A díszvendég: Mádl Ferenc köztársasági elnök
 
Súlypontváltozásra van szükség...
 
Összefoglaló az MGYOSZ tisztújító közgyűlésérôl
 
Megválasztotta tisztségviselôit az MGYOSZ, a december elején tartott harmadik közgyűlésen, ahol felszólalt Mádl Ferenc köztársasági elnök is. A szövetség elnöksége a megyei szervezetek néhány képviselôjével bôvült, s elnökké Széles Gábort, alelnökké Orbán Istvánt választották. Eddigi tisztségébôl távozott a kereskedelmi kamara élére választott Parragh László, valamint Vadász Péter. A közgyűlés egyetértôleg fogadta azt a gondolati programot, mely szerint a szövetség az érdekképviseleti lehetôségek határozottabb kiépítésével, felhasználásával törekedik a magyar gazdaság szereplôi helyzetének javítására.
 
A köztársasági elnök, Mádl Ferenc e fórumon felszólalva mintegy kötelezettséget vállalt arra is, hogy a jövôben a meghatározó érdekképviseletek véleményeit lehetôségei szerint figyelembe véteti a felelôsségére bízott területen. „Jó egy olyan közösségben lenni, amely tényleges erôfeszítéseivel járul hozzá az ország felemelkedéséhez” – hallottuk a köztársasági elnöktôl. Beszédében megkülönböztetett hangsúlyt tett az MGYOSZ tagvállatainak értékteremtô tevékenységére. Utalt arra: a nemzeti termék meghatározó része jön létre a szövetségbe tömörült cégeknél, majd úgy fogalmazott, „nem vitás, hogy az MGYOSZ felelôs jó értelemben azért, – mert teremtô erô, – hogy Magyarországon olyan elvi és gyakorlati gazdaságpolitika van, amilyen van... Nyilvánvaló, hogy a hazai vállalkozásoknak az elért gazdasági növekedésben igen nagy a szerepük.” A tartós és megbízható tartamú foglalkoztatás-növelést elemezve is elismerô szavakkal szólt a szövetség tagjainak szerepérôl, mint mondta: „a fejlesztéseknek, bôvítéseknek az MGYOSZ generáló ereje...”
A hazai gazdaság versenyképességének növelésével kapcsolatban is jelentôs szerepet töltött és tölt be a szövetség. Mint a köztársasági elnök mondta: „az inspiráló szellemi- gazdasági műhely munkája nélkül ez elképzelhetetlen lett volna. Körül kell néznünk, hogy miként áll néhány szomszédos ország.

A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón Orbán István általános alelnök, Széles Gábor elnök, Kondor János elnökségi tag és Lajos Júlia PR-vezetô

Tehát a hazai elszántságnak köszönhetô, hogy Magyarország az összes európai uniós tagjelölt elôtt szerepelhet a gyakran nem is oly jó indulatú, külsô értékelésekben. A versenyképességünk növelése bizonyos értelemben a magyar kreativitásnak tudható be, azoknak a gazdasági szereplôknek, kiket e körben is köszönthetünk. Ez a „laudáció” a közösség, az MGYOSZ tagvállalatai mellett a magyar népnek szól”
Mádl Ferenc megemlítette, hogy számos tanulsággal szolgált számára a szövetség nagy múltú történelme is. A „szellemi potenciál” jelentôségét emelte ki, s a jelenidô adatait is elemezte. A magyarországi alkalmazottak fele dolgozik e szférában, képzettségük, alkotókészségük meghaladja az úgynevezett „nagy átlagot”. „Ennek kisugárzása van az ország egészére” – vélte.
A továbbiakban így fogalmazott: „Rendkívül fontos, hogy a tágabb értelmezésű gazdaságpolitikai kérdésekrôl is együtt gondolkozzanak – és dialógusban gondolkozzanak – a kormányzattal, az állami, s a gazdaságért felelôsséget viselô egyéb szervezetek képviselôivel, a parlamenti bizottságokkal. Ennek az együtt gondolkodásnak sok formája létezik, vagy kellene, hogy létezzen, és jó volna, ha hatékonyabban és intézményesebben működne. De szélesebb összefüggésben azt lehet látni, hogy élt az az együtt gondolkodás, ez a dialógus a gazdaságpolitikai partnerek között. A párbeszéd az MGYOSZ és a kormányzat között rendkívül fontos, ezen a téren van mirôl tanácskozni és van is mit tenni...”
A munkaügyi kapcsolatok, a munkabéke megôrzésében is hangsúlyozta a szövetség vállalatainak szerepét, a kollektív szerzôdések megkötése és megtartása jellemzô erre a körre. Utoljára, de nem utolsó sorban említette meg a köztársasági elnök a szövetség, valamint a kamarák, egyéb szakmai szervezetek jelentôségét az üzleti-kereskedelmi etika megszilárdításában. „Ez sosem volt, s nem is lehet csupán törvényi, vagy rosszabb esetben bűnüldözési feladat – szerintem ez a tisztességes vállalkozások önvédelme”.
A nagy tekintélyű tudós természetesen ezen a fórumon sem hagyhatta említés nélkül azt a felelôsséget, amellyel az anyagi forrásokkal – ha szűkösen is – de rendelkezô vállalkozói világ tartozik a „szellem világának”, az oktatásnak, a kutatásnak. Már csak azért is, mert idôvel saját innovációs készsége merülne ki. Ez egyben felelôsségvállalást jelent a társadalommal szemben is. Mint mondta: e tekintetben a politikától tartózkodó „civil-szféra” részeként is elvárható a vállalkozói világ részvétele.
Szép illusztráció volt az elmondottakhoz az a tudománytörténeti anekdota, miszerint az egykori Egyesült Izzó kemény munkát végzô mérnökei fölpanaszolták egy ifjonc oly mérvű álmatagságát, ami idônként munkahelyi horkolásban is megnyilvánult. Erre végülis felhívták a vezérigazgatói figyelmet, ki így reagált: „ne bántsák az álmát, hisz végülis az álmaiért fizetek...” Ebbôl aztán világszabadalom született. „Szíveskedjenek mindennapi munkájukban e lehetôségre is gondolni” –, mondta Mádl Ferenc, köztársasági elnök.
MGYOSZ
FUNKCIÓ
NÉV MUNKAHELY BEOSZTÁS
Elnök Széles Gábor IKARUS RT. igazgatótanács elnöke
Általános alelnök Dr. Orbán István EGIS Gyószergyár Rt. vezérigazgató
Alelnök Dr. Biacs Péter Központi Élelmiszeripari  Kutató Intézet fôosztályvezetô
Dr. Futó Péter FOLKART Rt. igazgatóság elnöke
Galli Miklós DUNAPACK Rt. elnök-vezérigazgató
Házi Zoltán CSEMEGE Szupermarketek Kereskedelmi Rt.
Horváth István DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. elnök-vezérigazgató
Kreszán Albert Középületépítô Rt. elnök-vezérigazgató
Dr. Rolek Ferenc Budapest Bank Rt. emberi erôforrás ügyvezetô igazgató
Székely Péter Transelektro Kereskedelmi Rt. vezérigazgató
Elnökség Dr. Barkóczi István FUX Kft. ügyvezetô igazgató
Dr. Bodzás Júlia Békés Megyei Általános Építôipari és Vállalkozási Rt. elnök-vezérigazgató
Dr. Feleki Ferenc Ki-Be Tanácsadó BT.
Kelemen Géza CONTROLL Kft. ügyvezetô igazgató
Dr. Kondor János Kondor és Sragner Bútorgyártó és Forgalmazó Kft. ügyvezetô igazgató
Dr. Medgyessy Péter Inter-Európa Bank Rt. igazgatóság elnöke
Dr. Nagy Imre Caola-Alfa Rt. ügyvezetô alelnök
Dr. Pakucs János OLAJTERV Rt. ügyvezetô Igazgató
Dr. Parragh László Parragh Rt. elnök-vezérigazgató
Straub Elek MATÁV Rt. elnök-vezérigazgató
Sugár András Westel Mobil Távközlési Rt. vezérigazgató
Takács János Electrolux Lehel Hűtôgépgyár Kft. ügyvezetô igazgató
Dr. Tráser Ferenc Szegedi Tudományegyetem Gazdasági és Műszaki Fôigazgatóság gazdasági fôigazgató
Dr. Vadász Péter V. P. Consulting elnök
Ellenôrzô Bizottság elnöke Kékesi János HUNGUEST Vagyonkezelô Rt. vezérigazgató-helyettes
Ellenôrzô Bizottság tagja Horváth Ferencné Hunor Divatkesztyű Gyártó Kft. ügyvezetô igazgató
Dr. Mezei József Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés   ügyvezetô igazgató
Terták Ádám Ernst & Young KFt. Vezérigazgató
Vida Pál Know-How Rt. elnök-vezérigazgató
Etikai Bizottság elnöke Saslics Elemér VOLÁN Egyesülés vezérigazgató
Etikai Bizottság tagja Dr. Barabás János Ganz Transelektro Rt. tanácsadó
Borai Tamás  Erita Consulting Kft. ügyvezetô igazgató
Soproni Tamás HERBÁRIA Rt. elnök
Vadász Pál Montana Rt.

  elnök

Vadász Péter ülésvezetô elnök megerôsítette, hogy a mai magyar vállalkozói kör lehetôségei szerint szponzorként jelentkezik a tudomány, oktatás, kultúra területén, ragaszkodik az e tekintetben is hagyományaihoz. Széles Gábornak, a napirendi „regula” szerint az írásos beszámolót kiegészítô összefoglalójára került ezt követôen sor. (Ezt teljes tartalmában olvashatják külön közölt cikkünkben.)
A közgyűlés nagy figyelemmel követte a kormányzati gazdaságpolitka és a reálgazdaság meghatározó képviselôinek együttműködését, viszonyának javítását sürgetô szavakat. A munkavállalói képviseletek, a szakszervezeti szövetségek megjelent vezetôi is e gondolatsort kisérték a legnagyobb érdeklôdéssel.
A közgyűlésen Parragh László – mint mondta – „kissé szorongva” szólalt fel, immár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként. Bevezetôben elmondta, hogy a kamarák és az MGYOSZ, a munkáltatói szövetségek közötti, korábban tapasztalható feszültség az együttműködés gyakorlatává válik. Sürget az idô, hisz, ha ez európai uniós csatlakozásra érdemben nem sikerül a magyar gazdaságban felkészülni – s „nem csak a lózungok szintjén”, akkor az integráció a magyar kis- és középvállalkozások jelentôs részét elsöpri. Az MGYOSZ volt alelnöke érdekes történelmi analógiát idézett: véleménye szerint ha évtizede, a rendszerváltással csatlakozhattunk volna a gazdasági közösséghez, arra épp úgy ráment volna a magyar vállalkozói szektor, mint ahogy ráment a nagyvállalati szféra a KGST széthullására.
„Ennek az országnak a boldogulása akkor biztosított, ha a termelô tulajdon minél szélesebb körű, minél többen a részesei. Ennek a lehetôségeit kell, nem csak jogszabályi szinten, megteremteni. Meggyôzôdésem, hogy súlypontváltozásra van szükség a magyar gazdaságpolitikában. Az elmúlt években helyes irányvonal volt a „bérmunka-koncepció”, lehetôséget teremtett arra, hogy Magyarország hozzá nôjön ahhoz a technológiához, azokhoz a folyamatokhoz melyek a világgazdaságban meghatározóak, de az „olcsó bérmunka országa” koncepció hosszabb távon nem tartható. Az alacsony életszínvonal, az alacsony fogyasztás épp az Európai Uniótól való távolodást jelenti.”
Parragh László véleménye szerint: „a gazdaság szereplôi nem engedhetik meg maguknak, hogy – bármiként is nevezzék – egy nemzeti fejlesztési terv, vagy preferenciarendszer megvalósításánál, amit a kormányzat ígér, ne legyen tevôlegesen jelen... Nekünk ott kell lenni, véleményt kell nyilvánítanunk. Meggyôzôdésem az, hogy a gazdaság szereplôi, érdekképviseleti szervezetei nélkül semmilyen nemzeti fejlesztési tervet nem lehet megvalósítani. Mert hiányozni fog az a szakértelem, amivel bármily kiváló program a létezô gazdaság hajszálereibe eljuthat. Hogy a nemzeti, költségvetési források valóban ésszerűen hasznosuljanak, ahhoz a felelôsségtudó gazdasági képviseletek véleménye, kontrollja nélkülözhetetlen.
Nagy elôrelépésre lenne szükség az érdekegyeztetésben. Ahogy a MKIK elnöke fogalmazott: „egyetlen politikai intézményrendszer sem lesz, amely arra törekedne, hogy a vitapartner oldalán erôsítse a tárgyalási feltételeket, pozíciókat. Van, amelyik elegánsabban ássa alá, van, amelyik drasztikusabban, de segítségükre nem számíthatunk. Akkor lesz Magyarországon hatékony érdekvédelem, hogyha szervezetei kellôen megerôsödnek, és együttműködnek. Nem folytatnak „számháborúkat”, nem vitatkoznak egymással, hanem a valós érdekeik mentén szervezôdnek, s azokat keményen védik.
Rivalizálás a fejlett országokban nincs a gyáriparos szövetségek és a kamarák között. „Mindent megteszek az esetleges csapdák elkerülésére, az ország javát is szolgáló együttműködés kiépítésére” – fejezte be beszédét.
A közgyűlésen szakértôi felszólalások után meghallgatták a mandátumvizsgáló, az ellenôrzô bizottság jelentéseit, s egyetértôleg elfogadták. Az írásban már megkapott pénzügyi beszámolót Wimmer István fôtitkár egészítette ki új információkkal. Ebben szólt a törvényhozási döntések miatt elhúzódó ingatlanügyekrôl, így a balatongyöröki oktatási centrum, valamint a Kossuth téri székházrész tulajdonlásának helyzetérôl. Mint szavaiból kitűnt, kedvezôen alakul a tóparti ingatlan vitája a kincstárral, s valószínűnek tűnik, hogy már tavasszal egyfajta „társasházzá” alakul a budapesti irodaépület, ahol tulajdonrészt vásárol az eddigi bérlet helyett az MGYOSZ. A fôtitkár arról is beszámolt, hogy a Világgazdaság kiadójában, a „Zöld újság” Kft-ben lévô, 30 millió forintos üzletrészét igen elônyös árfolyamon adta el a szövetség – nem feledte megemlíteni, hogy az üzleti tárgyalások sikeres bonyolításában Kelemen Gézának volt kulcsszerepe. A befolyt összeget nem a működtetés költségeire, hanem távlatosabb befektetésekre használja fel a szervezet, errôl a tavaszi közgyűlésen hangzik el tájékoztatás.
Kérdések, s a tisztségviselésre jelöltek listájának javasolt bôvítése után került sor a szavazásra. Ez egyhangúan erôsítette meg a jelölôbizottság elôzetes felmérések alapján kialakított véleményét.
A tanácskozás végén Széles Gábor – megköszönve a bizalmat – rövid összefoglalást adott a közgyűlésen elhangzottakról. Ez úttal is hangsúlyozta azt, hogy a szövetség a korábbinál is markánsabban igyekszik fellépni a magyar gazdálkodói szféra érdekeit képviselve, s mindent megtesz azért, hogy súlyához méltó tárgyalási pozícióba kerüljön a szaktárcákkal, a kormányzattal.
V. P.