Blog
EU TALENT POOL – ÚT az egységes európai vendégmunkás-adatbázis felé
2023.07.20.
Előny, vagy hátrány a magyar munkaadók számára a vendégmunkások EU-n belüli migrációjának megkönnyítése?
|
Az OECD adatai szerint az EU alulmarad a tehetségekért folytatott nemzetközi versenyben. Más OECD-országokkal összehasonlítva az EU csak alacsony arányban vonzza a magasan képzett külföldi munkavállalókat.
2020 szeptemberében az Európai Bizottság bejelentette, hogy új migrációs és menekültügyi megállapodást köt, egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy megvizsgálja egy "uniós tehetségbázis" – EU-TALENT POOL létrehozásának lehetőségeit. Ennek célja a munkaerőigények kielégítése és Európa munkaerővonzó képességének javítása. Ez az eszköz az EU Készségek és tehetség (Skills and talent) csomagjának a része, célja pedig hogy felállítson egy ambiciózus és fenntartható migrációs politikát, ami a tehetségek vonzását is segíti. Ehhez járul hozzá az EU TALENT POOL, mint a nemzetközi toborzás uniós szintű platformja. Ez lehetővé tenné, hogy a szakképzett, nem uniós munkavállalók kifejezhessék érdeklődésüket az EU-ba történő munkavállalási célú migráció iránt, illetve hogy az uniós migrációs hatóságok és a munkáltatók az igényeik alapján azonosíthassák őket. Az EU TALENT POOL kísérleti verziója néhány országban már működik, hamarosan azonban már minden tagállamban teljes körűvé válik alkalmazása. Ennek kapcsán veszi számba ez a cikk, milyen előnnyel és hátránnyal járhat egy ilyen eszköz, és milyen elvárásokat támasztanak vele szemben az európai munkaadók. Működését tekintve az EU TALENT POOL egy online platform, ahol az EU-n kívülről érkező, az EU-ban dolgozni kívánó és már itt tartózkodó szakképzett állampolgárok regisztrálhatnak majd, és meghatározott képzettségi szintek vagy egyéb releváns kritériumok alapján felvételt nyerhetnek ebbe az adatbázisba. A kísérleti verzió 2022-ben elindult néhány országban és a tervek szerintem 2023-ban válik teljessé az EU területén. A BusinessEurope szerint, a gazdasági migrációban kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a munkaerő- és készséghiányból adódó problémák enyhítésére, ami szinte minden ágazatban és minden tagállamban érzékelhető már az EU országaiban. Az EU TALENT POOL teljes verziója fontos szerepet játszhat abban, hogy a képzett harmadik országbeli állampolgárokat össze lehessen kötni az EU-ban betöltetlen álláshelyekkel. Állásfoglalásuk szerint a teljes verzió elindítása szempontjából fontos kiindulópont lenne, ha akár regionális vagy EU-s szinten elkészülnének a hiányszakmák listái, amit a munkaadóktól kapott információk alapján a hatóságok folyamatosan frissítenének. Ezzel párhuzamosan fontos, hogy az Európai Képesítési Keretrendszert továbbra is felhasználják a harmadik országok képesítéseinek jobb megértéséhez, valamint ahhoz, hogy azok hogyan kapcsolódnak az EU-tagállamok által kibocsátott képesítésekhez. A BusinessEurope szerint ez az eszköz segíthet a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatásának egyszerűbbé tételében, mint például a képesítések lassú és komplex elismertetési folyamatának felgyorsítása, a vízumkibocsátás felgyorsítása vagy a nyelvi problémák kezelése. Előnyös lehet a kisebb foglalkoztatók számára is, akik erőforrás híján így juthatnak a legkönnyebben külföldi munkaerőhöz. Fontosnak tartják, hogy önkéntesen dönthessenek a tagállamok a csatlakozásról, és a meglévő, hasonló nemzeti adatbázisokkal kompatibilis legyen az új platform. Véleményük szerint akkor működhet jól ez a rendszer, ha közben felgyorsul a harmadik országból érkező munkavállalók szakképesítésének elismerése az EU-ban, amire jó alkalmat adhat a Készségek Európai Éve 2023. uniós kezdeményezés is. Az EU TALENT POOL teljeskörűvé válása kapcsán az Európai Bizottság meghallgatást szervezett a szociális partnerek képviselői számára 2023. június 29-én, ahol a legfőbb kétségeknek a kelet-európai képviselők adta hangot: egy átfogó és általános rendszer tovább erősítheti a tehetségek elcsábítását az alacsonyabb keresetekkel rendelkező keleti tagállamokból, ami tovább erősítheti ezekben az országokban a munkaerőhiányt. Így véleményünk szerint a BusinessEurope állásfoglalásában hangsúlyozott önkéntes csatlakozás lehetősége leginkább ezért is kiemelt jelentőségű. Az MGYOSZ álláspontja szerint az EU TALENT POOL kifejezetten veszélyes is lehet a magyar munkaerőpiacra: míg a jelenleg körvonalazódó ún. vendégmunkás-törvény lehetővé teszi, hogy magyarországi vállalkozások saját költségükön szállítsanak és alkalmazzanak harmadik országbeli munkavállalókat, azok egyből tovább is állhatnak az EU-ba érkezésük után. Ezért az MGYOSZ az önkéntes csatlakozás lehetősége mellett foglal állást, és a munkaerő “elszívását” megakadályozó garanciák beépítése mellett tud elfogadni hasonló európai kezdeményezést. A harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatása Magyarországon egyértelműen uralja a munkaerőpiaci szakmai köz- és párbeszédet annak aktuális jogi, gazdasági és demográfia kérdései miatt, és nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában a közeljövő meghatározó szakmai kérdésévé válhat a téma. A külföldi (harmadik országbeli) munkavállalók bevonzása, integrálása és megtartása igazi munkaerőpiaci és társadalmi feladattá válik hamarosan, ami fontossá teszi a konzekvens munkaadói érdekképviseletet Magyarországon és európai szinten egyaránt. A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatása kapcsán a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) magyarországi szervezete is megosztotta tapasztalatait és várakozásait. A többszereplős egyeztetést kezdeményező szervezet az alábbiakban foglalta össze a vendégmunkások foglalkoztatása során felmerülő lehetséges akadályokat: A nyelvi akadályok vagy a helyi munkaügyi törvények támogatásának és ismeretének hiánya miatt a vendégmunkások nagyobb valószínűséggel válnak a munkaerő-kizsákmányolás áldozatává, mint a helyi munkavállalók; még ha az angol nyelv ismerete elvárt is a munkavállalótól, előfordul, hogy a magyar munkaadó nem rendelkezik a szükséges nyelvtudással, ami kommunikációs és adminisztrációs problémákat okoz. A vendégmunkások felülreprezentáltak a veszélyes ipari munkakörökben, például a gyárakban és az építőiparban, és ezért általában jobban ki vannak téve a biztonsági és egészségügyi kockázatoknak, mint a helyi munkavállalók. A munkaerő-kizsákmányolás számos fizikai és/vagy pszichológiai formát ölthet, például: megtévesztés, a szabad mozgás korlátozás, elszigetelés, fizikai és szexuális erőszak, megfélemlítés és fenyegetés, személyazonossági okmányok visszatartása, a fizetésből való alaptalan levonás, a bér visszatartása, adósságrabszolgaság, visszaélésszerű munkakörülmények vagy túlzott munkaidő. Előfordul, hogy a vendégmunkásokat magasabb normákhoz kötik, vagy a munkavállalókat néha árucikknek tekintik. Sok országnak kicsi a magyarországi nagykövetségi vagy konzuli képviselete, ezért nehezen tudnak megfelelő biztosítékokat nyújtani állampolgáraik munkaügyi papírmunkájának feldolgozása során. A migráns munkavállalók tévesen azt hihetik, hogy ideiglenes védelmi státuszuk a foglalkoztatásukhoz vagy a munkaadójukhoz kapcsolódik, és ezért kevésbé valószínű, hogy jelentik a kizsákmányoló gyakorlatokat. A munkáltatók nem ismerik jól a menekültek ideiglenes védelem, és ezért attól tartanak, hogy az ilyen kártyatulajdonosok foglalkoztatása törvényellenes; A szakmai képesítések elismerési eljárása időigényes, és előfordulhat, hogy a külföldi diplomákat nem ismerik el egyenértékűnek; A külföldi munkavállalók felvételi folyamata (a tartózkodási engedély iránti kérelem jóváhagyásához szükséges idő az engedélyezett ügynökségek esetében átlagosan 1-2 hónap, más ügynökségek esetében pedig 3 hónap) sok vállalat számára megnehezíti a tervezést. A vendégmunkások gyermekei ki vannak zárva a nemzeti társadalombiztosítási rendszerből, így egészségügyi ellátásuk nem biztosított; és Ha nincs előzetes kulturális képzés, konfliktusok alakulhatnak ki a helyi közösséggel. Az IOM konklúziói erősen egybecsengenek az MGYOSZ vendégmunkásokkal kapcsolatos álláspontjával. A migráns munkavállalók sikeres magyarországi integrációját befolyásoló egyetlen döntő, meghatározó kérdés az információk elérhetősége (vagy hiánya). A hitelesített kommunikációs csatornákon keresztül történő tájékoztatás a vendégmunkások jogairól és kötelezettségeiről, valamint a hasznos országspecifikus, vagy kulturális részletekről kulcsfontosságúak a tranzit- vagy célországba való utazás előtt, valamint a megérkezéskor is. A jogi segítségnyújtás, a jogszabályok átértékelése, a társadalmi integráció és a szociális párbeszéd támogatása kulcsfontosságú a munkaerő-migráció hatékony kezelésének biztosításához. Az IOM ajánlásait itt olvashatják: https://hungary.iom.int/news/iom-hungarys-first-roundtable-employment-migrants-and-refugees-hungary Az EU Talent Pool az európai munkaadók szerint tehát egy hasznos eszköz lehet a munkaerőpiaci kereslet- kínálat összehangolására, önmagában azonban nem elég. Ahhoz, hogy valóban megkönnyítse ezt a folyamatot, szükség lenne olyan adminisztrációs könnyítésekre, mint a harmadik országból érkezettek szakképzettségének minél gyorsabb elismertetése az EU-n belül, a tartózkodással és a munkavállalással járó adminisztrációs és engedélyeztetési eljárás gyorsítása. Ahhoz, hogy az alacsonyabb termelékenységű keleti tagállamok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe,, az önkéntes csatlakozás lehetősége és ennek megakadályozására irányuló garanciák beépítése szükséges. Fontos továbbá, hogy a harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatás transzparens módon, az érdekelt felekkel (főként a szociális partnerekkel) együttműködve történjen minden tagállamban. |