Blog
Álláspont a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvről
2023.08.09.
Forrás: Európai Bizottság, Európai Parlament, BusinessEurope, planetlabor.org
Szerző és kapcsolat: Bálint Adrienn, balint@mgyosz.hu
Szerző és kapcsolat: Bálint Adrienn, balint@mgyosz.hu
Az Európai Parlament 2023. június 1-jén elfogadta a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvre (corporate sustainability due diligence, CSDDD, CS3D) vonatkozó álláspontját. A Bizottság év elején elkészült javaslata alapján pedig most kezdődik az intézményközi egyeztetés (trilogue) az EU intézményei között, melynek eredménye a kötelező uniós szabályozás lesz. A CS3D előírja, hogy a hatálya alá tartozó vállalatoknak globális értékláncukban az emberi jogok megsértésével és a környezeti károkkal kapcsolatban kellő gondossággal kell eljárniuk, és felelősséget kell vállalniuk. Célja a fenntartható és felelős vállalati magatartás előmozdítása. Röviden fogalmazva, a CS3D megkövetelné a nagyvállalatoktól, hogy saját és beszállítóik tevékenységét kellő gondossággal vizsgálják meg, valamint hogy azonosítsák és megelőzzék, megszüntessék vagy enyhítsék tevékenységüknek az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt tényleges vagy potenciális káros hatásait. A CS3D hivatalos elfogadása után - amely nem várható 2024. előtt - a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy a CS3D-t a nemzeti jogba átültessék.
|
A CS3D hatálya és főbb tartalmi előírásai az Európai Parlament szerint
Az Európai Parlament által előterjesztett egyik legfontosabb módosítás a CS3D hatálya alá tartozó küszöbértékekre vonatkozik. Az Európai Parlament álláspontja szerint a CS3D hatályát a következőképpen kell meghatározni: EU-s tagállamban központtal rendelkező vállalatok: >40 M EUR >250 fő EU-s tagállamban központtal rendelkező anyavállalat: >150 M EUR >500 fő Nem EU-vállalat: >150 M EUR, amiből legalább 40 M EUR az EU területén keletkezik Nem EU-anyavállalat: >150 M EUR, amiből legalább 40 M EUR az EU területén keletkezik >500 fő Forrás: EP Az EU-n kívüli vállalatok által az EU-n belül elért nettó küszöbértékkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy ez magában foglalja az olyan harmadik fél vállalatok által elért forgalmat is, amelyekkel a vállalat és/vagy leányvállalatai az EU-ban vertikális megállapodást kötöttek jogdíj ellenében. Az Európai Parlament álláspontja alapján a hatálya alá tartozó vállalatoknak a vállalati fenntarthatóságról szóló irányelv, a CSRD (2014/95/EU) 19a. cikkének megfelelően kötelességük lesz átmeneti tervet elfogadni, amelynek célja a globális felmelegedés 1,5°C-ra való korlátozása a párizsi klímamegállapodással összhangban. Az 1000 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatoknak rendelkezniük kell javadalmazási politikával, ami biztosítja, hogy az igazgatók változó javadalmazása a terv célkitűzéseinek eléréséhez kapcsolódjon. Az irányelv a hatálya alá tartozó uniós cégek igazgatóira vonatkozó kötelezettségeket is bevezet. E kötelezettségek közé tartozik az átvilágítási eljárások kialakítása és végrehajtásának felügyelete, valamint az átvilágításnak a vállalati stratégiába való integrálása. Ezen túlmenően az igazgatóknak a vállalat érdekében történő cselekvésre vonatkozó kötelezettségük teljesítése során figyelembe kell venniük döntéseik emberi jogi, éghajlat-változási és környezeti következményeit. Várható tárgyalási pontok Az Európai Parlament és a Tanács eltérő álláspontja alapján az Európai Bizottság javaslatával kapcsolatban az alábbi pontok lesznek a főbb vitapontok a döntéshozatali eljárás során: - A CS3D alkalmazhatósága a pénzügyi szektorra (azaz, hogy a pénzügyi szektort lényegében ki kell-e zárni a CS3D-ből); - a CS3D szerinti polgári jogi felelősség feltételei; és - az igazgatói gondossági kötelezettség bevezetése és annak következményei A BusinessEurope 37 másik európai munkaadói és üzlet érdekképviselettel közösen fogalmazott meg álláspontot a javaslat kapcsán. Az európai vállalkozások továbbra is támogatják a javasolt irányelv célkitűzéseit és az arra ösztönzök a törvényhozókat, hogy ésszerű, a gyakorlatban is megvalósítható jogi eszközöket dolgozzanak ki a célok elérésére. Az európai gazdaságnak (beleértve a kkv-kat is, amelyek akkor is érintettek lesznek, ha hivatalosan nem tartoznak a CS3D hatálya alá,) szüksége van egy működőképes átvilágítási keretrendszerre, ami kiegyensúlyozott és arányos. Jelenlegi formájában a javaslat elfogadása jogbizonytalanságot okozhat, ami akadályozza a jogilag már így is bonyolult és válságokban bővelkedő környezetben működő vállalatokat abban, hogy hozzájáruljanak a fenntarthatósági átmenethez. A vállalkozói érdekképviseletek 5 aggályt vetnek fel közös állásfoglalásukban. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az új keretrendszer költséges és aláásná az eredeti céloknak való megfelelést. Bonyolult és megvalósíthatatlan elvárás az, hogy a vállalatok az értéklánc minden elemében felelősséget viselnek. Az értékláncok összetettségét nem szabad alábecsülni a hatások elemzésekor, ezeknek több egymással versengő oka, szereplője és dinamikája lehet, a vállalatok nem vonhatók felelősségre olyan károkért, amelyeket nem ők okoztak. Felvetik, hogy a definíciók nincsenek összhangban az OECD és az ENSZ, valamint a vállalati fenntarthatóságról szóló európai irányelv (CSRD) alapfogalmaival. Az álláspont szerint a CS3D jelentős versenyhátrányba hozza az európai vállalkozásokat azokkal a harmadik országbeli vállalkozásokkal szemben, amelyekre az irányelv hatálya nem terjed ki. Európai due diligence példák Franciaország hasonló szabályozása 2017-ben lépett életbe, azóta minden nagyvállalat köteles betartani az erre vonatkozó szabályokat, a szabály valódi hatása egyelőre azonban bizonytalan. A 2017-es törvény előírja, hogy a bizonyos méretű francia vállalatok (legalább 5000 alkalmazott országosan vagy 10 000 globálisan) kötelesek a teljes értékláncukra kiterjedő ún."éberségi tervet" (vigilance plan) közzétenni. A tervnek tartalmaznia kell az emberi jogi, környezeti és korrupciós kockázatok feltérképezését, és tájékoztatást kell adnia a megtett megelőző intézkedésekről is. Amennyiben a kapcsolódó jogok megsértését észlelik és az adott vállalat nem tartotta be a kötelezettségeit, akkor az bíróság előtt felelősségre vonható. Az első 6 év tapasztalatai szerint a vállalatok leginkább saját logikájuknak és stratégiájuknak megfelelően illesztik be ezeket a szabályokat a vállalat életébe, sokkal inkább, minthogy a jogszabály fő célját kövessék. A szakértők szerint homályosak a fogalmak, pedig egy külön állami ügynökségi is felállt annak érdekében, hogy segítsék a vállalatokat az értelmezésben és végrehajtásban. A legfőbb kérdést azt veti fel, mit jelent pontosan a „kockázatok feltérképezése” a „teljes ellátási láncban”. A vállalatok többsége így egy kockázati tervet készít és rendelkezik felelős beszerzési kartával, ezzel teljesítik is a törvény által előírt kötelezettségüket. Egyelőre semmilyen jogi precedens, bírósági ítélet nem született, amely orientálná az jogalkalmazókat. Nem véletlen, hogy a BusinessEurope francia tagja, a MEDEF, az egyik legnagyobb ellenzője az európai szintű szabályozásnak, ezen álláspontját aktívan igyekszik képviselni európai szinten is. 2023 év elejétől nemcsak Franciaországban, hanem Németországban is van hatályos due diligence szabályozás. Ennek értelmében a német nagyvállalatoknak is közzé kell tenniük az a terveiket (vigilance plan) amelyek - francia társaikkal ellentétben - a meglévő szövegekre, nevezetesen az ILO alapvető egyezményeire és az ENSZ üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányelveire támaszkodnak. A vállalati munkavállalói küszöbérték is alacsonyabb, mint Franciaországban, nevezetesen 1000 alkalmazott 2024-ig (szemben a franciaországi 5000 fővel). Egy közigazgatási hatóság, a német Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatal is felelős a vállalatok ellenőrzéséért és szankciók kiszabásáért. A 400 millió eurót meghaladó üzleti bevétellel rendelkező vállalatokra a forgalom 2%-áig terjedő bírság szabható ki. A francia szabállyal ellentétben, - néhány kivételtől eltekintve - a vállalatoknak csak a közvetlen beszállítóikkal szemben van felügyeleti kötelezettségük. Hollandiában is tárgyalnak egy hasonló rendszer bevezetéséről szóló törvényjavaslatról, míg Belgiumban egy 2021-es törvényjavaslat benyújtása után újraindultak a tárgyalások. Ezt a három uniós országot megelőzte a nem uniós tag Norvégia, ahol a szabályozás csaknem egy évvel ezelőtt lépett hatályba. Annak ellenére, hogy a vállalatok többsége leginkább a befektetők kedvéért már eleve készít ilyen tervet a szabályozástól függetlenül, többségük még mindig felszínes és kevésbé konkrét. Bár egyelőre nehezen megfogható a szabályozás vállalati gyakorlatra tett hatása, a legtöbb szakértő és a szakirodalom is leszögezi, hogy a due diligence szemlélet egyre terjed a nagyvállalatok körében. Ennek oka nemcsak a szabályozási kísérletek felbukkanása, de az ESG terjedése, illetve az ENSZ olyan kezdeményezései, mint a Global Compact vagy az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányelvei szintén iránytűként és ösztönzőként szolgálnak a vállalati szemlélet változásában. |