Az MGYOSZ elnökségének állásfoglalása az „Új egyensúly program” intézkedéseiről
A vállalkozások elismerik a kormány egyensúlyjavító törekvéseinek szükségességét a fenntarthatatlanul magas ikerdeficit megszüntetése érdekében. Elengedhetetlennek tartják azonban, hogy az egyensúlyjavítás érdekében tett lépések hozzájáruljanak a hosszabb távon is fenntartható makrogazdasági egyensúly megteremtéséhez, javítva a magyar gazdaság versenyképességét és a lehető legkisebb gazdasági növekedési áldozattal járjanak. Az MGYOSZ elnöksége szerint a tervezett intézkedéscsomag több szempontból sem felel meg ezeknek követelményeknek.
Elismerve, hogy a jelenlegi helyzetben szükség van a költségvetési bevételek növelésére, az intézkedéscsomag számos eleme éppen ellene hat a tartós egyensúlyjavuláshoz szükséges változásoknak. Az élő munka költségeinek növekedésével járó intézkedések rontják a vállalkozások versenyképességét, kedvezőtlen hatással vannak a foglalkoztatottságra, erősítik a szürke és a fekete foglalkoztatást. Az adórendszer tervezett változtatásai tovább bonyolítják az adórendszert, nőnek a vállalkozások és az állami szervek adminisztrációs költségei. Az adórendszeri változások év közbeni bevezetése – a nem módosítható szerződések okozta közvetlen anyagi veszteségek mellett – kiszámíthatatlanná teszi a gazdálkodást, súlyosan sérti a jogbiztonságot, riasztja a hazai és a külföldi befektetőket. Előzetes ágazati hatásvizsgálatok nem készültek, így előfordulhat, hogy kiemelt fejlesztésre szánt ágazatokat – pl. az idegenforgalmat – az átlagosnál jobban sújtanak a változások.
Hiányolja az MGYOSZ az intézkedéscsomagból az államháztartás kiadási oldalának szerkezeti átalakítását célzó intézkedéseket, az évről-évre óriási veszteségeket felhalmozó állami vállalatokkal kapcsolatos szándékokat, a közpénzekkel történő gazdálkodás nagyobb áttekinthetőségét és a korrupció visszaszorítását biztosító lépéseket, az állami feladatvállalás újragondolását. Ezek nélkül a költségvetési kiadások emelkedése újra és újra meg fogja haladni a GDP arányos bevételek emelkedését, és a mostani bevételnövelő intézkedések csak átmenetileg lesznek képesek javítani a költségvetés helyzetét.
Az intézkedéscsomag legnagyobb problémáját az MGYOSZ a gazdaság versenyképességére, növekedésének ütemére gyakorolt hatásában látja. A növekedés – kormány által is prognosztizált – lelassulása a bevételek csökkenésével jár, és egyelőre nem tudni, honnan lesznek többletforrások a szükséges reformokhoz, az uniós támogatások fogadásához. Az MGYOSZ szerint félő, hogy a növekedés ütemének csökkenése, a versenyképesség romlása egy negatív spirálba viszi a gazdaságot, ami nem teszi lehetővé 1,5-2 év múlva az átmenetinek szánt intézkedések visszavonását, a gazdaság dinamizálását.
A külső és belső hiány csökkentése a vállalkozói szférának is érdeke. Az MGYOSZ támogatja, hogy a kormány határozott lépéseket tesz az egyensúlyi helyzet javítása érdekében. Nem tartja ugyanakkor elfogadhatónak azokat a konkrét – a csomagról folytatott érdekegyeztető tárgyalásokon is kifogásolt - intézkedéseket, amelyek súlyosan sértik a gazdaság hosszabb távú érdekeit, és már rövidtávon is aránytalanul nagy növekedési áldozattal járnak.
\"Információs források és céges kapcsolatok építése az Európai Unióban\"
A 2006.évre érvényes kötelező legkisebb munkabért (minimálbér) a Kormány 316/2005 (XII.25.) rendelete állapítja meg. 2006.január elsejétől ez az összeg teljes munkaidő esetében 62 500 Ft. 2006.július elsejétől középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben a megállapított garantált bér kötelező jelleggel;
- 2 évnél kevesebb gyakorlati idő esetén a minimálbér 105 %-a,
- legalább 2 év gyakorlat esetén a minimálbér 110 %-a.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nehezebb helyzetben lévő szakmák (ágazatok) köthetnek olyan középszintű kollektív szerződést munkáltatói érdekképviseleten keresztül, ahol a garantált bér előírásától eltekintenek, az Mt. 144.§ (6) bekezdése alapján. Azonban a mindenkori kötelező minimálbérnél alacsonyabb összeg nem állapítható meg.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Kereskedelempolitikai Főosztályán belül működik a Kereskedelmi Akadályok Tájékoztató Irodája (KATI), melynek célja segítség- és információnyújtás az EU harmadik országaival exporttevékenységet folytató magyar vállalatok számára.
A KATI többek között az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
- az áru- és szolgáltatás exportot akadályozó gyakorlatról információszolgáltatás
- javaslatot tesz a vállalatok konkrét, harmadik piacot érintő kereskedelmi problémáinak megoldására
- a problémák generalizálása, problémakörbe való besorolás után azok közvetítése az Európai Bizottság felé
- tapasztalatok, javaslatok összegyűjtése a piac-hozzáférési adatbázis használatáról (Market Access Database), illetve annak minél hatékonyabb működése érdekében közvetítése az EB felé
- termékcsoport és ország megjelölése esetén információszolgáltatás az adott harmadik ország EU-val szemben alkalmazott antidömping intézkedéseiről, stb.
KATI@gkm.gov.hu
Elnök: Szentesi Nóra ; Gazdasági Társelnök: Cikkely Tibor (Hansa képviselet) Szervezetvezetési Társelnök: Ernek Zsuzsanna
Elnökségi tagok: Muzslay Annamária, Zámborszky Éva, - Póttag: Ács Ákos, Ideal Standard Magyarország, Garai Zoltán, Junior Art Center Oktatásszervező Kp, Kővári Judit, Póttag: Raab Karcher Tűzép Rt-Farkas István
Ellenőrzési Bizottság: Katona Etelka, Török Mária, Póttag: Tribikné Deák Anna, Icotrade Kft, Gáspár Ferenc, Póttag: Alchimista Stúdió Kft-Jánki Emese
Etikai Bizottság: Draveczky Júlia, Budai Ildikó, Póttag: Hámoryné Augusztin Tünde Kludi Kft, Vörös Gábor, Póttag: Színkép Design&Galéria Kft, Felföldi Mihály
Tagfelvételi Bizottság: Tóth Tibor, Krebsz Zsuzsa, Póttag: Uzsoky Katalin, Miele Kft, Kabatnik Zsolt, Póttag: Art Veresegyházi Oktatási Stúdió-Érsekné Bíró Andrea