

III.4. MÉDIA 2007

 

A program célja médiaszakemberek képzése, a gyártási projektek fejlesztése, audiovizuális alkotások terjesztése, filmművészeti fesztiválok támogatása.

 

 

További információ:

http://ec.europa.eu/ information_society/ media/ index_en.htm

 

 

IV. Egyéb projektek:

 

IV.1. Információ, konzultáció és társadalmi párbeszéd

 

A 2007-es évre 8 millió eurót különítenek el olyan kezdeményezésekre, amelyek az európai üzemi tanácsok támogatását, az Európai Vállalkozásban és az Európai Szövetkezeti Társaságban való munkavállalói részvételt szolgálják. Támogatják a munkavállalók tájékoztatását, tanácsadását, valamint a kft-k egyesülését az EU határain belül.

 

 

 

További információ:

http://ec.europa.eu/ employment_social/ labour_law/ budget_en.htm

 

 

IV.2. Munkahelyi egészségügy és biztonság

 

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (OSHA) támogatja azokat a projektötleteket, amelyek hozzájárulnak az egészséges és biztonságos munkakörnyezet biztosításához.

 

További információ:

http://sme.osha.europa.eu/