Blog
Megkezdődött az Európai üzemi tanácsokról szóló irányelv felülvizsgálata Brüsszelben
2023.08.08.
Forrás: Európai Parlament, BusinessEurope
szerző és kapcsolat: Bálint Adrienn, balint@mgyosz.hu
szerző és kapcsolat: Bálint Adrienn, balint@mgyosz.hu
Idén február 2-án az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, melyben felszólította az Európai Bizottságot, hogy indítson jogalkotási eljárást az Európai Üzemi Tanácsokról szóló irányelv (2009/38/EK irányelv) felülvizsgálatára. Az állásfoglalás többek között elvárná az európai üzemi tanácsok jogainak kiszélesítését, a szakszervezetek bevonását, a vállalatvezetés kötelezését az európai üzemi tanácsokkal folytatott konzultáció erősítésére, valamint lehetővé tenné a bírósági fellebbezést és a pénzbírság kiszabását is.
|
Az irányelv értelmében a tagállamoknak garantálni kell a legalább 1000 főt foglalkoztató vállalatok munkavállalóinak, valamint a két tagállamban legalább 150 főt foglalkoztató munkavállalóknak az európai üzemi tanács (EÜT) megalakításához való jogát. Az európai üzemi tanácsokon (EÜT) keresztül a vállalat munkavállalóinak hozzáférést kell kapniuk a vállalatvezetés információihoz és konzultálniuk kell velük a fontosabb üzleti döntésekről is.
2020-ban 1182 európai üzemi tanács működött, számuk viszont az elmúlt években csak nagyon lassan nőtt, ha nem is stagnált. Az EP riportját jegyző német EP-képviselő, Denis Radtke szerint "a minőség fontosabb, mint a mennyiség", a felülvizsgálat célja nem az EÜT-k számának növelése, hanem hatékonyságuk javítása. Az európai üzemi tanácsok létrehozására vonatkozó szabályokat és követelményeket 2009. május 6. óta a 2009/38/EU irányelv és az azt végrehajtó nemzeti jogszabályok szabályozzák. Az Európai Parlament az irányelv teljes felülvizsgálata mellett szavazott, állásfoglalásával elfogadta a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentését, amelyben felszólította az Európai Bizottságot, hogy 2024. január 31-ig nyújtson be javaslatot az európai üzemi tanácsokról szóló felülvizsgált irányelvre. A felülvizsgálati folyamat során a Bizottság az európai szociális partnerekkel is konzultál. 2023 tavaszán lezajlott ennek első lépcsője, a BusinessEurope az ősz folyamán ennek második lépcsőjére készül. Az Európai Parlament határozatának tartalma Az Európai Parlament állásfoglalása (2019/2183(INL)) az Európai Üzemi Tanácsról szóló irányelv módosítására a következő javaslatokat tartalmazza: - A tájékoztatási és konzultációs követelmények kiterjesztése A „transznacionális kérdések” kifejezés minden olyan helyzetre kiterjed, amikor az egyik tagállamban olyan döntéseket hoznak, amelyek közvetlen vagy közvetett hatással vannak egy másik tagállamra. - A központi vezetés kötelező válasza az EÜT véleményére A vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok központi vezetése köteles indokolással ellátott választ adni az európai üzemi tanács minden egyes véleményére. A szakszervezetek szerepének erősítése A szakszervezetek felhatalmazást kapnak arra, hogy segítsék a különleges tárgyaló testületet és az EÜT-t a központi vezetéssel fenntartott kapcsolataikban. - Nemek közötti kiegyensúlyozott összetétel az európai üzemi tanácsban Az európai üzemi tanácsban és bármely bizottságban a helyek legalább 40%-ának alulreprezentált nemeknek kell lenniük. - Csökkentett tárgyalási időkeret A jövőben a tárgyalások a központi vezetés és a különleges tárgyaló testület között a kéréstől számított hat hónap helyett tizenkét hónapon belül kezdődnek meg. A jelenlegi hároméves időszak helyett az EÜT létrehozásának másodlagos követelményei a felkéréstől számított 18 hónap elteltével a törvény erejénél fogva teljesülnek, ha a felek ezen időszakon belül nem tudnak megállapodást kötni. - Egyértelmű titoktartási szabályok A tagállamok egyértelműen meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett a központi vezetés nem köteles tájékoztatni az európai üzemi tanácsot. A központi vezetés adott esetben tájékoztatja az európai üzemi tanácsot ezen titoktartási követelmények fennállásáról és azok időtartamáról. - Világosabb szabályok a központi vezetés és az EÜT közötti konzultációk időzítésére vonatkozóan A tagállamok biztosítják, hogy a tájékoztatási és konzultációs eljárást olyan időkereten belül bonyolítsák le, ami lehetővé teszi az EÜT számára, hogy a tájékoztatási és konzultációs eljárás befejezése előtt konzultáljon az érintett munkavállalók képviselőivel a nemzeti és helyi intézményekben. Ha vita van a központi vezetés és az európai üzemi tanács között arról, hogy kell-e tájékoztató és konzultációs eljárást lefolytatni, a központi vezetés írásos nyilatkozatot ad ki, amiben megmagyarázza, miért nem lesz szükség ilyen eljárásra. - Jogszabályok és büntetések A tagállamok kötelesek lesznek jogszabályokat és szankciókat bevezetni az irányelv hatékony végrehajtása érdekében, különösen: - Lehetőség a központi menedzsment-döntések végrehajtásának átmeneti felfüggesztésére, - A bírósági fellebbezés lehetősége a titoktartási szabályok jogszerűtlen használata esetén, illetve ha központi menedzsment nem tesz eleget tájékoztatási és konzultációs kötelezettségének, - Pénzbírságok, kizárás az állami támogatásból és a nyilvános pályázati felhívásokból ezen irányelv vagy az annak alapján kötött megállapodások megsértése esetén. - A felülvizsgált irányelv alkalmazhatósága Az EÜT valamennyi megállapodása, függetlenül azok eredeti időpontjától, az új felülvizsgált irányelv hatálya alá tartozik. A nemzeti jog szerint az európai üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat a következőképpen kell módosítani: - Az EÜT évi egyszeri alkalom helyett kétszer ülésezik a központi vezetéssel. - A központi vezetésnek részletesebb tájékoztatási és konzultációs feladatai lesznek kivételes esetekben. - E szabályok értelmében megerősítik az elismert uniós szintű szakszervezetek képviselőinek szerepét. A BusinessEurope álláspontja a szociális partnerek való első konzultáció során A Bizottság konzultációs dokumentuma alapján a szociális partnerekkel is megkezdődött az egyeztetés az irányelv felülvizsgálatáról. A BusinessEurope egy 5 oldalas állásfoglalásban fejti ki, miért nem tudja támogatni az irányelv felülvizsgálatára irányuló törekvéseket. (Az állásfoglalás az alábbi linken érhető el: bit.ly/3Yoo2HR). Az állásfoglalás bevezetésében leszögezi, hogy az európai üzemi tanácsok hasznos eszközt jelentenek a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekben történő munkáltatói és munkavállalói együttműködés során. Ahol jól működnek, az EÜT-k hozzáadott értéket jelentenek a menedzsment számára és segíthetik az olyan stratégiai célok elérését, mint például az innováció előmozdítása, a kölcsönös bizalom kialakítása, a gyors nemzetközi piacra lépés és a munkahelyteremtés. Azonban a közös munkához szükséges bizalom nem a jogszabályok eredménye, hanem az EÜT működésének és hatékonyságának folyamatos javításán, a munkavállalói elkötelezettség erősítésén és a nemzetközi kezdeményezések széleskörű megismertetésén keresztül érhető el. Ezt a bizalmon alapuló hatékonyságot erősíti a BusinessEurope szerint, hogy az elmúlt 30 évben közel 1000 EÜT jött létre, és mindössze néhány esetben kerültek EÜT-vel összefüggő ügyek bíróság elé, ami annak a jele, hogy működésük kielégítő. Legfőbb álláspontjuk tehát az, hogy a vállalati szintű szociális partnerekre kell hagyni az EÜT-k hatékonyságának javításához szükséges hatáskörök meghatározását, az EP-nek pedig figyelemmel kell lenni a vállalati realitásokra. A BusinessEurope szerint az EU-s szintű vitának leginkább arról kellene szólnia, hogyan lehetne az EÜT-k hatékonyságát úgy javítani, hogy az egyaránt szolgálja a munkáltatók és a munkavállalók érdekeit a felek szerződéses megállapodásán, és ez nem a jogszabályi módosításokon keresztül valósul meg. Sajnálatosnak tartják, hogy a Bizottság által készített konzultációs dokumentum nem szól arról, hogy a felek ilyen irányú reformjavaslataira hogyan lehetne tágabb teret hagyni a munkahelyeken. Eközben az olyan részletek, mint az ülések rendjének európai szintű szabályozása nem veszik figyelembe az munkahelyi szociális partnerek költségcsökkentésre, időszervezésre irányuló gyakorlatát/törekvéseit. Ezzel együtt vitatják, egyáltalán van-e joga az EU-s szintnek szankciókat meghatározni az új jogszabály be nem tartása esetén. Megjegyzik, hogy egy Gyakorlati kézikönyv sokkal inkább szolgálná az EÜT-k hatékonyság javításának célját, mint az irányelv módosítása, és hogy az EP határozatának elfogadásakor teljes mértékig figyelmen kívül hagyta a versenyképesség szempontjait. A magyar jogba a 2003. évi XXI. törvény ültette át az európai jogszabályt (2003. évi XXI. törvény az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról), az irányelv módosítása után a magyar jogszabályt is módosítani kell. A BusinessEurope adatai szerint mindössze 2 olyan európai üzemi tanács létezik Európában, amely a magyar jog alapján jött létre, ám ez a szám nem a legalacsonyabb az európai országok között. (Ez a szám nagyban függ a magyar központtal működő transznacionális vállalatok számától.) |