MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

(MGYOSZ)

módosításokkal hatályos egységes szerkezetű

ALAPSZABÁLYA

I. fejezet:

Név, jogállás

1. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a magyar gazdaságnak a tagszervezetek által létrehozott országos gazdasági, munkaadói érdekképviseleti szövetsége. Küldetése a tagok érdekei által meghatározott gazdasági, szakmai, munkaadói érdekképviseleti, érdekvédelmi, érdekközvetítő és érdekegyeztető tevékenység ellátása, a hazai gazdaság, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése.

2. A társadalmi szervezet neve:
MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (MGYOSZ)

angolul: Confederation of Hungarian Employers and Industrialists

• angol nyelvű rövidített elnevezés : BUSINESSHUNGARY

németül: Vereinigung der Ungarischen Arbeitgeber und Industriellen

3. A szervezet jogállása: az egyesülésről szóló, 1989.évi II. törvény hatálya alatt megalakult, és a 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény rendelkezései alapján működő, önálló, a kormánytól és politikai pártoktól független társadalmi szervezet.

4. Az MGYOSZ székhelye: 1054 Budapest, Széchenyi rakpart 3.

5. Az MGYOSZ pecsétje körpecsét, a név és székhely feltüntetésével, középen az emblémával.

Az MGYOSZ célja

6. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének célja, hogy a gazdaság és a társadalom fejlődését elősegítő, olyan érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenységet végezzen, mely a lehető legszélesebb tagsági alapra támaszkodva a gazdasági és munkaadói érdekek megvalósulását és e munka során, a Magyarországon működő tőke képviseletét megteremti. Kiemelt feladatának tekinti az Európai Unió intézményeiben tagjai gazdasági és munkaadói érdekeinek érvényre juttatását.

A Szövetség működésének alapja a pénzügyi, politikai és jogi függetlenség. Az MGYOSZ a hatékony érdekképviselet érdekében pártoktól függetlenül tevékenykedik, folyamatos párbeszédet folytatva a kormánnyal, annak ellenzékével és az önkormányzatokkal egyaránt.

Az MGYOSZ befolyásos véleményformáló szerepének betöltése érdekében professzionalizmusra törekszik mind szervezeti életében, mind szakmai tevékenységes során, csakúgy, mint javaslatainak, állásfoglalásainak kommunikálásában.

Az MGYOSZ mindenkori sikerének záloga a demokratikus és interaktív – a tagság véleményén alapuló működés. A Szövetség kiemelt feladata tagszövetségei érdekeinek összehangolása és képviselete.

Az MGYOSZ – amellett, hogy együttműködik a mindenkori kormánnyal és az önkormányzatokkal – az általa képviselt gazdasági erő alapján befolyásolni kívánja a törvénykezést és a végrehajtó hatalmat, erősíteni a gazdaság befolyását a döntésekre.

A Szövetség mindezeket figyelembe véve látja el tagjai – a magyar, a külföldi és a vegyes tulajdonú kis-, közép és nagyvállalatok – érdekeinek képviseletét.

Az MGYOSZ gazdasági érdekképviseleti, érdekvédelmi,
érdekközvetítő és érdekegyeztető feladatai

7. Az MGYOSZ makroszintű gazdasági érdekképviseleti, érdekvédelmi, érdekközvetítő és érdekegyeztető feladatokat lát el. Ennek keretében :

• a jogalkotás kormányzati és parlamenti szakaszában befolyást gyakorol a jogszabályok megalkotásánál, szükség szerint jogszabály kezdeményezéssel él;
• a vállalkozást, a gazdálkodó szférát érintő jogszabályok, döntések és a gazdasági szabályozás tervezeteiről tagjai által kialakított javaslatokat, véleményeket képviseli, az ellentétes érdekeket továbbítás előtt ütközteti;
• makroszintű érdekképviseletet lát el, az érdekegyeztetési fórumokon képviseli a harmonizált szövetségi, adott esetben a kisebbségi álláspontot is tükröző véleményt;
• közvetíti tagjai részére az illetékes szervek észrevételeit, válaszait;
• közreműködik a gazdaságpolitikai koncepciók, elgondolások kialakításában,
• vállalatvezetői fórumot működtet;
• a tagjai, illetve a gazdasági ágazatok közötti együttműködés kialakítása és elmélyítése érdekében javaslattevő, véleményező, közvetítő tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy a vitás helyzeteket az érdekeltek maguk, társadalmi úton, érdekeik egyeztetésével oldják meg;
• tagjai kezdeményezésére szervezi a közöttük felvetődött viták érdekegyeztetés alapján történő megoldását;

Az MGYOSZ munkaadói érdekképviseleti feladatai

8. Az MGYOSZ tagjai felhatalmazása alapján képviseli azok országos munkaadói feladataival kapcsolatos érdekeit; a szakmai szövetségek döntő hányadát átfogó országos föderációként, - mint szociális partner - részt vesz az országos érdekegyeztetési fórumok munkájában. Gondoskodik arról, hogy a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó feltételek és jogszabályok változása esetén a tagok kellő időben mindenre kiterjedő tájékoztatást kapjanak, felkészíti őket a változások várható hatásaira.

Tagjai felhatalmazásával országos munkaügyi és gazdasági megállapodásokat köt.

Az MGYOSZ szorgalmazza a munkaügyi kapcsolatok vállalati és középszintű rendszerének minél szélesebb körű kiépülését, tevékenységével elősegíti tagjai és a vállalkozók felkészülését e feladatok megoldására.

Az MGYOSZ munkaadói érdekképviseleti és egyéb tevékenysége nem sértheti a tagszervezetek önállóságát, cselekvési autonómiáját, döntési és intézkedési, képviseleti és eljárási szabadságát.

Az MGYOSZ nemzetközi kapcsolatai és tevékenysége

9. Az MGYOSZ nemzetközi tevékenysége középpontjába tagjai gazdasági és munkaadói érdekeinek az Európai Unióban történő érvényre juttatását állítja. Ennek érdekében igyekszik tagsági viszonyt létesíteni európai és nemzetközi gazdasági és munkaadói érdekképviseleti szervezetekben. Kapcsolatot tart fenn a nemzetközi munkaügyi szervezetekkel és lehetőség szerint közreműködik azok munkájában. Együttműködésre törekszik a nemzeti gyáriparos, munkaadói és gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel.

Az MGYOSZ public relations és sajtótevékenysége

10. Az MGYOSZ az érdekképviselet és érdekérvényesítés fontos területének tekinti a tagsági kör, a vállalkozók és a széles közvélemény folyamatos tájékoztatását a gazdasági folyamatok alakulásáról, a szervezet gazdasági és munkaadói érdekképviseleti tevékenysége keretében kialakított állásfoglalásainak, véleményének a nyilvánosság eszközeivel való megjelenítését.

E célok megvalósítása érdekében az MGYOSZ "Hírlevelet" és más sajtóterméket ad ki, fórumot teremt a sajtó képviselőivel való kapcsolatok fenntartására.

Az MGYOSZ szolgáltatási jellegű feladatai

11. Az MGYOSZ szolgáltatási jellegű feladatai körében

• elősegíti a tagok és a vállalkozók belföldi és külgazdasági tevékenységét a kereskedelemfejlesztés nemzetközi gyakorlatban kialakult eszközeivel, a külföldi partnerszervezetekkel kiépített kapcsolatrendszere útján;
• nemzetközi információs rendszerekhez kapcsolódva folyamatosan, tagszövetségein keresztül, illetve közvetlenül ellátja a vállalkozókat a gazdálkodáshoz szükséges információkkal (piaci, tőkebefektetési, fejlesztési, együttműködési, tender információk stb.);
• felvilágosítást ad gazdaságpolitikai döntésekről, koncepciókról, jogszabályok megalkotásáról, változásairól, egyéb jogi kérdésekről, illetve kereskedelemtechnikai, vám, szállítási, pénzügyi, vagyonértékelési, privatizációs kérdésekben;
• igény szerint tanácsadó szolgálatokat tart fenn;
• oktatási, továbbképzési, átképzési hazai és nemzetközi vezetőképzési céllal gazdasági társaságot működtet, speciális és szakmai ismereteket nyújtó tanfolyamokat, előadássorozatokat, szemináriumokat tervez, szervez;
• különböző formákban elősegíti a tagok és a vállalkozók tevékenységét (partnerkeresés, közreműködés technológiai transzferben);
• irodát tart fenn Brüsszelben tagjai európai érdekképviseletének ellátására.

Az MGYOSZ feladatai ellátása érdekében gazdasági társaságot, vállalatot alapít, gazdasági társaságban részt vesz, alapítványt hoz létre, illetve azokban részt vesz; e tevékenysége nem állhat ellentétben az MGYOSZ tagjainak érdekeivel.

12. Az MGYOSZ alaptevékenysége:

• Vállalkozók, munkáltatók szakmai szervezeteinek érdekképviselete
• Tanfolyami oktatás, oktatást kiegészítő tevékenység
• Fordítás, tolmácsolás, lektorálás, szerkesztés
• Tudományos szakmai rendezvények, bemutatók és kiállítások megszervezése
• Emberi erőforrással, munkaerővel kapcsolatos üzletviteli tanácsadás
• Téma, feladat, termékmenedzselés, program koordinálás
• Propaganda-reklám tevékenység, hirdetés
• Összetett (komplex) üdültetés
• Kiadói szolgáltatás
• Kiadványterjesztés

Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

Az MGYOSZ együttműködése az államigazgatással, az érdekképviseleti szervezetekkel,pártokkal és gazdasági kamarákkal

13. A szervezet alapfeladatainak eredményes ellátása érdekében együttműködik a kormány szerveivel, a minisztériumokkal és egyéb államigazgatási szervekkel, helyi önkormányzatokkal, más gazdasági és munkáltatói érdekképviseleti szervezetekkel, továbbá a szakszervezetekkel, valamint a gazdasági kamarákkal.

Az MGYOSZ, mint önálló, független szervezet, mindent elkövet azért, hogy az Országgyűlés, a Kormány és egyéb államigazgatási szervek tevékenységét és döntéseit a szövetség tagsága érdekeinek megfelelően befolyásolja.

A gazdálkodói érdekeket képviseli a Kormány által szervezett érdekegyeztetési fórumokon, jelzéseket, átfogó elemzéseket és javaslatokat ad a vállalati gazdálkodás lényeges folyamatairól a Kormány és az illetékes minisztériumok (országos hatáskörű szervek) részére, valamint jogszabályok alkotását kezdeményezi.

Az MGYOSZ rendszeres véleménycserét folytat a gazdálkodás időszerű kérdéseiről a törvényhozási, a kormányzati, illetve más államigazgatási szervekkel.

Az MGYOSZ tagjai megbízásából és közreműködésükkel, a minisztériumokkal (országos hatáskörű szervekkel), egyeztető tevékenységet folytat. Ennek keretében:

• részt vesz a gazdálkodást érintő elgondolások kialakításában,
• véleményezi a minisztériumok (országos hatáskörű szervek) tervezett intézkedéseit, és képviselőiket meghívja azokra a tanácskozásokra, ahol ilyen kérdésekben tárgyalnak;
• megszervezi a szabályozásokkal kapcsolatos előkészítő, illetőleg tapasztalatszerző tanácskozásokat.

Szakmai kérdésekben a tagok önállóan is tartják a kapcsolatot.

14. Az MGYOSZ pártoktól való független működésének megfelelően, együttműködésre törekszik a közéletben aktívan résztvevő politikai pártokkal, gazdasági, munkaadói és munkavállalói és egyéb társadalmi érdekképviseleti szervezetekkel. Ennek érdekében közös érdekegyeztetési fórumokat kezdeményez és szervez a gazdaság nagy részét érintő kérdésekben.

15. A helyi munkaadói és egyéb gazdasági érdekegyeztető fórumokon a területi érdekegyeztetési kérdésekben az MGYOSZ -t a megfelelő területi tagszövetsége képviseli.

Amennyiben az adott területen (megyében, régióban) az MGYOSZ-nak nem működik önálló területi tagszövetsége, az MGYOSZ a tagsági körébe tartozó helyi vállalkozókból önálló jogi

személyiséggel nem rendelkező területi bizottságot/munkacsoportot hozhat létre, illetve helyi vállalkozót vagy egy tagot bízhat meg alkalmanként vagy tartósan képviseletének ellátásával.

16. Az MGYOSZ együttműködik a megyei és országos gazdasági kamarákkal, elsősorban az ipari és kereskedelmi kamarákkal. Folyamatosan figyelemmel kíséri a kamarák tevékenységét, véleményezi a kamarai előterjesztéseket és képviseli tagsága érdekeit a kamarai döntés-előkészítési folyamatban. Az MGYOSZ arra törekszik, hogy tagsága súlyának megfelelően biztosítsa képviseletét a kamarák testületeiben.

Szakmai kérdésekben a szakmai szövetségek közvetlenül tartják a kapcsolatot a kamarák megfelelő szervezeteivel, testületeivel. Több szakmát, illetve a gazdaság jelentős részét érintő kérdésekben az MGYOSZ - a tagok felkérése alapján - koordinálja és szervezi az egységes fellépést.

II. fejezet

Az MGYOSZ tagjai.
A tagok jogai és kötelezettségei

18. Rendes tag lehet

a./ A gazdasági és munkaadói érdekképviseleti, érdekközvetítő és érdekegyeztető feladatokat teljesítő

• szakmai szövetség,
• területi szövetség (egyesület),
• egyéb gazdálkodói érdekképviseleti feladatokat ellátó társadalmi szervezet, illetve ezek konföderációja.

b./ Mindazon Magyarországon működő, cégnyilvántartásba vett, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelynek jegyzett alaptőkéje meghaladja az 50 millió Ft-ot vagy éves árbevétele az 500 millió Ft-ot.

19. Tiszteletbeli tag: az Elnökség tiszteletbeli tagnak veheti fel mindazon a személyeket, akik az MGYOSZ munkáját kiemelkedő módon támogatják.

A tagok jogai és kötelezettségei

20. Rendes tag kötelezettsége:

• a szövetség alapszabályát elfogadja,
• a szövetség tevékenységét támogatja, munkájával, közreműködésével előmozdítja, erősíti a tagok közötti együttműködést;
• vállalja a tagdíj megfizetését, megfizeti a tagdíjfizetési rendnek megfelelő tagdíjat, a tagdíj megállapításához szükséges adatokat határidőre szolgáltatja,
• magára nézve kötelezőnek tekinti a szövetség etikai kódexét,
• a szövetség alapszabálya, testületi határozatai, irányelvei, állásfoglalásai, ajánlásai (továbbiakban: szövetségi döntés) a tagokra nézve - e minőségükben kifejtett tevékenységük során - kötelezően irányadóak és végrehajtandók; az a tag azonban, amelynek az adott szövetségi döntéssel szemben indokolt ellenvetése van, igényelheti különvéleményének haladéktalan nyilvánosságra hozatalát; a tag jogosult önálló álláspontjának képviseletére.

21. Rendes tag jogai:

• a rendes tag - képviselője útján - közgyűlési részvételre jogosult. Szövetségi tag esetén a szövetség elnöke (képviselője), gazdasági társaság tag esetén a társaság vezető tisztségviselője minősül képviselőnek, akadályoztatásuk esetén a Polgári Törvénykönyv alapján általuk meghatalmazott személy.
• a rendes tag a közgyűlésen szavazati joggal vesz részt.
• a rendes tag választhat, illetve bármely szövetségi tisztségre megválasztható,
• a rendes tag részt vehet a bizottságok és tagozatok munkájában,
• a rendes tag igénybe veheti a szövetség szolgáltatásait, azok jellegétől függően ingyenesen vagy kedvezményes térítés ellenében,
• a rendes tag javaslatokat és indítványokat tehet a tisztségviselőkhöz, a szövetség szervezeteihez, bizottságaihoz, tagozataihoz és ügyintéző szervezetéhez; felvilágosítást kérhet tőlük a szövetség bármely tevékenységéről, ezekre az érintett köteles 30 napon belül érdemi választ adni.
• az elnökség felkérése vagy felhatalmazása, illetve megbízása esetén a rendes tag, vagy meghatalmazott képviselője adott szakmai kérdésben a meghatalmazás terjedelméig jogosult a szövetség képviseletét ellátni.
• a tagdíj fejében a rendes tagsági viszonyt létesítő gazdasági társaság, illetve tagszövetség tagvállalata a szövetség által nyújtott alábbi alapszolgáltatásokat veheti igénybe:
• rendszeres értesítés a szövetség rendezvényeiről és szervezeti életéről,
• információ a szövetség által nyújtott szolgáltatásokról,
• jogosultság érdekeik kifejezésére, egyeztetésére, érvényesítésére,
• tájékoztatás a vállalkozások számára igénybe vehető hazai és nemzetközi kedvezményekről, pályázatokról, projektekről, támogatásokról ,
• a rendes tag szövetség működése elősegítése érdekében elhelyezése biztosítására, rendezvényei tartására, ennek feltételeit rendező megállapodás alapján igénybe veheti a szövetség kizárólagos tulajdonában, vagy tartós használatában lévő helyiségeit. Az elhelyezésnél a rendes tagok előnyt élveznek.

22. Tiszteletbeli tag jogai:

• a tiszteletbeli tag jogosult a közgyűlésen és a szövetség bármely rendezvényén tanácskozási joggal részt venni.

A tiszteletbeli tagnak nincs tagdíjfizetési kötelezettsége

23. Tagsági viszony létesítése és megszűnése

A rendes tag belépéséről az elnökség dönt a belépési nyilatkozat elfogadásával. Elutasító határozat esetén a Közgyűléstől lehet kérni annak felülvizsgálatát.

A tag amennyiben az I. félév folyamán lép be, az éves tagdíjat, amennyiben a II. félév folyamán lép be, úgy a II. félévi tagdíjat a belépési nyilatkozat elfogadásáról szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az MGYOSZ részére átutalja.

A belépés évét követő évtől kezdődően

• a szakmai és területi szövetség, valamint társadalmi szervezet tag az éves tagdíjat két egyenlő részletben, április 30-ig, illetve szeptember 30-ig fizeti meg,
• a gazdasági társaság tag az éves tagdíjat az év március 30-ig egy összegben fizeti meg.

A tagnak kilépési szándékát legalább 3 hónappal az év vége előtt az MGYOSZ Elnökségéhez írásban kell bejelentenie.

A tagság a naptári év utolsó napjával szűnik meg.

Megszűnik a tagsági viszony akkor is, ha a tag jogutód nélkül megszűnt. A tagsági viszony megszűnésének időpontja ebben az esetben a szervezet megszűnésének napja.

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása – ide értve azt, ha a tag kétszeri - a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést tartalmazó - írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg a tagdíjat – esetén, vagy ha tevékenysége ellentétes az MGYOSZ alapszabályával vagy súlyosan vét az MGYOSZ etikai normái ellen a közgyűlés – bármely tag vagy a társadalmi szerv szervének kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, mely során az Elnökség javaslatot tehet a közgyűlésnek a tag kizárására. A tag kizárását kimondó határozatát írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A közgyűlésnek a tagot kizáró határozatával szemben a tag 30 napos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat. A kizáró határozat meghozatalát követően a tag a közgyűlésen nem jogosult szavazatot leadni.

Az MGYOSZ és a tagok kapcsolata

24. A tagok igényt tarthatnak ágazatuk, szakmájuk, illetve az adott régió gazdasági és munkaadói érdekeinek képviselete során az MGYOSZ támogatására, konkrét ügyeik intézésében tanácsadói, szakértői segítségére.

III. fejezet

Az MGYOSZ szervezete

25. Az MGYOSZ testületei:

26. A Közgyűlés az MGYOSZ legfőbb testülete

A közgyűlésen szavazati joggal a rendes tagok vesznek részt.

Tanácskozási joggal vesznek részt:

• az MGYOSZ vezető tisztségviselői,
• az Ellenőrző Bizottság elnöke,
• az Etikai Bizottság elnöke
• a Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke.
• a tiszteletbeli tagok
• a bizottságok, tagozatok képviselői (vezetői)
• a rendes tag szövetségek főtitkárai (igazgatói)
• a tiszteletbeli elnök,
• az MGYOSZ főtitkára.

27. A Közgyűlés éves munkaterv szerint működik, és szükség szerint, de legalább évente egyszer tart ülést. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság, vagy a tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével, írásban az Elnökségnél indítványozza. A meghívót valamennyi résztvevőnek igazolható módon meg kell küldeni, valamint egy országos napilapban a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal közzé kell tenni.

A meghívónak tartalmaznia kell:

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és a társadalmi szerv szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

28. A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az Elnökség által beterjesztett alapszabály megállapítása és módosítása;

29. A közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok legalább 50%-a + 1 fő megjelent. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, ugyanazon a napon későbbi időpontban változatlan napirenddel ismételten összehívott közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, minderről a tagokat értesíteni kell.

30. A határozatokat a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozza. Az MGYOSZ alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez, valamint a megszűnés esetén a vagyon felosztásához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

31. A közgyűlésen a szavazás minden kérdésben, így a személyi kérdésekben is nyíltan történik. A közgyűlésen jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok 20 %-ának javaslatára azonban a közgyűlés elhatározhatja a titkos szavazást is.

32. A közgyűlés üléseit a közgyűlésen egyszerű többséggel választott levezető elnök(ök) irányítja(k), a közgyűlésen megjelentek képviseleti jogosultságát és szavazataik számát, a közgyűlés határozatképességét a Mandátumvizsgáló Bizottság ellenőrzi. A jegyzőkönyvet a mindenkori főtitkár által kijelölt, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével munkaviszonyban álló munkavállaló vezeti és a közgyűlés által két, a tagok közül egyszerű szótöbbséggel választott tag hitelesíti. A közgyűlésen elfogadott határozatokat a tagoknak igazolható módon kell megküldeni.

Elnökség

33. Az elnökség az MGYOSZ operatív irányító szerve, amely két közgyűlés között irányítja a szövetség munkáját. Az elnökség hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés eldöntése, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe.

34. Az elnökség tagjainak száma 39 fő:

• elnök
• 3 fő társelnök
• 35 fő elnökségi tag, közülük legfeljebb 16 fő alelnök választható

35. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

36. Az Elnökség éves munkaterv alapján működik és szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést. Az ülés összehívásáról az MGYOSZ elnöke gondoskodik. Az Elnökség feladatainak ellátásáról a Közgyűlést rendszeresen tájékoztatja. Az Elnökség ülésén az MGYOSZ elnöke elnököl.
Az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vesz az Ellenőrző Bizottság elnöke, az Etikai Bizottság elnöke és a főtitkár.

37. Az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesznek részt a tagszövetségek elnökei.

38. Az Elnökség a döntéseket egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább fele jelen van.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

39. Az MGYOSZ -ra háruló feladatok eredményes megoldására, egyeztetett álláspont kialakítására és hatékony érvényesítésének biztosítására az Elnökség munkabizottságokat hozhat létre. A bizottságok működési szabályait a feladatokhoz illeszkedve saját maguk alakítják ki az Elnökség jóváhagyásával.

40. Az Elnökség a nagy tapasztalatokkal rendelkező, már nyugállományban levő, a szövetségi munkában korábban aktívan résztvevő vezetőkből tanácsadó testületet hozhat létre, amely a bizottság jogosítványaival, feladataival rendelkezik.

Ellenőrző Bizottság

41. Az elnökből és a négy tagból álló, a közgyűlés által négy évre választott Ellenőrző Bizottság feladata az MGYOSZ alapszabály szerinti működésének, gazdálkodásának és az MGYOSZ szervezetek határozatai végrehajtásának ellenőrzése.

Az ellenőrző bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet az ellenőrző bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

42. Az Ellenőrző Bizottság tagjait az MGYOSZ valamennyi iratába - az irányadó jogszabályok keretei között - betekintési jog illeti meg. Az Ellenőrző Bizottság helyszíni ellenőrzési tapasztalatok és a rendelkezésre álló információk alapján megállapításairól és javaslatairól éves jelentést készít, valamint 2 évenként átfogó jelentést terjeszt a Közgyűlés elé. A tájékoztatót és a jelentést az Elnökségnek előzetesen meg kell tárgyalnia.

43. Az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait az MGYOSZ ügyeiben intézkedési jog nem illeti meg.

Mandátumvizsgáló Bizottság

44. A négy évre megválasztott, elnökből és négy tagból álló Mandátumvizsgáló Bizottság az alapszabálynak megfelelően megállapítja a rendes tagok mandátumát, a közgyűlésen megjelentek képviseleti jogosultságát, valamint a közgyűlés határozatképességét.

Etikai Bizottság

45. A négy évre megválasztott, elnökből és négy tagból álló Etikai Bizottság kidolgozza az MGYOSZ Etikai Kódexét és figyelemmel kíséri betartását. Az Etikai Kódexet a Közgyűlés hagyja jóvá.

46. Az Etikai Bizottságállást foglal az MGYOSZ tagjainak és képviselőinek etikai vétsége ügyében és javaslatot tesz az Elnökség felé a szankciókra.

Az MGYOSZ területi szervezetei

47. A helyi munkaadói és egyéb gazdasági érdekegyeztető fórumokon a területi érdekegyeztetési kérdésekben az MGYOSZ-t a megfelelő területi tagszövetsége(i) mint tagok képviseli(k).

48. Amennyiben az adott területen (megyében, régióban) az MGYOSZ-nak nem működik önálló területi tagszövetsége, az MGYOSZ a tagsági körébe tartozó helyi vállalkozókból önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi bizottságot/munkacsoportot hozhat létre, illetve helyi vállalkozót vagy egy tagot bízhat meg alkalmanként vagy tartósan képviseletének ellátásával.

Az MGYOSZ egyéb szervezetei

49. Az MGYOSZ-ban állandó és ad hoc bizottságok, szakértői munkacsoportok (a továbbiakban: egyéb szervezetek) működnek, amelyek a szakmai, gazdasági, munkaadói érdekképviseleti tevékenység főbb területei, a gazdálkodás funkciói, valamint lényeges területei szerint tömörítik a tagszervezetek képviselőit és a vállalkozókat.

50. Az MGYOSZ egyéb szervezetei, amelyek nem minősülnek jogi személynek:

• szerveződésük szerinti rendeltetéssel összefogják az MGYOSZ -t alkotó tagok képviselőit,
• szervezik a tagok képviselőinek rendszeres és folyamatos részvételét az MGYOSZ munkájában,

51. Az egyéb szervezetek a lehetőségek függvényében éves munkaprogram alapján végzik munkájukat, szakvéleményeket, állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoznak ki.

Az egyes témakörök előkészítésével, gondozásával szakértőt, vagy szakértői munkacsoportot bízhatnak meg, és a testületi állásfoglalások kidolgozására munkabizottságot alakíthatnak.

52. A tagok egyidejűleg több tagozat tevékenységében is részt vehetnek, jogosultak a tagozatokat - függetlenül attól, hogy azoknak tagjai-e - javaslataikkal és kezdeményezéseikkel igénybe venni.

53. Az egyéb szervezetek munkájában - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott éves részvételi díj befizetésével - a tagsági körbe nem tartozó vállalkozás, vállalkozó is részt vehet.

54. Az MGYOSZ egyéb szervezeteinek létrehozásáról, megszűnéséről, a személyi változásokról az Elnökség a tagságot folyamatosan tájékoztatja.

IV. fejezet

Az MGYOSZ tisztségviselői, ügyintéző szervezete, tiszteletbeli elnöke, intézményei, képviselete

Az MGYOSZ tisztségviselői

55. Az MGYOSZ vezető tisztségviselői:

• elnök
• társelnökök
• alelnökök

56. Az elnök, a már megválasztott társelnök, az alelnökök és az elnökség tagjainak megválasztása négy évre szól.

57. A választott vezetők feladatukat társadalmi munkában látják el.

58. Az MGYOSZ vezető tisztségviselői és választott vezetői (a továbbiakban együtt: tisztségviselői) az MGYOSZ nevében eljárva, testületi álláspontot képviselnek. Az MGYOSZ tisztségviselői közötti munkamegosztást az MGYOSZ Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg a következők figyelembevételével:

59. Az elnök feladatai különösen:

• ellátja az MGYOSZ teljes körű képviseletét;
• irányítja és összehangolja az MGYOSZ tevékenységét;
• vezeti az Elnökség üléseit;
• az Elnökség jóváhagyásával kinevezi a főtitkárt, és gyakorolja felette a munkáltatói jogkört.

60. A társelnökök feladata a képviselet mellett az elnök távollétében a helyettesítés ellátása a folyamatos működés biztosítása érdekében; az MGYOSZ tevékenységének irányítása és koordinálása az elnökkel együttműködésben a közgyűlés/elnökség által jóváhagyott munkamegosztás szerint.

61. Az alelnökök feladata

• az elnök és a társelnökök helyettesítése akadályoztatásuk esetén a kialakított munkamegosztás szerint,
• az elnökség állandó és ad hoc bizottságainak vezetése,
• a kialakított munkamegosztásnak megfelelő elvi irányítás az MGYOSZ működése felett pl.
• gazdaságpolitikai képviselet a szociális párbeszéd fórumain,
• a munka világát érintő képviselet a szociális párbeszéd fórumain,
• a szövetség EU-tevékenységének irányítása,
• a nemzetközi tevékenység irányítása, képviselet nemzetközi szervezetekben,
• környezetvédelem,
• közbeszerzés,
• oktatás, felsőoktatás, szakképzés, kutatás,
• területfejlesztés, regionális tevékenység koordinálása,
• infrastruktúrafejlesztés,
• társadalombiztosítási önkormányzatokban gyakorolt képviselet koordinálása, stb.

A fentiekben részletezett szakmai irányítási feladatokat az elnökségi tagok is elláthatják az alelnökökkel megegyező jogkörrel.

62. A főtitkár feladatai:

• Az MGYOSZ Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítendő elvek szerint gondoskodás a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásáról, ennek megfelelően
• az MGYOSZ tevékenységének és az ügyintéző szervezet működésének felelős irányítása,
• az ügyintéző szervezet dolgozói tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása,
• az MGYOSZ gazdálkodásának irányítása a közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetésnek megfelelően,
• az alap- és vállalkozási tevékenységek, szolgáltatások irányítása,
• döntés a 10 millió Ft értékhatárt el nem érő gazdasági ügyekben.
• az MGYOSZ nemzetközi, PR és informatikai tevékenységének irányítása,

A főtitkár munkaviszonya határozatlan idejű.

63. Az MGYOSZ választott vezetői megbízatás megszűnik: az elfogadott lemondással, a közgyűlés általi felmentéssel, valamint a közügyektől eltiltó jogerős bírósági ítélettel. Az MGYOSZ választott vezetője csak magyar állampolgár lehet. A választott vezetők nem állhatnak egymással (a Ptk. szabályozása szerint) közeli hozzátartozói kapcsolatban.

Tiszteletbeli elnök

64. A Közgyűlés által alapított tiszteletbeli elnöki címet az MGYOSZ közgyűlése a szervezet eddigi tevékenysége során szerzett kimagasló érdemei elismeréséül az MGYOSZ korábbi vezető tisztségviselőinek adományozhatja.

A tiszteletbeli elnök feladata, hogy őrködjék az MGYOSZ működése során felhalmozott értékteremtő hagyományok felett, azokat ápolja és gazdagítsa. Segítse elő a Szövetség társadalmi és szakmai súlyának és tekintélyének növekedését.

Az MGYOSZ ügyintéző szervezete

65. Az MGYOSZ ügyintéző szervezetének fő feladata az, hogy a vezető testületek döntéseit végrehajtsa, a tagok véleményeit, javaslatait összehangolja, az illetékes testületekhez, szervezetekhez továbbítsa, a gazdasági irányító és más szervezetektől érkező információkat a tagokhoz eljuttassa, az MGYOSZ szervezeteinek üléseit, az egyéb rendezvényeket előkészítse, az MGYOSZ tagjai és a vállalkozók részére szolgáltatásokat biztosítson. Ellátja továbbá az alapszabályban, illetve a működési és szervezeti szabályzatban meghatározott más feladatokat.

66. Az ügyintéző szervezet élén az elnök által az elnökség döntése alapján kinevezett főtitkár áll.

67. Az MGYOSZ ügyintéző szervezetének felépítését és működésének rendjét, így különösen az egyes szervezeti egységek egymáshoz való kapcsolatát, továbbá mindazt, aminek rendezését ez az alapszabály odautalja, az MGYOSZ Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg.

Az MGYOSZ képviselete

68. Az MGYOSZ -t az elnök és a társelnök önállóan képviseli. E jogkörüket esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve eseti felhatalmazással az MGYOSZ alelnökeire, főtitkárára, illetve az Elnökség további tagjaira, valamint az MGYOSZ ügyintéző szervezetének dolgozóira átruházhatják. Az MGYOSZ nevében csak az Elnökség által felhatalmazott személy nyilatkozhat. Mindezt részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzat írja elő.

Bankszámla felett

• az elnök az egyik alelnökkel, illetve elnökségi taggal együttesen,
• a társelnök az egyik alelnökkel, illetve elnökségi taggal együttesen, vagy
• az elnök, illetve a társelnök által feljogosított két-két személy együttesen rendelkezik.

69. Az MGYOSZ nevében aláírásra az önálló aláírásra felhatalmazott elnökön, a társelnökön, valamint a főtitkáron kívül azok jogosultak, akikre ezen jogot átruházza(k) illetve akiknek ezt a jogot jogszabály biztosítja.

V. fejezet

Az MGYOSZ gazdálkodása

70. Az MGYOSZ és tagjai közötti gazdálkodási kapcsolatokat a tagsági viszony határozza meg.

71. Az MGYOSZ fenntartási költségeit a tagdíjakból, a szolgáltatásokból befolyó térítésekből, hozzájárulásokból és egyéb forrásokból fedezi.

72. A közgyűlés évenként állapítja meg a fizetendő tagdíj mértékét. A tagdíj minimális összege a megalakulás évében 250.000 Ft.

73. Az MGYOSZ megszűnése esetén vagyonáról a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával dönt.

Záró rendelkezések

74. Az eredeti Alapszabályt az MGYOSZ alakuló közgyűlése fogadta el 1998. július hó 23. napján.

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

75. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége jogerős bejegyzésének időpontjától kezdődő hatállyal a jogszabályok által meghatározott keretek között, a vele egyesült, a Fővárosi Bíróság 6. Pk. 60.975/1. sz. végzésével 834. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vett Magyar Munkaadói Szövetség, valamit a 6. Pk. 67.356/2. sz. végzésével 4038. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vett Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége általános jogutódaként működik.

76 . A Szövetséget a Fővárosi Bíróság 1998. november 23-án hozott, 7. Pk. 60.853/1998. sorszámú végzésével 8288. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette. Az MGYOSZ a nyilvántartásba vételtől kezdődően önálló jogi személy.

77. Jelen - a korábbi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt hatályos - Alapszabályt az MGYOSZ 2018. május 25-én megtartott közgyűlése fogadta el. A változások az egységes szerkezetű Alapszabályban aláhúzással kerültek megjelölésre. A változásbejegyzési eljárásra a 34, 55. 56, 60 és 61 pontok módosulása adott okot.

Budapest, 2018. május 25.

Dr. Futó Péter

elnök

Alulírott dr. Pénzes Katalin ügyvéd (Dr. Pénzes Katalin Ügyvédi Iroda képviseletében, 1181 Budapest, Reviczky u. 59. VI. 100. KASZ: 36067049 igazolom, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége közgyűlése által 2018. május 25-én hozott határozataival egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű alapszabály elkészítésére annak 34, 55, 56, 60 és 61pontjában bekövetkezett változások adtak okot, a jelen egységes szerkezetű Alapszabályt a Szövetség képviselője előttem írta alá, így azt ellenjegyeztem.

Kelt: Budapest, 2018. május 25.