2025. február 19-én megrendezésre került a projekt empirikus kutatásának tematikájához igazodó workshop. Az egynapos program a magyar partnerek együttes programjaként a Vasas Szakszervezeti Szövetség helyszínén 30 fő részvételével valósult meg.

A workshop az autóipar jövőbeli fejlődésének lehetséges forgatókönyveivel foglalkozott, különös tekintettel az igazságos átmenetre és a klímasemleges gazdaságra való átállásra. A találkozó célja volt, hogy közösen azonosítsuk a folyamat kulcsfontosságú kihívásait, kockázatait és lehetőségeit, valamint, hogy közös megértést alakítsunk ki arról, milyen hatással lehetnek az egyes fejlődési irányok a munkavállalókra, az intézményekre és az ágazat további szereplőire.

Az egynapos program alapját a szociális párbeszéd erősítését célzó zöld és digitális átállás kontextusát vizsgáló kutatás képezte az autóipar területén. A projektben résztvevő kutatóintézet munkatársa a részvevők számára bemutatta a kutatás vizsgálatát, elemzéseit, a társadalmi-ökológiai átalakulást, rávilágítva arra, hogy mindez milyen hatással van a munka világára.

A projekt keretében két célzott kérdőíves felmérés valósult meg a munkáltatók és a munkavállalói képviselők körében, (Az egyik kérdéscsoport a termelésben, a foglalkoztatásban és a munkakörülményekben bekövetkezett változások munkavállalói képviselők és munkáltatók általi értékelésére összpontosított, a második kérdéscsoport a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások napirendjére, az átalakulással kapcsolatos információk elérhetőségére és megosztására, valamint a válaszadók részvételére vonatkozott a politikai döntéshozatali folyamatban és a kettős átalakulással kapcsolatos releváns megbeszéléseken helyi, regionális és országos szinten ), valamint interjúk készültek ágazati és szakpolitikai szereplőkkel; a kutatás összesen több mint 100 válaszadó tapasztalataira épül. A projekt egyik kiemelt eredménye ország-specifikus stratégiai akciótervek kidolgozása a szociális partnerek számára, amelyek támogatják a felkészülést az autóipar átalakulására.

A projektről

A Hope4AI az AI- és automatizáció vezérelte átalakulásokra reagál, különös hangsúlyt fektetve a munkakörök átalakulására, a szükséges digitális és IT-készségek azonosítására, valamint a kockázatok és lehetőségek feltérképezésére. A projekt az EU társfinanszírozásával, román és magyar szociális partnerek együttműködésében valósul meg, a korábbi WorkTransitionCEE projekt eredményeire építve.

Mit vizsgál a projekt?

A kutatás három kulcsfogalom köré épül: reziliencia, együttműködés és folytonosság.

• Reziliencia: hogyan tudnak az ágazatok alkalmazkodni az AI által kiváltott munkaerő-piaci változásokhoz.
• Együttműködés: hogyan erősíthető a szakszervezetek és munkaadói szervezetek közös fellépése az új technológiák jelentette kihívásokkal szemben.
• Folytonosság: hogyan használhatók fel a WorkTransitionCEE tapasztalatai a közép-kelet-európai munkavállalók és munkaadók további felkészítésére.

A projekt keretében elkészültek a helyzetelemző tanulmányok és egy trend jelentés arról, hogyan alakul a munka világa a mesterséges intelligencia hatására. Ezek különösen a kereskedelem és a gépipar ágazatait vizsgálják részletesen, bemutatva az automatizáció várható hatásait a munkakörökre, a készségigényekre és a foglalkoztatási szerkezetre. A kutatásban együttműködő szakmai partner a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet.

Ágazati fókusz: kereskedelem és gépipar

A kereskedelemben a tanulmány elemzi többek között az online értékesítés, az automatizált raktározás és az ügyfélkiszolgálást támogató AI-eszközök munkahelyekre gyakorolt hatását, valamint az ezekhez kapcsolódó új kompetenciaigényeket. A gépiparban a jelentés az okos gyárak, robotizáció és adatvezérelt termelés következményeit vizsgálja, kitérve arra, hogy mely munkakörök alakulnak át, és milyen továbbképzési, átképzési utakra van szükség a dolgozók számára.

Workshop a szociális párbeszédről

A projekt részeként 2025. október 25-én közös workshopot tartottunk a Vasas Szakszervezettel bipartit formában, amelyen azt vizsgáltuk, hogyan kell a szociális párbeszédnek felkészülnie a munka világában tapasztalható, mesterséges intelligencia által okozott változásokra. A most elkészült tanulmány és trend riport ehhez nyújt szakmai inputot, és segíti a szociális partnerek – különösen a szakszervezetek és munkaadói szervezetek – közös munkáját a felelős, igazságos átmenet megtervezésében.

A Hope4AI projekt partnerei, hírei és korábbi kutatási eredményei a projekt honlapján érhetők el, ahol folyamatosan bővülő tartalom mutatja be a munka jövőjét formáló trendeket és kezdeményezéseket. A projekttel kapcsolatos információk és anyagok elérhetőek az alábbi honlapon https://worktransition.eu/hope4ai/home-hope4ai/

A projekt (HOPE4AI – 101145603) az Európai Bizottság társfinanszírozásával valósul meg.

Lezárult a SECCEE projekt – új megállapítások az ágazati szociális párbeszédről Közép- és Kelet-Európában

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) koordinálásával lezárult a SEC-CEE projekt („The role of sectoral social dialogue in the era of multiple crises in Central and Eastern Europe”, projektazonosító: 101126461), amely két éven át vizsgálta, hogyan változik az ágazati szociális párbeszéd szerepe hat országban – Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában, Szerbiában és Montenegróban – a munkaerőpiaci válságok, az infláció, az energiaár-sokk, a munkaerőhiány, a digitalizáció és a zöld átállás közepette.

A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, milyen témák válnak fontossá a munkáltatók és szakszervezetek számára, milyen trendek alakítják az ágazati megállapodásokat, és milyen mértékben alkalmazzák a párbeszédet válságkezelésre, béralkura, készségfejlesztésre vagy a tisztességes verseny biztosítására.

Mit mutattak a kutatási eredmények?

A vizsgált országokban az ágazati párbeszéd továbbra is széttagolt és reaktív, sok esetben csupán a bérekre korlátozódik.

Ugyanakkor a munkáltatók egyre inkább stratégiai eszközként tekintenek a szociális párbeszédre a munkaerőhiány, a készségfejlesztés, a bérnyomás vagy az infláció kezelésében.

Kiemelt tények a kutatásból

• Magyarországon továbbra is csupán 1 hatékony ágazati megállapodás működik.
• Montenegróban ezzel szemben 7 ágazati megállapodás van hatályban.
• Romániában a 2024-es bankszektori megállapodás a teljes munkaerő 100%-át lefedi.
• A projektben részt vevő 6 ország munkáltatói egyhangúan a munkaerőhiányt jelölték meg a legnagyobb nyomásként.

A munkáltatók érdekeltségének fő okai:

• munkaerő-stabilitás és a munkaerőhiány enyhítése,
• kiszámíthatóság az ágazati munkafeltételekben,
• megfelelés az EU-s elvárásoknak és irányelveknek,
• válságkezelés – különösen infláció és energiaárak mellett.

A projekt megállapítása: a munkáltatók ma már a béreken túl is eszközként tekintenek a párbeszédre, például a készségfejlesztés, tanulószerződéses képzések, továbbképzés, és a tisztességes verseny fenntartása érdekében.

Trendek és jövőformáló erők a régióban

A SEC-CEE kutatás tíz olyan meghatározó trendet és hajtóerőt azonosított, amelyek az elkövetkező években alakítani fogják a szociális párbeszédet:

• Növekvő bérnyomás – infláció, emelkedő üzleti költségek
• Gazdasági instabilitás – a háború, az energiaválság és a geopolitikai sokkok hatása
• Rugalmas foglalkoztatás – a távmunka és atipikus munkavégzés tartós térnyerése
• Digitalizáció és mesterséges intelligencia – növekvő igény digitális készségekre
• Kibervédelmi kockázatok – alacsony tudatosság, növekvő fenyegetések
• Munkajogi és szociális védelem bővülése – EU-s irányelvek és elvárások növekedése
• Jövedelmi különbségek – a KKV-k leszakadása a kollektív tárgyalásokból
• Klímaváltozás és munkakockázatok – a munkáltatók többsége ma még kevéssé tartja relevánsnak
• ESG napirend – marginális szerep a kollektív tárgyalásokban
• Munkaerő-mobilitás és demográfia – elvándorlás, elöregedő munkaerő

A projekt elemzése alapján a jövőbeli szociális párbeszéd akkor lesz hatékony, ha a béreken túl kiterjed:

• a digitális átállásra,
• a zöld gazdaságra,
• a szociális védelem modernizálására,
• a válságállóság és versenyképesség hosszú távú erősítésére.

A projekt konklúziója

A SEC-CEE világosan rámutatott: ha az ágazati párbeszéd csak bérekről szól, elveszíti stratégiai jelentőségét.

A munkáltatók – a régió egészében – a szociális párbeszédet a munkaerő-stabilitás, készségfejlesztés, tisztességes verseny és válságállóság eszközének tekintik.

A jövőorientált párbeszéd kulcsterületei:

• digitalizáció,
• zöld átállás,
• munkaerő-mobilitás,
• élethosszig tartó tanulás,
• biztonságos és fenntartható foglalkoztatás.

Projektpartnerek

Koordinátor:

BusinessHungary (MGYOSZ) – Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, Magyarország

Munkaadói / vállalkozói szervezetek:

• SAE – Szerbiai Munkaadók Szövetsége
• ZDS – Szlovéniai Munkaadók Szövetsége
• NUE – Szlovákiai Munkaadók Országos Szövetsége
• CONCORDIA – Romániai Munkaadók Konföderációja
• MEF – Montenegrói Munkaadói Szövetség

Szakszervezeti partnerek:

• SGS – Gorenjska Szakszervezeti Tanács (Szlovénia)
• NKOS – Független Keresztény Szakszervezetek Szlovákiája
• SINDIKAT – Szerbiai Független Szakszervezetek Konföderációja
• MASZSZ – Magyar Szakszervezeti Szövetség
• USSCG – Montenegrói Szabad Szakszervezetek Uniója

Kutató partner:

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) – Állam- és Jogtudományi Kar, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék

Tanulmány (angol)
Tanulmány (magyar)
Elemzés
Leaflet (magyar)

A SEC-CEE projekt célja, hogy jobban megértsük az ágazati kollektív tárgyalások és szociális párbeszéd szerepét a többszörös válságokkal sújtott Közép- és Kelet-Európában. A kezdeményezésben magyar, montenegrói, román, szerb, szlovák és szlovén partnerek működnek együtt, akik közösen keresik a választ arra, miként lehet erősíteni az intézményesített együttműködést a munkáltatók és a munkavállalók között egy gyorsan változó világban, az ágazati szociális párbeszéd eszközein keresztül.
2025 júniusában Budapesten került sor a projekt egyik kiemelt eseményére: az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán és az MGYOSZ társszervezésében megrendezett nemzetközi konferenciára. A rendezvény célja nem csupán az volt, hogy bemutassa a hat ország szakértőinek közös tanulmányát, hanem hogy lehetőséget adjon a társadalmi párbeszéd aktuális kérdéseinek nyílt megvitatására. A kerekasztal-beszélgetéseken a magyar és nemzetközi szakértők, munkáltatói és szakszervezeti képviselők osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan befolyásolják a gazdasági, geopolitikai és társadalmi válságok az ágazati szociális párbeszédet, és miként lehetne fenntarthatóbbá és rugalmasabbá tenni a kollektív megállapodások rendszerét. A projekt kutatását az ELTE Munkajogi és Szociális Jogi tanszékének kutatói végezték.
A második mérföldkövet szeptemberben jelentette a Budapesten megrendezett szcenáriótervező workshop. A nemzetközi partnerek itt a jövő lehetséges forgatókönyveit vizsgálták: hogyan alakulhat az ágazati szociális párbeszéd 2030-ig, és milyen tényezők segíthetik vagy éppen akadályozhatják annak megerősödését. A közös gondolkodást független facilitátor vezette, aki segítette a résztvevőket abban, hogy az országonként eltérő helyzetekből kiindulva közös jövőképet alakítsanak ki. A gyakorlat célja az volt, hogy a projekt ne csak elemzéseket, hanem valódi gyakorlati eszközöket is adjon a döntéshozók és a szociális partnerek kezébe.
A két esemény jól mutatja, hogy a SEC-CEE projekt nem csupán tudományos kutatás, hanem valódi közös munka, amelyben különböző országok szakértői, munkáltatói szövetségei és szakszervezetei vesznek részt. Az együttműködés azért is különösen értékes, mert a régió országai sok tekintetben hasonló kihívásokkal néznek szembe: munkaerőhiánnyal, inflációval, digitalizációval és a geopolitikai bizonytalanságok következményeivel. A projekt során azt is megvizsgáltuk, melyek azok a trendek és hajtóerők, amelyek meghatározzák a munkaerőpiac jövőjét, és hogy az ágazati párbeszéd miként adhat ágazati specifikumokra épülő válaszokat a munkaerőpiaci problémák kezelésére.
A projekt partnerek üzenete világos: ágazati szociális párbeszéd akkor működik igazán jól, ha képes választ adni a legégetőbb munkaerőpiaci kihívásokra: ha hozzájárul a munkaerőhiány kezeléséhez, támogatja a zöld átmenetet, mérsékli a globális gazdasági tényezők ágazati versenyképességre gyakorolt hatásait, és erősíti a társadalmi igazságosságot. Ezzel segíti, hogy a gazdaság és a munkaerőpiac rugalmasan tudjon alkalmazkodni a globális külső tényezőkhöz. Bár a kihívások nagyon hasonlóak, az ágazati szociális párbeszéd és a munkaügyi kapcsolatok rendszere nagyon eltérő lehet országonként, és nincs mindenki számára egyáltalán alkalmazható jó megoldás. A régió országai szociális-párbeszéd rendszerük fejlesztésének különböző szakaszaiban járnak, így a projektben lehetőség nyílt arra, hogy megismerjék egymás gyakorlatait és ezzel erősítsék a közös tanulást. A projekt szorosan alapoz a szcenárió tervezés módszerére: a tárgyi ismeretek, tények megismerésén túl fontos az is, hogy a folyamatok alakításában részt vevő döntéshozók szemlélete, jövőről való gondolkodása formálódjon.
Az események az Európai Bizottság támogatásával valósultak meg a SEC-CEE – Az ágazati kollektív tárgyalások szerepének jobb megértése a többszörös válságok idején Közép- és Kelet-Európában című projekt keretében.
A tanulmány részleteit hamarosan Magyarországon is bemutatjuk, azzal a céllal, hogy a magyar munkaerőpiaci szereplők számára támpontokat adjon az ágazati szociális párbeszéd jövőjéről szóló aktuális vitákhoz.

Hogyan segítheti a szociális párbeszéd az Eu-n kívülről érkező munkavállalók foglalkoztatását? Milyen nehézségekkel és lehetőségekkel szembesülnek a munkáltatók Kelet-és Közép Európabán amikor vendégmunkásokat foglalkoztatnak? Erről szól az 5 ország munkaadói szövetségének együttműködésében megvalósuló Recruit4Tomorrow projekt.

A projekt összköltsége: 504.182.50 euro

MGYOSZ elnyert támogatás összege: 52.645.28 euro

A projekt, egy az Európai Bizottság által támogatott nemzetközi együttműködés, amely a szociális párbeszéd erősítését célozza az autóiparban zajló zöld és digitális átállás kontextusában. A projekt középpontjában annak vizsgálata áll, hogy a társadalmi-ökológiai átalakulás – beleértve a digitalizációt, automatizáció és dekarbonizációt – milyen hatással van a munka világára, valamint hogyan tudnak erre a szociális partnerek stratégiai módon reagálni.

A projekt 2025. május 1-jén indult, és 2027. április 30-ig tart, összesen 24 hónapos időtartamban. A konzorcium vezetője a cseh OS KOVO, a partnerségben pedig kutatóintézetek, szakpolitikai szervezetek, valamint munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek vesznek részt Csehországból, Szlovákiából és Magyarországról. A projektben részt vevő szervezetek között megtalálható többek között a CELSI, a WageIndicator Foundation, valamint hazai oldalról az MGYOSZ és a VASAS Szakszervezeti Szövetség is.

A projekt komplex megközelítést alkalmaz, amely ötvözi az empirikus kutatást, a szakpolitikai elemzést, valamint a képzési és hálózatépítési tevékenységeket. A főbb tevékenységek közé tartoznak kérdőíves felmérések és interjúk lebonyolítása, kollektív szerződések elemzése, jövőorientált (foresight) workshopok szervezése, valamint képzési programok kidolgozása és megvalósítása.

Az MGYOSZ a projektben munkáltatói partnerként vesz részt, és aktívan hozzájárul a magyarországi helyzet feltárásához, valamint a munkáltatói szempontok képviseletéhez. A szervezet részt vesz a kutatási tevékenységekben, a szakmai egyeztetésekben, valamint a projekt eredményeinek terjesztésében, ezzel erősítve a hazai és nemzetközi szociális párbeszédet az autóipar jövőjével kapcsolatban.

Immár a második olyan projektjének megvalósítását kezdi az MGYOSZ, amely a digitalizációval összefüggő munkahelyi átmenetet vizsgálja.
Ahogy korábban arról hírt adtunk, a Hope4AI célja, hogy felkészítse a munkavállalókat és a munkáltatókat a munkaerőpiac mesterséges intelligencia (AI) és automatizálás által vezérelt átalakulására. Az Európai Bizottság által társfinanszírozott együttműködési projekt a román és a magyar szociális partnereket fogja össze, hogy felmérjék a mesterséges intelligencia hatásait, azonosítsák a szükséges készségeket, és biztosítsák a zökkenőmentes, méltányos átmenetet az automatizált jövőbe. A WorkTransitionCEE projekt eredményeire építve a Hope4AI elkötelezett amellett, hogy végigvezesse az iparágakat ezen a jelentős változáson.
A projekt legfontosabb eleme egy, a munkavállalók készségeit érintő kutatás, ún. skillscape kutatás, amelyet az MGYOSZ a KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Zrt.-vel együttműködésben valósít meg. A kutatás a gépiparban és a kereskedelemben méri a mesterséges intelligencia hatását a munka végzésre: hogyan alakítja a mesterséges intelligencia a munkahelyeket, milyen készségekre és képességekre van szükség ahhoz, hogy az MI előretörése valóban hozzájáruljon a hatékonyság és a termelékenység javításához és az egész életpályán át tartó munkaerőpiaci aktivitáshoz.
A projekt három kulcsfontosságú területre összpontosít: az ellenálló képességre, azáltal, hogy az iparágakat felkészíti a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásának kezelésére; az együttműködésre, a szakszervezetek és a munkáltatók közötti együttműködés előmozdítására az új technológiákból eredő kihívások kezelése érdekében; és a folyamatosságra, a WorkTransitionCEE projektből nyert ismeretek felhasználásával a szociális partnerek sikeres átmenetre való felkészítésére.
A skillscape kutatás eredményei 2025 szeptemberére várhatóak.

A MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE /MGYOSZ/ projektjének célja a munkaadói oldal érdekérvényesítésének erősítése. Részcélok: MGYOSZ tagjai érdekképviseletének erősítése
1. uniós fórumokon (Nemzetközi tagság fenntartása, képviselet erősítése)

Az érdekképviseleti hatékonyság növelése európai szinten. A projekt hozzájárul az MGYOSZ BusinessEurope tagságához, aminek a célja, hogy segítse a magyar vállalkozások bekapcsolódását az európai szakpolitikai döntéshozatalban. A szervezeti kapacitások fejlesztésével a cél a BusinessEurope munkacsoportokban való részvétel élénkítése.

2. hazai fórumokon

Az érdekképviseleti hatékonyság növelése Magyarországon.

3. régiók szintjén

A projekt lehetővé teszi az első regionális képviselet megteremtését Debrecenben, az észak-alföldi régióban, amellyel hozzájárul az egyik leghátrányosabb helyzetű, de gyorsan fejlődő gazdasággal bíró térség vállalkozásainak hatékonyabb képviseletéhez

A projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósult meg.
A szerződött támogatás összege: 499 999 248 Ft.